2021. július 13., kedd

Könyveken túl - Filmajánló - Elveszett jelentés (2003)

Az Elveszett jelentés című filmet 2003-ban mutatták be Sofia Coppola rendezésében. A két főszereplő, Bill Murray és Scarlett Johansson, előbbi kitűnő játékáért Oscar- és Golden Globe-jelölést kapott, utóbbi pedig 18 évesen megalapozta színésznői pályafutását, nem is akárhogy. Műfajilag megtalálhatóak a filmben a komédia elemei, de alapvetően drámáról van szó. A film két éppen Japánban tartózkodó amerikai ember megismerkedéséről és barátságáról szól. A fő témája a meg nem értettség, valamint a kulturális különbségek miatti jelentéstorzulás, -vesztés. Ehhez hozzájön a magány is, mint jelentős motívum. Így a film tulajdonképpen egy életképet mutat be, egy adott élethelyzetet, amelybe a két főszereplő belekényszerül, de végül pont ez hozza össze őket.

2021. július 11., vasárnap

Moly Name Tag - válaszaim

Forrás: Tonka From The World

A Molyon jelenleg is tart egy Moly Name Tag elnevezésű esemény, amire én is jelentkeztem. A kezdeményezés lényege, hogy  a szervező, Luxell sorsolással kiválaszt az adott fordulóra hármat a jelentkezők közül, akik válaszolnak a kérdéseire. A 3. fordulóban én is kiválasztásra kerültem még  a múlt nyár folyamán (a válaszaim a múlt nyári állapotot tükrözik), de a publikálás átcsúszott ez év januárjára. Akkor terveztem, hogy megmutatom nektek, de aztán elfelejtődött. Most azonban úgy gondoltam, megosztom veletek.

2021. július 4., vasárnap

Tira Nael – Novák Zsuzsanna (szerk.): Ötszáz szavas szilánkok

Az Ötszáz szavas szilánkok antológia húsz szerző félpercesét tartalmazza. A történetek egy kihívásra íródtak, amit a PISZKE írócsoport indított, és a művek is először a PISZKE Facebook csoportban jelentek meg. Ebbe a gyűjteményes kötetbe a húsz legjobb írás került be, amiket Tira Nael és Novák Zsuzsanna válogatott össze. A kihívás lényege az volt, hogy adott szavak köré kellett a szerzőknek ötszáz szóban történetet írniuk. Ezek a szavak a következők voltak: átok – mese – ragyogás – faág – rajz. Ezeket ragozott formában is beépíthették a szerzők.

Volt alkalmam régebben részt venni ilyen kihíváson, és nagyon izgalmas és maradandó élmény volt. Mindig érdekes végigkövetni, hogy milyen különböző történetek születnek ugyanabból a kiindulópontból. Ez az Ötszáz szavas szilánkoknál sincs másként. Ahány író, annyiféle megoldás született a feladatra. Többféle zsáner, írói hang, életszemlélet, megannyi kiváló ötlet rajzolódik ki a szövegekből. Olyan volt ezt a kötetet olvasni, mint vásári kavalkádban járni. Minden szilánk egyedi, üde és megismételhetetlen, mindegyik hozzátett a nagy egészhez. Izgalmas volt végigkövetni, hogy a fentebb említett öt szó mit váltott ki az egyes szerzőkből. Egyesekből humort vagy morbid jelenetet, másokból gyilkosságot vagy éppen elgondolkodtató életképet.

A történetek közös jellemzője, hogy a szerzők ötletesen építették be a szavakat. Többnyire jól kivitelezték az alapötletüket, néhány gyengébbnek ható megvalósítástól eltekintve. A haloványabb műveket ellensúlyozzák a jobbnál jobb félpercesek, amikből szerencsére sokkal több van a kötetben.

A bejegyzés további részében spoilerek előfordulhatnak!

2021. július 1., csütörtök

Borítóleleplezés #36 – Jenny Han: Nyár trilógia 1-2.


Hamarosan új borítóval jelenik meg a Könyvmolyképző Kiadónál Jenny Han Nyár trilógiájának első két része a kiadó Vörös pöttyös sorozatában.

Íme, az új borítók!

2021. június 30., szerda

Borítóleleplezés #35 – Nem vagy egyedül antológia

Hamarosan megjelenik a Könyvmolyképző Kiadónál az Év new adult novellái pályázat győzteseit tartalmazó antológia, Nem vagy egyedül címmel.

Íme, az új Rubin pöttyös kötet borítója!

2021. június 27., vasárnap

Louisa May Alcott: Kiasszonyok; Jó feleségek

A bejegyzés spoilereket tartalmazhat!

Sokat gondolkoztam azon, hogyan is írhatnék a Kisasszonyokról, és végül úgy döntöttem, hogy egymagában nem igazán tudom értékelni ezt a kötetet, mert – a háromévnyi időugrás ellenére – szerves egységet alkot a Jó feleségekkel. Ezért úgy döntöttem, egy cikkben írom le a véleményemet. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a filmadaptációk – mind a 1994-eset, mind a 2019-eset nagyon szeretem – is együtt dolgozzák fel ezeket, ami erősítette bennem, hogy „egy könyvként” kezeljem őket. A történeti ív és a mondanivaló is így teljes, ami szintén a fent leírtakra erősít rá.

