Könyveken túl – Animeajánló - Chocolate Underground (2008)

A Könyveken túl rovatban ismét egy régebbi animeajánlómat hozom el nektek, amit a Chocolate Underground-ról írtam.

A Chocolate Underground Alex Shearer Bootleg című regényének adaptációja. 2002-ben a BBC készített belőle egy minisorozatot, amit először Angliában, majd az egész világon vetítettek. A történet mangaadaptációját Yamakawa Aiji készítette el, ami 2008 októberében jelent meg a Shueisa magazinban. A mangából egy 13 részes ONA-t (Original Net Anime, kifejezetten az internetre készült 3-5 perces rövid sorozat) készített a Production I. G.

Könyveken túl – Animeajánló - Gundam SEED Destiny (2004-2005)

A Könyveken túl rovatban ismét egy régebbi animeajánlómat hozom el nektek, amit a Gundam SEED Destinyről írtam. Az előzményéről, a Gundam SEED-ről ITT olvashatjátok el az ajánlót.

A Mobil Suit Gundam SEED Destiny a Gundam SEED folytatása, ami két évvel utána jelent meg. Ezt a sorozatot is a Sunrise Stúdió készítette, és az előzőhöz hasonlóan szintén ötven rész készült belőle. Ez a széria sok új karaktert vonultat fel az első sorozathoz képest, de persze a régi karakterek közül is sok felbukkan. Japánban a JNN csatornán vetítették. Ez a sorozat is szinte azonnal népszerű lett, és 2004-2005-ben több díjat is bezsebelt. Ezt a sorozatot is csak ajánlani tudom. 

A bejegyzés további része spoilert tartalmazhat!

Könyveken túl – Animeajánló - Gundam Seed (2002-2003)

Ismét egy anime ajánlóval jelentkezem a Könyveken túl rovatom keretében. A kedvenc mecha animémről, a Gundam Seedről hoztam egy rövid ismertetőt. 

A Mobil Suit Gundam SEED egy ötven részes anime sorozat, mely a Sunrise Stúdió gondozásában jelen meg Matsuo Fukuda rendezésében. Japánban a JNN TV vetítette 2002. október 5-e és 2003. szeptember 27-e között. Ez a darab a kivételek közé tartozik olyan szempontból, hogy ebből az animéből utólag készítettek  mangaszériát a Kandansha kiadásában, ami többek közt a Weekly Shounen Jumpot is működteti.  Aztán a Bandai Entertainment megszerezte az anime jogait, így elindulhatott világhódító útjára az USA-ban és Kanadában, majd Európában is. Magyarországon nem vetítették, pedig érdemes lett volna rá.

Az ajánló további része spoilert tartalmazhat!

Riley E. Raines: Chloe, a titokzatos - Értélelés és interjú

Amikor egy olyan könyvet olvasol, ami szép emlékeket idéz fel benned és jó érzéssel tölt el az a tökéletes könyv. Számomra ez volt a Chloe a titokzatos. Megidézte a mecha műfaj iránti, de még inkább a mecha animék iránti rajongásomat. Késztetést érzek valamelyik Gundam sorozat újranézésére, mert ez a könyv nagyon adja. Minden benne volt, amiket azokban a sorozatokban, meg egyáltalán a műfajban szeretek.

Noha ifjúsági regény, de ez egyáltalán nem tántorított el, mert ami ténylegesen ezeknek az óriásgépes történeteknek a sajátja, az mind benne volt. Emellett amit még kiemelnék, az az írói stílus és a nyelvezet, ami jól átgondolt és kiforrott, jó nyelvi szinttel és helyesírással, amit az ifjúsági könyveknél még fontosabbnak tartok, mint a felnőtteknek szólóaknál, bár ott sem elhanyagolandó.

Ritka a könyvek között az ilyen "mecha holló", de nekem nagyon kellett már egy ilyen, bár ebből kifolyólag olvastam volna sokkal, de sokkal tovább is még többet megtudva a világról, a háború miértjéről és a szereplőkről. Várom, hogy a szerző a folytatásban még jobban bővítse a világot, mert sok lehetőség rejlik benne. Lentebb a regényen keresztül kitérek a mecha műfaj sajátosságaira is, és a bejegyzés végén egy rövid interjút is olvashattok a szerzővel.

Agylövött mecha* noir beütéssel - Szöllösi Kristóf: Acélszentek

Amikor az ötödik Aranymosáson olvastam a könyv első fejezetét, azt hittem, hogy ez az én könyvem. Konkrétan egy gépromboló elpusztít egy pilóta által irányított gépmonstrumot. A bejegyzés címe is innen jött a *mecha annak az anime/manga műfajnak a megnevezése, amiben pilóta által irányított gépek harcolnak egymással. Itt nem teljesen ez az alapfelállás, de erre is van példa a műben. Nem titkoltan ez a kedvenc anime műfajom, így jó néhány mecha anime és gépmonstrumokat felvonultató film után nagyon megörültem ennek a könyvnek. Mert egy mecha rajongónak ez olyan, mint az éhezőnek egy falat kenyér. Kell, a könyvből vett analógiával élve, mint exo pilótának a megváltás.

Ezzel a részével nincs is baj, jól hozza a könyv a mecha sci-fikre jellemző jegyeket, néhol még meg is csavarintja, megrágja, és jól kiköpi. Pontosabban megfogalmazva magyarosítja, tele rakva olyan jegyekkel, amivel csak magyar szerző képes megtölteni egy művet. Emiatt egyedülálló, le a kalappal a szerző előtt, hogy meg tudta alkotni ezt a mecha alkotást.

A gondom az nem itt kezdődik. Van egy másik vonása is a mecháknak, hogy ne csak agyatlan hentelést bámuljon az ember a képernyőn, ez pedig a jól összerakott háttérvilág, jól kidolgozott karakterek, jó történet. Ezeken a fontos jellemzőkön a könyv felemásan teljesít, úgy is mondhatnám bizonyos pontokon el is bukik. Visszakapcsolódva a bejegyzés első mondatához: „…ez az én könyvem.” Részben a könyvnek sikerült teljesítenie az első fejezet után táplált elvárásaimat, részben pedig nagyon mellélőtt nálam. A rákfenéi valahol a Vár romjai között vannak elásva.

Ugyanakkor, ahogy a Molyon @tetsuo értékelése alatt hozzászólásban már írtam: „Olyan érzés nekem ezt a könyvet olvasni, mint anno a Macskafogót nézni. Olyan wtf…, de mégis élvezetes.”