Gyönyörű rajzokkal örvendeztetnek meg
ismét a készítők, csakúgy, mint az az előző, Árnyak között kötetnél. A képek
ugyanolyan részlet gazdagok, minden helyszín, figura jól ki van dolgozva. Az
összes állatalak személyisége egyedi, mérhetetlenül emberi is egyben, de ez már
az előző kötetben is tetszett. Borongós hangulat lengi be az egész képregényt,
sokkal sötétebb ez a darab, mint az elődje pedig a világos borító nem ezt
sugallná.
Az előző részből hiányoltam a történetet,
vagyis inkább úgy fogalmaznék, hogy kevésnek találtam. Itt nem volt bajom a
sztorival, sőt, annak ellenére, hogy csak pár oldallal több ez a kötet, mint az
elődje egy sokkal kerekebb, tartalmasabb történetet kapunk, mint az Árnyak
között esetében. A téma is sokkal komolyabb és elgondolkodtatóbb, ami már
mondani valót is hordoz.