Egy filmadaptáció esetében általában szeretem előbb elolvasni az eredeti művet, viszont a Kisasszonyoknál úgy esett, hogy a filmadaptációval előbb találkoztam a tévében, még tizenegy-két évesen, minthogy megtudtam volna, hogy létezik belőle könyv. Akkoriban mondjuk ez nem is foglalkoztatott annyira, és csak később, mikor felrémlettek a filmmel kapcsolatos pozitív emlékeim, ötlött fel bennem, hogy jó lenne elolvasni. Viszont csak a 2019-es feldolgozás mozis megtekintése ösztönzött arra igazán, hogy kölcsönkérjem és elolvassam. A legújabb film ugyanis nagyon jól sikerült, főleg Saoirse Ronan alakításának köszönhetően, így nagyon kíváncsi lettem az alapműre.

2021. június 9., szerda

Könyveken túl – Animeajánló - Chocolate Underground (2008)

A Könyveken túl rovatban ismét egy régebbi animeajánlómat hozom el nektek, amit a Chocolate Underground-ról írtam.

A Chocolate Underground Alex Shearer Bootleg című regényének adaptációja. 2002-ben a BBC készített belőle egy minisorozatot, amit először Angliában, majd az egész világon vetítettek. A történet mangaadaptációját Yamakawa Aiji készítette el, ami 2008 októberében jelent meg a Shueisa magazinban. A mangából egy 13 részes ONA-t (Original Net Anime, kifejezetten az internetre készült 3-5 perces rövid sorozat) készített a Production I. G.

2021. június 7., hétfő

Borítóleleplezés #33, #34

A múlt héten két borítóleleplezés is volt a Könyvmolyképző Kiadónál. Lerántották a leplet a C. S. Pacat: A rab herceg (A rab herceg 1.) és Roxie Cooper: Veled az évek című könyvének magyar borítójáról. A mai bejegyzésemben ezeket mutatom meg nektek.

 

2021. június 6., vasárnap

Urbánszki László: Régi-új hazában

Urbánszki László általam eddig olvasott könyvei közül a Karacs – Egy ősmagyar kiskamasz kalandjai (ITT írtam róla) lett a kedvencem. Karaccsal először a Honfoglalás-sorozat első kötete, a Vérszerződés (ITT olvashattok róla bővebben) lapjain találkoztam. Ebben szerettem meg a bátor fiatal legényt, ami a Karacs olvasása után csak fokozódott. A karakter iránti szimpátiám Régi-új hazában olvasásakor is megmaradt, ami az előzményével ellentétben inkább karakterközpontú regény, amiben az események helyett a szereplők fejlődése dominál. Ez egyáltalán nem baj, sőt, kellett egy ilyen kötet a sorozatba, hogy kicsivel jobban megismerjük a szereplők motivációit, jellemét. Mindezt annak ellenére, hogy a szerző nem mélyíti el túlzottam a karaktereit, de eléggé ahhoz, hogy együtt tudjunk érezni velük, vagy éppen dühöngjünk az árulásuk miatt. Bár Urbánszki azért itt-ott, pont a megfelelő helyeken megvillantja a magyar virtust, nehogy karakterdrámába fulladjon a történelmi regénye, és olyan remekbeszabott harci jeleneteket tesz az olvasó elé, amik a végletekig izgalmasak, és jó olvasni őket.

 

2021. június 4., péntek

Interjú Palágyi R. Lászlóval

Palágyi R. Lászlóval Az Éjkapu című fantasy regénye kapcsán készítettem interjút. A regényről ITT olvashatjátok a véleményemet. Beszélgettünk többek között a Két világ határán pályázatról, a regény keletkezéséről, szereplőiről, és a szerző további terveiről.

A szerzőről:

Palágyi R. László 1989-ben született Királyhelmecen, az egykori Csehszlovákiában. Nyelvtudományból doktorált az ELTE-n. 2020-ban jelent meg az első regénye Az Éjkapu címmel a Trivium Egyesület gondozásában, A róna gyermeke című novellája pedig bekerült a Gabo Kiadó Az év legjobb science fiction és fantasy novellái 2020 antológiájába

 

2021. május 30., vasárnap

Frank Miller: 300; Xerxes

A Sin City képregények óta tudom, hogy Frank Millernek sajátosan nyers stílusa van, mind szövegileg, mind a rajzolás tekintetében. Néhol enyhén szólva is naturalisztikus és szókimondó, ami hol előnyére, hol hátrányára válik. Személy szerint nekem a Sin City fekete-fehér rajzolásánál sokkal jobban bejött ez a stílus, a noirhoz jobban illett. Ezzel ellentétben a 300-nál kissé sok volt, a Xerxesnél pedig pont az ellenkezője, már-már semmilyen.

