2020. október 29., csütörtök

Borítóleleplezés #25 – Aleksandr Voinov: Dark Soul – Sötét lélek 1-3.

Hamarosan megjelenik a Könyvmolyképző Kiadónál Aleksandr Voinov Sötét lélek sorozatának 1-3. része egy kötetben, ami a kiadó Rázós könyvek sorozatát gazdagítja.

Íme, az új Rázós könyvek kötet borítója!

2020. október 20., kedd

Könyveken túl - Anime ismertető: My Daddy Long Legs/Hosszúlábú apu (1990)


Nyár elején írtam arról, hogy indítok a blogon egy új rovatot, aminek keretein belül olyan cikkek lesznek olvashatók, amik nem könyvekkel kapcsolatosak (ITT írtam erről). Ez a Könyveken túl címet viseli. Eltelt a nyár úgy hogy publikáltam volna egyetlen ilyen bejegyzést is. De most elérkezetnek láttam az időt, hogy párat megmutassak nektek.

Az első egy anime ismertető az egyik kedvencemről, a Hosszúlábú apuról. Azt tudni kell a cikkről, hogy közel tíz éves. Végeztem rajta némi ráncfelvarrást, de azért jobbára az akkori stílusomat tükrözi. Azóta más felfogással és minőségben írok, de úgy gondoltam mégis megmutatom nektek. Másrészről mindenképp össze szeretném gyűjteni itt a régi cikkeimet, így el kellett kezdenem valamelyikkel a sort.

 

My Daddy Long Legs

Ez egy elég régi anime, így többen emlékezhettek rá, mert Magyarországon is levetítették a ’90-es évek közepén az m1 műsorán Hosszúlábú apu címmel. A japán televízióban 1990-ben futott, és összesen 40 rész készült belőle. Az általánostól eltérően ennek az animének nem egy manga szolgált alapjául, hanem egy ifjúsági regény, Jean Webster 1912-es „Daddy Long Legs” című regénye, ami Magyarországon „Nyakigláb apó” címmel jelent meg.

Ez egy tipikusan shoujo (lányoknak készült) anime, felváltva drámai és vidám, ami elvarázsolja a nézőt, ha hagyja. Elsősorban fiataloknak szól, de felnőttek is megtalálhatják benne a tartalmas szórakozást. Én annak idején édesanyámmal izgultam végig hétről-hétre, hogyan is fog alakulni a főszereplő sorsa. A mondanivaló ugyanis mindenkinek szól.

 

2020. október 11., vasárnap

Sirokai Mátyás (szerk.): 2050 – Ifjúsági novellák a jövőből


A Móra Kiadó 2017-ben pályázatot hirdetett ifjúsági és sci-fi novellák megírására. A kiírásban arra kérték az indulókat, képzeljék el, hogy 2050 fiataljainak milyen gondokkal, kihívásokkal kell szembenézniük. Ezzel együtt gondolják végig, milyen lenne az akkori Magyarország, és ábrázolják, milyen lesz 2050-ben a világ. Ebből a kiindulópontból változatos értelmezések születtek, aminek az eredménye ez a Sirokai Mátyás által összeválogatott és 2018-ban a Könyvhétre kihozott antológia lett. A szerkesztő minél szélesebb merítést kívánt nyújtani a szépirodalmi igénnyel megírt, kísérletező hangú sci-fi novellákból, a pályázat útján bekerült szerzők mellett a kortárs szép- és fantasztikus irodalom néhány már ismert (elismert), illetve feltörekvő íróját is felkérték, hogy színesítse a kötetet.

Milyen lesz 33 év múlva a kamaszok élete? Hogyan fest majd Magyarország 2050-ben? 13 fiatal író novellája kutatja a jövőt a nagy sikerű, ifjúsági kategóriában Év Gyermekkönyve díjat nyert Jelen! című antológia folytatásában. Ezúttal is a tizenévesek mindennapjai állnak a szövegek középpontjában a szerelmi sztoriktól a családi problémákig, és egészen különös víziókról is olvashatunk. Droidnagyi vagy gumicukorszív? Pacsirta formájú drón vagy virtuális gimi? A 2050 szerzői nem ismernek lehetetlent!

