A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Rainbow Rowell. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Rainbow Rowell. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. december 25., kedd

Rainbow Rowell: Almost Midnight

Rainbow Rowellt az Eleanor és Park című könyve kapcsán ismertem meg, és az írói stílusával rögtön belopta magát a szívembe. Így mikor megláttam, hogy ez a könyve kijön, meg is rendeltem. A Die Hard Christmas-höz hasonlóan ez is egy múlt évi megjelenés, amihez most jutottam el, és egyáltalán nem bántam meg. Rowell stílusa már magyarul is nagyon átjött, hála a fordítójának, de eredeti nyelven ez még inkább megmutatkozik. Mivel kissé berozsdásodott az angolom, eléggé döcögősen kezdtem el, de pár oldal után egész jól belelendültem, így hamarosan túllendültem azon, hogy nem magyarul olvasok. Ami a könnyed nyelvezetnek és az olvasmányosságnak nagyban köszönhető. De főleg az írónő egyediségének, amit ebben, a két rövidebb történetből álló, kötetben is hoz. Az első történet az emberi kapcsolatokra fókuszál, és egy párt állít a középpontba, a másik pedig a rajongás jelenségét járja körül néhány mozirajongó szemszögéből.

A borító szerintem nagyon gyönyörű, ahogy a belső illusztrációk is szemet gyönyörködtetőek. Különösen tetszett, hogy fekete-fehérek, mert jól illettek a szöveghez. Sokkal kifejezőbbek voltak így, mintha színesek lettek volna.

Egy bajom volt a könyvvel: olvastam volna tovább is. Bár ez számomra hatalmas pozitívum.

2017. július 24., hétfő

Olyan, mint a nap... - Rainbow Rowell: Eleanor és Park

Két rossz csillagzat alatt született fiatal története...

Így kezdődött a hátsó borító belsején alul lévő fülszöveg. Ez alapján elsőre azt gondoltam, hogy egy szokványos, tucat, romantikus ifjúsági regény és nem is tévedhettem nagyobbat. Régen olvastam már olyan könyvet, ami ennyire... olyan, mint a nap.

Tele volt érzelemmel és erővel, és még most is lüktet, mos át, mintha az Eleánorral és Parkkal történtek most zajlanának, itt közvetlen a szobában, előttem. Annyira intenzív és átható.

Hamar levedlette a könyv az olvasás előtt támadt előítéletemet, mert ugyan régóta érdekelt a könyv, de ifjúsági lévén féltem is tőle, hogy nem fog akkora élményt nyújtani, mintha tiniként olvasnám. Pedig de, működött, nem is akár hogy. Beburkolt és nem engedett. Mondhatni, amikor időm volt, faltam a sorokat, és átkerültem egy másik dimenzióba, holott a könyv nagyon is a való életben játszódik.

Két lábbal áll és vájkál az amerikai családok és tinédzserek sanyarú, érzéki, problémákkal teli mindennapjaiban, aminek a középpontjában egy lány áll. Eleanor, aki egyszersmind a változás, a bonyodalmak forrása, és a szépség megtestesítője. Legalábbis Park számára, aki beletörődötten, már-már fásultan éli közepesen népszerű, furcsa srácként a mindennapjait a buszdémonok árnyékában. És ekkor egyszer csak belép a képbe "a lány".