Mindenképp el szerettem volna olvasni képregény formában is a történetet, azért, mert annak idején nagyon bejött a 300 filmváltozata, amihez ugyan sokat hozzátett a moziélmény, de még ennyi év távlatából is megmaradt kellemes emléknek. Ennél fogva nagyon kíváncsi voltam az eredeti műre, főleg arra, miként ábrázolták az ikonikus csatát papíron, amit az „Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza”– mondat megörökített. Meglehetősen jól. És ha már erre rászántam magam, akkor sort kerítettem a folytatásra, a Xerxesre is, ami sajnos meg sem közelíti a 300 színvonalát.

A bejegyzés további része spoilert tartalmazhat!

2021. május 23., vasárnap

Jud Meyrin: Lowdeni boszorkányhajsza

Az írónő eddig megjelent összes könyvét/e-könyvét olvastam (
ITT, ITT, ITT és ITT írtam róluk), amikből leszűrtem, hogy mind a rövid, mind a hosszabb prózai műfajban otthon van. Emellett a fokozatos fejlődés is érződik a művein, ahogy A múlt bűneitől eljut a Lowdeni boszorkányhajszáig. Látszik mögöttük a sok-sok írástechnikai gyakorlat, és az hogy a szerző folyamatosan képzi magát, nem elégszik meg az adott szinttel, amire eljutott. Ez a csúcsra járatás pedig a Lowdeni boszorkányhajszát eredményezte, ami a szerző eddigi legkiforrottabb regénye.

Bevallom, A holttest az Ambróziában című, nagyon jónak tartott regény után, kissé tartottam ettől a könyvtől, mert féltem, hogy a Felföldi rejtélyek-sorozat nem tudja azt a színvonalat hozni, amit a Rózsakői rejtélyek-sorozat megalapozott. Ezért mindig csak tologattam és tologattam az olvasását, de aztán egy megérzés arra sarkallt, hogy kézbe vegyem. Már az első pár oldalon olyan pozitív meglepetés ért, hogy elsőre el se hittem, de tovább olvasva be kellett látnom, hogy nem káprázott a szemem, és Jud Meyrin (Megyeri Judit) megint megcsinálta. Nem hittem volna, hogy A holttest Ambróziában kötetnél képes jobb regényt letenni az olvasók elé, de nagyot tévedtem, és örülök neki. A Lowdeni boszorkányhajsza ugyanis számomra a 2021-es év eddigi legjobb olvasmányának bizonyult.

A bejegyzés további része enyhe spoilert tartalmazhat!

 

2021. május 18., kedd

Borítóleleplezés #32 – Julie Kagawa: The Iron King – Vaskirály (Vastündérek 1.)


Hamarosan megjelenik a Könyvmolyképző Kiadónál Julie Kagawa Vastündérek sorozatának első kötetének, a Vaskirálynak az utánnyomása, ami a kiadó Vörös pöttyös sorozatát gazdagítja.

Íme, az új Vörös pöttyös kötet borítója!

2021. május 10., hétfő

Megyeri Judit: Rózsakő – Liza & Alex

A Rózsakői rejtélyek sorozat nagyon betalált nálam. Mind az első rész, a Holttest az Ambróziában (ITT írtam róla), mind az előzménynovellák, a Rózsakő – Kezdetek (a véleményemet ITT olvashatjátok) nagyon igényes munka szerethető szereplőkkel, és magával ragadó, izgalmas cselekménnyel. Ezért nem meglepő, hogy nagyon várom a sorozat második részét (Csontvázak a szekrényben) is. De előtte úgy döntöttem, hogy mivel ez a rész Liza és Alex könyve lesz, így sort kerítek a karakterüket bevezető, Rózsakő – Liza & Alexre is, amit egyáltalán nem bántam meg, sőt, ezek a rövid írások kitűnő alapot, illetve emlékeztetőt adnak a két karakterhez.

A Rózsakő – Liza & Alex az előző novelláskötethez, a Rózsakő – Kezdetekhez hasonlóan két történetet tartalmaz, ami a két kulcsszereplő szemszögéből mesél egy egy-egy előzménytörténetet, amik betekintést engednek a központi karakter jellemébe, motivációiba (Liza), vagy éppen megmutatnak az adott szereplő életében a későbbiekben fontos szerepet játszó eseményeket (Alex). Abban is hasonlóság mutatkozik a két kiegészítő kötet között, hogy mindkettő a decemberi ünnepekhez (karácsony, szilveszter) kapcsolódik, ezáltal a cselekménytől függetlenül egyfajta kellemes alaphangulat lengi őket körül. Emiatt annak ellenére is jó olvasni ezeket a szövegeket, hogy hagynak némi hiányérzetet maguk után, főleg Liza novellájánál éreztem ezt a végén.

Az bejegyzés további része spoilert tartalmazhat!

