Könyveken túl - Filmajánló - Elveszett jelentés (2003)

Az Elveszett jelentés című filmet 2003-ban mutatták be Sofia Coppola rendezésében. A két főszereplő, Bill Murray és Scarlett Johansson, előbbi kitűnő játékáért Oscar- és Golden Globe-jelölést kapott, utóbbi pedig 18 évesen megalapozta színésznői pályafutását, nem is akárhogy. Műfajilag megtalálhatóak a filmben a komédia elemei, de alapvetően drámáról van szó. A film két éppen Japánban tartózkodó amerikai ember megismerkedéséről és barátságáról szól. A fő témája a meg nem értettség, valamint a kulturális különbségek miatti jelentéstorzulás, -vesztés. Ehhez hozzájön a magány is, mint jelentős motívum. Így a film tulajdonképpen egy életképet mutat be, egy adott élethelyzetet, amelybe a két főszereplő belekényszerül, de végül pont ez hozza össze őket.

Moly Name Tag - válaszaim

Forrás: Tonka From The World

A Molyon jelenleg is tart egy Moly Name Tag elnevezésű esemény, amire én is jelentkeztem. A kezdeményezés lényege, hogy  a szervező, Luxell sorsolással kiválaszt az adott fordulóra hármat a jelentkezők közül, akik válaszolnak a kérdéseire. A 3. fordulóban én is kiválasztásra kerültem még  a múlt nyár folyamán (a válaszaim a múlt nyári állapotot tükrözik), de a publikálás átcsúszott ez év januárjára. Akkor terveztem, hogy megmutatom nektek, de aztán elfelejtődött. Most azonban úgy gondoltam, megosztom veletek.

Tira Nael – Novák Zsuzsanna (szerk.): Ötszáz szavas szilánkok

Az Ötszáz szavas szilánkok antológia húsz szerző félpercesét tartalmazza. A történetek egy kihívásra íródtak, amit a PISZKE írócsoport indított, és a művek is először a PISZKE Facebook csoportban jelentek meg. Ebbe a gyűjteményes kötetbe a húsz legjobb írás került be, amiket Tira Nael és Novák Zsuzsanna válogatott össze. A kihívás lényege az volt, hogy adott szavak köré kellett a szerzőknek ötszáz szóban történetet írniuk. Ezek a szavak a következők voltak: átok – mese – ragyogás – faág – rajz. Ezeket ragozott formában is beépíthették a szerzők.

Volt alkalmam régebben részt venni ilyen kihíváson, és nagyon izgalmas és maradandó élmény volt. Mindig érdekes végigkövetni, hogy milyen különböző történetek születnek ugyanabból a kiindulópontból. Ez az Ötszáz szavas szilánkoknál sincs másként. Ahány író, annyiféle megoldás született a feladatra. Többféle zsáner, írói hang, életszemlélet, megannyi kiváló ötlet rajzolódik ki a szövegekből. Olyan volt ezt a kötetet olvasni, mint vásári kavalkádban járni. Minden szilánk egyedi, üde és megismételhetetlen, mindegyik hozzátett a nagy egészhez. Izgalmas volt végigkövetni, hogy a fentebb említett öt szó mit váltott ki az egyes szerzőkből. Egyesekből humort vagy morbid jelenetet, másokból gyilkosságot vagy éppen elgondolkodtató életképet.

A történetek közös jellemzője, hogy a szerzők ötletesen építették be a szavakat. Többnyire jól kivitelezték az alapötletüket, néhány gyengébbnek ható megvalósítástól eltekintve. A haloványabb műveket ellensúlyozzák a jobbnál jobb félpercesek, amikből szerencsére sokkal több van a kötetben.

A bejegyzés további részében spoilerek előfordulhatnak!

Borítóleleplezés #36 – Jenny Han: Nyár trilógia 1-2.

Hamarosan új borítóval jelenik meg a Könyvmolyképző Kiadónál Jenny Han Nyár trilógiájának első két része a kiadó Vörös pöttyös sorozatában.

Íme, az új borítók!

Borítóleleplezés #35 – Nem vagy egyedül antológia

Hamarosan megjelenik a Könyvmolyképző Kiadónál az Év new adult novellái pályázat győzteseit tartalmazó antológia, Nem vagy egyedül címmel.

Íme, az új Rubin pöttyös kötet borítója!

Louisa May Alcott: Kiasszonyok; Jó feleségek

A bejegyzés spoilereket tartalmazhat!