A leírásból kitűnik, hogy a kötet szerzői sokféle és sokrétű témát dolgoztak fel. Szerteágazó irányba kalandozott az alkotó fantázia. De egy dologban mindegyik írás megegyezik: a fókuszukban maga az ember áll, az emberi kapcsolatok, az ember-gép kapcsolat, az ember kapcsolata a világgal, különböző népek kapcsolata egymással vagy éppen a mesterséges emberek/intelligenciák helyzete, illetve, hogy mikortól számít valami embernek. A jövőről alkotott víziók az ember köré épülnek fel: a virtuális iskolák, a virtuális valóságok, a droidok jogai, az örökbefogadás új értelmezése, a migráció a hétköznapok részévé válása, a klímaválság, a gyász vagy éppen a droghasználat. Olyan témák, amik manapság érdekelhetik a fiatalokat, így a kötet maximálisan teljesíti a célját. A felkínált tematika megszólítja a fiatalokat, mert nekik íródott, ugyanakkor ettől nem kevesebb, sőt, ugyanolyan összetett problémákat dolgoz fel, mint egy felnőtteknek szóló gyűjtemény, csak a fiatalok szemén keresztül.

E szempontrendszer szerint két novella kiemelkedett a többi közül. Az egyik Brandon Hackett: Életjáték című műve, amely erős sci-fi alapokról indulva beszél a zaklatásról, és érződik rajta, hogy a szerző a jelenség pszichológiai hátterével is tisztában van, és ezt használja is. A másik kedvencem Jassó Judit: Sors bona című írása lett, ami a migráció problémáját járja körül egy indiai kamasz fiú szemszögéből. Azonban ennél összetettebb a kép, mert megjelenik benne a klímaválság és a körülmények miatt megváltozott örökbefogadási szokások is, ezek pedig különösen érdekessé teszik ezt az írást. Mindkét novelláról elmondható, hogy látszik rajtuk a munka és az adott témában való elmerülés, és van szíve ezeknek a történeteknek. Ez utóbbi az összes novelláról elmondható, de azok valamiért nem fogtak meg ennyire.

Két negatívumot tudnék említeni a történetek kapcsán. Az egyik, hogy voltak bennük kidolgozott jövőképek, megálmodott jövőbeli világok, de a szerzők nem mertek eléggé messzire menni. Ebből kifolyólag a legtöbb írás nagyon „mai” volt, a kortárs technikai fejletségre, vívmányokra épült. A szóhasználat is inkább a mai fiatalokra jellemző. A másik a meghívott szerzők írásaihoz kapcsolódik. Míg egyes írók próbáltak igazodni a kötet tematikájához, és új novellákat írtak a kötetbe, addig mások máshol már megjelent műveket hoztak ide is, amiken érződött, hogy nem illenek a tematikába. Ezen történeteket csak belepasszírozták az antológiába, de nem igazán illenek oda. Azt nem mondom, hogy rossz írások lennének, sőt, mindegyik igényesen, választékosan megírt, írástechnikailag jó szöveg, de nem ebbe a kötetbe valók. Ha ezen írók is új szövegekkel rukkoltak volna elő, még jobb és egységesebb lehetett volna a kötet.

A bejegyzés további része spoilert tartalmazhat!

2020. október 9., péntek

Borítóleleplezés #24 – Böszörményi Gyula: A Barnum-rejtély (Ambrózy báró esetei 6.)

 


Hamarosan megjelenik a Könyvmolyképző Kiadónál Böszörményi Gyula Ambrózy báró esetei sorozatának hatodik része, A Barnum-rejtély, ami a kiadó Vörös Pöttyös sorozatát gazdagítja.

Íme, az új Vörös Pöttyös kötet borítója!

 

2020. október 4., vasárnap

Rick Remender: Tokyo Ghost – Tokió szelleme

A cyberpunk nem igazán az én világom, de a fülszövegben sejtetett baljós jövőkép, valamint a borítógrafika megnyertek maguknak. Főleg, mert amúgy is egy keményebb történetre vágytam, ami nem finomkodik, és messze van a romantikától. Ez a számításom maximálisan be is jött, mert Rick Remender története minden, csak nem kíméletes. Sőt, kegyetlen, erőszakos, mocsokban dagonyázó, környezetszennyezéstől pusztuló világ az övé, ahol az emberek a digitális tértől és annak minden vívmányától függenek, és csak keveseknek adatik meg, hogy mentesek maradjanak ettől a szintetikus mételytől. És noha van benne szerelem, de az korántsem romantikus, inkább rothadással, problémákkal és keserűséggel szennyezett, viszont ez nagyon is illik a történet által ábrázolt kifordult világhoz.

Az alapsztori nem túl acélos, de a körítés, a mögötte kirajzolódó cyberpunk világ jobb szó híján fenomenális. A teremtett háttér kifejezetten életszerű, tekintve, hogy a jelenünk egy hasonló jövő felé tart, ha nem vesz más irányt, amire jelenleg nem sok esély mutatkozik. A látványvilág élő, a jelenetek már-már lerobbannak a lapokról. Sean Murphy képei részletgazdagok, a karakterek egyediek, az alapvetően szögletes arcformák illenek a történethez, csakúgy, mint a helyszínek színvilágának komorsága.

A bejegyzés további része spoilert tartalmazhat!