 

2021. április 29., csütörtök

Kemendy Júlia Csenge: Az Anyacsalogató Hadművelet

Kemendy Júlia Csenge első meseregénye, Az Anyacsalogató Hadművelet a napokban (április 30-án) jelenik meg a Napkút Kiadó gondozásában. A szerző nevével először a Kalandra fel! meseantológiában találkoztam, amiben A sötétség, aki félt a gyerekektől című meséje (EBBEN a cikkben írtam róla) jelent meg. A történet nagyon megérintett, egyszerre volt szomorkás és kicsit vidám, mint az élet maga. Pozitív benyomásként raktározzam el magamban az első olvasmányélményt, ezért nagyon örültem, mikor a szerző felkért első könyvének az előolvasására, aminek örömmel tettem eleget.

A kötet két változatát is volt lehetőségem elolvasni (tördelés előtt és után), így kis betekintést nyerhettem a szöveg fejlődésébe, ami nagyon izgalmas volt számomra. Legfőképpen azért, mert érdekes volt látni, ahogy egy csupasz szöveg megtelik élettel és többlettartalommal az illusztrációk által. Meg kell mondjam, a szöveg önmagában is megállja a helyét, sőt, első könyv ide vagy oda, nagyon igényes munka, amit szívből tudok ajánlani az olvasóknak, de a képek, Nagy Bettina munkái sokat hozzátesznek az élményhez. Ehhez nagyban hozzájárul az illusztrációk egyedi stílusa, a kollázstechnika, aminél több rétegből áll össze egy-egy kép. Ez illik a meséhez és a szereplők különböző attitűdjeihez.

A bejegyzés további része spoilert tartalmazhat!

 

2021. április 23., péntek

Palágyi R. László: Az Éjkapu

A Trivium Egyesület Két világ határán elnevezésű regénypályázatát a kiírás óta nyomon követtem, és kíváncsi voltam, végül melyik regény lesz érdemes a megjelenésre. Végül 2019. december 20-án kihirdették az eredményt, és Az Éjkapu cím már akkor megragadta a figyelmemet, és ahogy haladt a könyv a maga útján, lett fülszövege és borítója is (utóbbi a hajó miatt különösen nagy szerelem), az érdeklődésem csak fokozódott. Ezért, amikor a szerző felkért recenzió írására, rögtön örömmel elfogadtam a felkérést. Különösen azért, mert egy ígéretesnek tűnő új hangról van szó, ráadásképpen fantasyról, ami mindenképpen a gyengém. És mivel eddig zömében pozitív tapasztalataim vannak az elsőkönyvesekkel, így Palágyi R. László művével is tenni akartam egy próbát.

A pozitív előérzetem ellenére az elején nagyon nem akartunk egymásra találni. Az első pár fejezet nem nagyon csúszott. Nehézkesen indult be a cselekmény, túl sok volt a szereplő és a helyszín, és a szerző túl sok információt akart közölni az olvasójával. Ráadásul a második fejezet elindított egy olyan mellékszálat, ami egészen a kötet végéig nem nyert értelmet, csak lógott a levegőben, amivel teljesen kizökkentett az olvasásból. Itt kissé elbizonytalanodtam, hogy valóban az én könyvem lesz-e Az Éjkapu, mert alig haladtam vele, és kvázi kényszeríteni kellett magam az olvasás folytatására. Aztán úgy a negyvenedik oldal környékén egyszer csak beindult, és azon kaptam magam, hogy falom az oldalakat. Sokat gondolkoztam azon, miért lehet ez. Többször visszatértem a könyvre, újraolvastam néhány kedvenc részemet, összehasonlítottam a kezdeti fejezetek írásmódját a későbbiekkel, és arra jutottam, hogy a szerző egy ponton ritmust váltott, ami sokkal jobban állt neki, mint a kötet eleje. Jobb lett az információadagolás, a cselekményív, a karakterek és minden más is, a végén pedig azt gondoltam, milyen kár az elejéért, mert ha az is a későbbi részek stílusában és történetvezetésével íródik, akkor még jobb lenne a végeredmény. Látszott, hogy nagyon elkapta a fonalat, a kezdeti döcögés után rájött, mit akar elmesélni, utána végigvitte a lendület, és egy élvezetes, a portál-hősi fantasy határmezsgyéjén mozgó regényt adott ki a kezéből.

2021. április 6., kedd

Joe Hart: Obscura

Az Obscura nem egy világmegváltó regény. Sem az év sci-fije, sem az év thrillere nem lesz. De ott van ez a bizonyos de, mert attól eltekintve, hogy semmi különös nincs benne, és leginkább egy „egylövetű” történet, nagyon is olvasható. Sőt, megkockáztatom, hogy írástechnikai szempontból az egyik legjobb regény, amit olvastam. Mert látszik, hogy a szerző gyakorlott író, és nem ez az első regénye: jól vezeti a szálakat, kellő mennyiségben és jó helyen használja a horgokat, és jól építi fel mind az érzelmi, mind a történeti ívet. Nem éreztem csúszkálást, kerek, egész, lezárt a cselekmény. Megtörténik, aminek meg kell, és a végkövetkeztetés is a helyén van. A parafaktor is rendben van, legalábbis én cidriztem rendesen a megfelelő helyeken.

Mégsem kiemelkedő a regény egyrészt azért, mert túl sokat akar markolni (környezetszennyezés hatásai, neurológia, űrkolonizálás, metafizikai jelenségek, teleportálás), másrészt a történet vége az előzmények sötét, őrületbe hajló tónusához képest túlságosan happy end, már-már csöpögősen az. Ez a kontraszt működhetne, de túl hirtelen a váltás, semmi nem készíti elő, így kesernyés szájízt hagy maga után.

A bejegyzés többi része spoilert tartalmazhat!

 

2021. április 1., csütörtök

Ecsédi Orsolya: Meleg a helyzet! (Pokkernapló 1.)

A bejegyzés spoilereket tartalmazhat!

Ecsédi Orsolya eddig megjelent könyveit nagyon szerettem (ITT, ITT és ITT írtam róluk), mert modernek és aktuális, a gyerekeket érintő és érdeklő témákkal és problémákkal foglalkoznak, a korosztály befogadóképességéhez illeszkedő módon. Emellett nem kevés humorral és nyelvi játékkal fűszerezi meg a történeteit. Ezen összetevők és előzmények után nagyon vártam a Pokkernapló-sorozat nyitókötetét is.

A Meleg a helyzet! hangulatában a Cirrus a tűzfalonhoz áll a legközelebb, főleg a főszereplő, Goni miatt, mert Cirrushoz hasonlóan ő is más, mint a többiek, és viselkedésével, tetteivel kilóg a hozzá hasonló ördögfiókák közül, amit nehezít, hogy sátán apjának nagy elvárásai vannak főhősünkkel szemben. További párhuzam Cirrusszal, hogy Goni is egyedi módon jut el a saját megoldásáig, és suta próbálkozásai végül célt érnek. Ezért némileg a történeti ív is hasonló a két kötetnél, a szerző jól bevált írástechnikai elemekkel dolgozik, amik ennél a regénynél is működnek, viszont a cselekmény teljesen más, így nem éreztem önismétlőnek. 

2021. március 12., péntek

Az évtized gyerekkönyve 2010-2019

Kép forrása: Merítés-díj

Molyon jelenleg fut egy játék, aminek keretén belül az évtized, magyar gyerekkönyvét keresik, és erre lehet könyveket jelölni. A kezdeményezés a Merítés-díj (Molyos éves díj) zsűrijének ötlete alapján indult el. Ahogy a felhívás oldalán a szervezők írják: „A Merítés-díj évtized könyve kezdeményezésén felbuzdulva, most a gyermek kategória zsűritagjain és a gyermekkönyvek olvasóin a sor, hogy összeállítsák saját listájukat. Mielőtt belevágnánk a 2020-as könyvek idei értékelésébe és díjazásába, arra gondoltunk fussuk át a 2010–2019 közötti élményeinket és válasszuk meg az évtized gyermekkönyvét is.”

A felhívás további részletei ITT olvashatók.

Mivel nagyon szívemen viselem a gyerekkönyves témát, főleg a magyar szerzők mesekönyveit, ezért mindenképpen szerettem volna megosztani veletek a saját 10-es listámat. 

Nem is szaporítanám továnn a szót, jöjjenek a kedvenceim az elmúlt évtizedből.

2021. március 10., szerda

Top 5 Wednesday #78 – Öt klassz borítójú könyv a várólistámról

 

Ez a rovat hetente jelenik meg, és egy Goodreads-es csoportban találhatóak a témák. A csoportot IDE kattintva megnézhetitek. A témaszünet miatt egy ideig rendszertelen időközönként saját témákkal jelentkeztem, de a témák kitalálója immár visszatért, így próbálok én is visszatérni a heti bejegyzésekhez. Ha a heti tematikából lenne olyan, amire nem lesz ötletem, akkor saját témával helyettesítem az adott hetit.

 

Kissé elcsúsztam, így ezen a héten a Top 5 Szerda rovatban egy februári témát hozok, ami a könyvborítókat helyezi előtérbe. Folyton azt mondják, hogy ne… Általában a legtöbben azt mondják, ne a borító alapján ítélj meg egy könyvet. De mi lenne, ha mégis? Ezen a héten öt olyan könyvet hozok a várólistámról, amiknek megragadott a borítója.

2021. március 9., kedd

Borítóleleplezés #31 – Megyeri Judit: Csontvázak a szekrényben (Rózsakői rejtélyek 2.)

Hamarosan megjelenik a NewLine Kiadónál Megyeri Judit Rózsakői rejtélyek sorozatának második kötete, a Csontvázak a szekrényben.

Íme, a könyv borítója!

 

2021. március 3., szerda

Top 5 Wednesday #77 – Öt összezavaró vagy kiejthetetlen név az olvasmányaimból

Ez a rovat hetente jelenik meg, és egy Goodreads-es csoportban találhatóak a témák. A csoportot IDE kattintva megnézhetitek. A témaszünet miatt egy ideig rendszertelen időközönként saját témákkal jelentkeztem, de a témák kitalálója immár visszatért, így próbálok én is visszatérni a heti bejegyzésekhez. Ha a heti tematikából lenne olyan, amire nem lesz ötletem, akkor saját témával helyettesítem az adott hetit.

A Top 5 Szerda heti témája: Kérlek, megismételnéd? Ha olvasol fantasy vagy sci-fi könyveket, akkor talán szembejöttek veled olyan nevek, amiknél megálltál, és csak néztél. Hogy a fenébe kellene ezt kiejteni? Ezen a héten tehát arról a Top 5 névről lesz szó, amik az olvasmányaim során összezavartak vagy kiejthetetlennek találtam őket.

 

2021. február 14., vasárnap

Évösszegző 2020

Az év eleje gördülékenyen indult a blog életében. Megírtam a 2019-es év évösszegző bejegyzéseit, könyves leges listákat. (A sci-fi-fantasy listáról ITT, a legérdekesebb könyvekről ITT, az ifjúsági- és gyerekkönyvekről ITT, a képregényekről pedig ITT írtam.) Interjúk és értékelések is kerültek fel, előbbiek zömében péntekre kerültek át, utóbbiak pedig maradtak a szokásos vasárnapi menetrenden.

Úgy látszott, minden adott ahhoz, hogy egy jó évnek nézzek elébe blogolás szempontjából, de aztán jött a pandémia, és mint minden más, a blogolás is megtorpant nálam. Bár az év első felében még kitartottak az előre megírt bejegyzések, de a másodikba, főleg a vége felé néha már kínlódtam, mert a helyzet kissé leszívott. Noha ez annyira nem látszott, mert mentő ötletként beugrott, hogy van jó pár régen, már megszűnt online magazinokba írt cikkem, így indítottam egy Könyveken túl rovatot (ITT írtam erről), aminek keretén belül eddig a régi animés ismertetőim egy részét, illetve egy filmes cikkemet tettem fel. Ez a rovat ebben az évben is folytatódik, ahogyan a Top 5 Szerda és a Borítóleleplezés is. Interjúkat is tervezek, de ez még képlékeny. A 2020-as év a stagnálás éve volt, de reméljük, hogy a 2021-es év sokkal jobb lesz.

2021. február 10., szerda

Top 5 Wednesday #76 – 5+2 kedvelt könyves szerelmespárom

 

Ez a rovat hetente jelenik meg, és egy Goodreads-es csoportban találhatóak a témák. A csoportot IDE kattintva megnézhetitek. A témaszünet miatt egy ideig rendszertelen időközönként saját témákkal jelentkeztem, de a témák kitalálója immár visszatért, így próbálok én is visszatérni a heti bejegyzésekhez. Ha a heti tematikából lenne olyan, amire nem lesz ötletem, akkor saját témával helyettesítem az adott hetit.

 

A Valentin-nap közeledtével mi másról is szólhatna a heti Top 5 Szerda, mint a szerelemről. Nektek kik a kedvenc könyves szerelmespárjaitok? A bejegyzésemből megtudhatjátok, hogy számomra kik azok a párok, akiknek megfogott a szerelmük.

 

2021. február 3., szerda

Borítóleleplezés #30 – Kresley Cole: Dead of Winter – A tél halottai

Hamarosan megjelenik a Könyvmolyképző Kiadónál Kresley Cole Az Arkánum Krónikák sorozatának harmadik kötete, A tél halottai, ami a kiadó Vörös pöttyös sorozatát gazdagítja.

Íme, az új Vörös pöttyös kötet borítója!

 

Borítóleleplezés #29 – Amy Harmon: The Bird and the Sword – A madár és a kard

Hamarosan megjelenik a Könyvmolyképző Kiadónál Amy Harmon A madár és a kard krónikái sorozatának első kötete, A madár és a kard, ami a kiadó Vörös pöttyös sorozatát gazdagítja.

Íme, az új Vörös pöttyös kötet borítója!

 

Top 5 Wednesday #75 – Öt könyv/mangasorozat, aminek a világában szívesen élnék

Ez a rovat hetente jelenik meg, és egy Goodreads-es csoportban találhatóak a témák. A csoportot IDE kattintva megnézhetitek. A témaszünet miatt egy ideig rendszertelen időközönként saját témákkal jelentkeztem, de a témák kitalálója immár visszatért, így próbálok én is visszatérni a heti bejegyzésekhez. Ha a heti tematikából lenne olyan, amire nem lesz ötletem, akkor saját témával helyettesítem az adott hetit.

  

Januárban kihagytam ezt a rovatot, de februártól szeretnék hozzá visszatérni. A heti téma: Home Sweet Home, azaz otthon, édes otthon. Olvasás közben fordult már elő veled, hogy megálltál és feltetted magadnak a kérdést: Szívesen élnék itt? Ugye ismerős ez az érzés? A Top 5 Szerda heti témája erről szól: öt olyan könyv/mangasorozatról, aminek a világába beköltöznék.

 

2021. január 31., vasárnap

Stjepan Šejić: Harleen

Vannak olyan képregényes karakterek, akiknek a sorsa nem, vagy csak kis mértékben tud megérinteni, illetve egész egyszerűen közömbösek maradnak. A Harleen elolvasásáig így voltam Harley Quinn-nel és Jokerrel is. Mert hiábaérdekes a karakter eredettörténete, de nem váltott ki belőlem különösebb érzelmi reakciót. Legalábbis eddig. Jött ugyanis a Šejić-féle újraértelmezés, ami megváltoztatta a két karakterhez való hozzáállásomat. Sikerült izgalmassá tenni őket, olyannyira, hogy a képregény végére azon kaptam magam, hogy olvasnám tovább is. Főleg azért, mert a szerző egyszerűen annyira megfogott a stílusával, a képi világával, hogy még hetek múltán is ez pörög az agyamban, és fel-felvillannak a fejemben az ütősebb jelenetek. Mindezt úgy éri el, hogy újraértelmezi azt, amit már láttunk/olvastunk, de teszi ezt olyan módon, ami hosszú ideig emlékezetes marad. Mondom ezt úgy, hogy ritkán maradnak meg az emlékezetemben képregények cselekményei, maximum csak halványan, de ami mégis, az nagyon erőteljesen, még évek múltán is. Ehhez a nem túl népes táborhoz csatlakozott a Harleen is.

A legendás antihős, Harley Quinn születéséről és Joker iránti, kifacsarodott szerelmének döbbenetes nyitányáról szól a Harleen. Dr. Harleen Quinzel, az ifjú pszichiáter úgy érzi, megtalálta a gyógymódot a bűnözés visszaszorítására Gothamben. Forradalmi elméletét azonban csak úgy tudja bizonyítani a kétkedő szakmai elit számára, ha fejest ugrik az Arkham Elmegyógyintézet legveszélyesebb ápoltjainak elméjébe. Minél több időt tölt el betegesen őrült vizsgálati alanyaival, annál jobban vonzza őt magához az egyik páciens.

A bejegyzés további része spoilert tartalmazhat!

 

2021. január 24., vasárnap

Bodnár Gyöngyi Gina (szerk.): Stigma

Szabó Borka kért fel még december közepén, a Közösségi Írók Céhének alapítója, Tóth Győző nevében a Stigma című antológia előolvasására, aminek örömmel tettem eleget, mert már rögtön a kötetben szereplő témák (ezekre később visszatérek) felkeltették az érdeklődésemet. Mielőtt olvasni kezdtem, felmerült bennem, hogy mi is az a KIC, mert még soha nem hallottam róla azelőtt. Bizonyára a cikk olvasói közül is sokan így vannak ezzel, így elsőként álljon itt egy rövid ismertető arról, milyen kezdeményezés is a Közösségi Írók Céhe.

 

A KIC-ről:

A világ kezdő írói mind telve vannak kreatív energiával, mégis a legtöbben félbehagyják, fiókba teszik, esetleg szégyellik műveiket. Csoportunk arra vállalkozik, hogy egy közösségbe gyűjtse ezt a sok kreatív energiát, és kézzel fogható eredményre juttassa.

Segít önbizalmat önteni a kétkedő tehetségekbe, megszervezni a nálunk alkotott művek megjelenését.

A Stigma antológia az első ilyen alkotás, melyet csapatunk írói és a vezetők önkéntes munkája hozott létre.

ITT csatlakozhattok hozzánk.

A lelkes szavakat olvasva nagyon megtetszett ez a kezdeményezés, mert kifejezetten a kezdő írókat célozza közvetlen, befogadó módon. Ugyan a kötet elolvasása után látszik, hogy itt is válogatáson estek át a művek, és a legszínvonalasabbnak ítélt novellák kerültek be, de látszólag nincsenek olyan szigorú kritériumok, amik elriaszthatnák a kezdő szerzőket, mégis minőségi szövegeket válogattak be. Ezáltal ez a kezdeményezés nagyon jó löketet adhat akár az eddig fióknak író szerzőknek is.

A kötetről:

Mi születik abból, ha harmincnégy kezdő író egy közös cél érdekében írásra adja a fejét? Mi az, ami megmozgatott és cselekvésre késztetett ennyi elmét?

A világon számos olyan ember él, aki magán viseli a társadalom előítéleteit, sztereotípiáit.

Az írók a történeteken keresztül bepillantást engednek ezen sorsokba, élettörténetekbe és tragédiák fondorlatos szövevényébe.

A kötetben szereplő témák: Mentális-betegségek és személyiségzavarok, introvertáltság, LMBTQ, tudatos gyermektelenség és hajléktalanság. A novellák főhősei szemén keresztül megismerhetjük, milyen az életük úgy, hogy egy kicsit mások, mint a többiek.

A művek szerzői: Alex L. Hooper, Andy T. Miller, Barbara Liney Woods, Bodnár Gina, Broklynn Lee, Cain Godrich, Czipó Petra, Friewald Ruben, Jáger Dorottya, Julia RedHood, Kovács Kelemen Zoltán, Kucsora Zsolt, Lekli Medárd, L. J. Wesley, Majcher Artúr Bendegúz, M. Z. Chapelle, Molnár Regina, Németh Tünde, Palcsó László, Papp Vera, Papp Zsuzsi, Pengő Edit, S. Fischer, S. A. Locryn, Shadow, Surányi Gabriella, Szabó Cintia, Szili Petra, Szinayné Rigó Éva, Takács Dóra, Tom Bone, Tóth Győző, Vasvári Tamás

A bejegyzés további része spoilert tartalmazhat!

2021. január 17., vasárnap

Jeph Loeb: Pókember: Kék

Mielőtt bármit is írnék a Pókember: Kék minisorozatról, meg kell említenem, hogy azon ritka kivételek egyike vagyok, aki nincs igazán oda Pókemberért. Viszont mivel Jeph Loeb és Tim Sale már meggyőzött a másik két „színes” kötettel, és ez következett nálam a Nagy Marvel-Képregénygyűjteményből, így úgy voltam vele, miért is ne?, legfeljebb úgy teszem vissza a polcra, hogy ez is megvolt, haladjunk tovább. Annak ellenére álltam így hozzá, hogy pozitívak voltak az előjelek, mert Pókfejet annyira nem kedvelem, leszámítva talán az MCU-s megformálását. Aztán belekezdtem az olvasásába, és olvastam és olvastam, és aztán azon kaptam magam, hogy képtelen vagyok letenni, mert a Loeb/Sale hatás maximálisan tette a dolgát, és a végére elérte, hogy bár nem szerettem meg, de meg akartam érteni Peter Parkert/Pókembert. Ami azért nagy szó nálam, mert eddig a képregényekben inkább taszított, mint vonzott a karakter (néhány olyan üdítő kivételt eltekintve, mint ez is).

A kötet keletkezése a Fenegyerek: Sárga (ITT írtam róla) és a Hulk: Szürke (bővebben ITT) közé esik. Ennek a kötetnek különösen jót tett, hogy nem eredettörténetet mesél el. Az alkotók jól ráéreztek, hogy Parker karakterének más az erőssége: a humor és a szerelem. Ezért a történet Pókember harcairól és Peter egyre jobban bonyolódó életéről szól, ahol a szerelem is felüti a fejét, mint extra bonyolító tényező. Röviden összefoglalva ez a kötet két fiatal egymásra találásáról szól, ami nagyon is illik ehhez a Pókemberhez, aki még keresi a saját útját.

A bejegyzés további része spoilert tartalmazhat!

2021. január 10., vasárnap

Jeph Loeb: Fenegyerek: Sárga

Fenegyerek karakterét a 2003-as filmfeldolgozásban ismertem meg Ben Affleck megformálásában. Hibáival együtt nagy hatást gyakorolt rám a film, főleg Affleck alakítása meg a vakság megjelenítése miatt. Megkedveltem a karaktert, amire a 2015-ös Netflix sorozat rátett még egy lapáttal, mivel Charlie Cox még jobban eltalálta, illetve bejött az egész feldolgozás hangulata. Viszont a filmes benyomás mellett még hiányzott, hogy képregényt is olvassak a karakterről. Ez egészen a Neil Gaiman által jegyzett 1602-ig így is maradt. És habár ott nem egyedül szerepelt, mégis tovább mélyítette a karakter iránti szimpátiámat.

Ilyen előzmények után fogtam bele a Fenegyerek: Sárgába, amit elsőként olvastam el a Loeb és Sale együttműködéséből született „színes” sorozatból, követve ezzel a keletkezési sorrendet. A kritika megírása előtt viszont fordított sorrendben haladtam, Hulk: Szürke, Pókember: Kék, és csak utána következett ez a kötet. Az újraolvasási sorrend miatt néhány dolog feltűnt, amik felett máskülönben talán átsiklottam volna. Az egyik ilyen dolog az volt, hogy első olvasásra a három kötet közül Matt Murdock története tetszett a legjobban, mert kellően sötét hangulatú, ugyanakkor a veszteség ellenére mérhetetlen optimizmus is áradt belőle. Másodjára viszont feltűnt, hogy Loeb és Sale láthatóan előre kitalálták a koncepciót. Határozott elképzeléseik voltak, de mintha itt, az első mininél még érződött volna némi bizonytalanság, legfőképpen az elején, mind képi ábrázolás, mind a szöveg terén. Ami viszont a későbbi darabokra teljesen eltűnt, de már ennek a kötetnek a végére is érződött, hogy egészen belejöttek. Talán emiatt is lehet, hogy az utolsó két fejezet, a Vert helyzetben és A végső gongszó lett a kedvencem.

A bejegyzés további része spoilert tartalmazhat!

 

Kövess E-mailen is!