Sokat gondolkoztam azon, hogyan is írhatnék a Kisasszonyokról, és végül úgy döntöttem, hogy egymagában nem igazán tudom értékelni ezt a kötetet, mert – a háromévnyi időugrás ellenére – szerves egységet alkot a Jó feleségekkel. Ezért úgy döntöttem, egy cikkben írom le a véleményemet. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a filmadaptációk – mind a 1994-eset, mind a 2019-eset nagyon szeretem – is együtt dolgozzák fel ezeket, ami erősítette bennem, hogy „egy könyvként” kezeljem őket. A történeti ív és a mondanivaló is így teljes, ami szintén a fent leírtakra erősít rá.

Egy filmadaptáció esetében általában szeretem előbb elolvasni az eredeti művet, viszont a Kisasszonyoknál úgy esett, hogy a filmadaptációval előbb találkoztam a tévében, még tizenegy-két évesen, minthogy megtudtam volna, hogy létezik belőle könyv. Akkoriban mondjuk ez nem is foglalkoztatott annyira, és csak később, mikor felrémlettek a filmmel kapcsolatos pozitív emlékeim, ötlött fel bennem, hogy jó lenne elolvasni. Viszont csak a 2019-es feldolgozás mozis megtekintése ösztönzött arra igazán, hogy kölcsönkérjem és elolvassam. A legújabb film ugyanis nagyon jól sikerült, főleg Saoirse Ronan alakításának köszönhetően, így nagyon kíváncsi lettem az alapműre.

Könyveken túl – Animeajánló - Chocolate Underground (2008)

A Könyveken túl rovatban ismét egy régebbi animeajánlómat hozom el nektek, amit a Chocolate Underground-ról írtam.

A Chocolate Underground Alex Shearer Bootleg című regényének adaptációja. 2002-ben a BBC készített belőle egy minisorozatot, amit először Angliában, majd az egész világon vetítettek. A történet mangaadaptációját Yamakawa Aiji készítette el, ami 2008 októberében jelent meg a Shueisa magazinban. A mangából egy 13 részes ONA-t (Original Net Anime, kifejezetten az internetre készült 3-5 perces rövid sorozat) készített a Production I. G.

Borítóleleplezés #33, #34

A múlt héten két borítóleleplezés is volt a Könyvmolyképző Kiadónál. Lerántották a leplet a C. S. Pacat: A rab herceg (A rab herceg 1.) és Roxie Cooper: Veled az évek című könyvének magyar borítójáról. A mai bejegyzésemben ezeket mutatom meg nektek.

 

Urbánszki László: Régi-új hazában

Urbánszki László általam eddig olvasott könyvei közül a Karacs – Egy ősmagyar kiskamasz kalandjai (ITT írtam róla) lett a kedvencem. Karaccsal először a Honfoglalás-sorozat első kötete, a Vérszerződés (ITT olvashattok róla bővebben) lapjain találkoztam. Ebben szerettem meg a bátor fiatal legényt, ami a Karacs olvasása után csak fokozódott. A karakter iránti szimpátiám Régi-új hazában olvasásakor is megmaradt, ami az előzményével ellentétben inkább karakterközpontú regény, amiben az események helyett a szereplők fejlődése dominál. Ez egyáltalán nem baj, sőt, kellett egy ilyen kötet a sorozatba, hogy kicsivel jobban megismerjük a szereplők motivációit, jellemét. Mindezt annak ellenére, hogy a szerző nem mélyíti el túlzottam a karaktereit, de eléggé ahhoz, hogy együtt tudjunk érezni velük, vagy éppen dühöngjünk az árulásuk miatt. Bár Urbánszki azért itt-ott, pont a megfelelő helyeken megvillantja a magyar virtust, nehogy karakterdrámába fulladjon a történelmi regénye, és olyan remekbeszabott harci jeleneteket tesz az olvasó elé, amik a végletekig izgalmasak, és jó olvasni őket.

 

Interjú Palágyi R. Lászlóval

Palágyi R. Lászlóval Az Éjkapu című fantasy regénye kapcsán készítettem interjút. A regényről ITT olvashatjátok a véleményemet. Beszélgettünk többek között a Két világ határán pályázatról, a regény keletkezéséről, szereplőiről, és a szerző további terveiről.

A szerzőről:

Palágyi R. László 1989-ben született Királyhelmecen, az egykori Csehszlovákiában. Nyelvtudományból doktorált az ELTE-n. 2020-ban jelent meg az első regénye Az Éjkapu címmel a Trivium Egyesület gondozásában, A róna gyermeke című novellája pedig bekerült a Gabo Kiadó Az év legjobb science fiction és fantasy novellái 2020 antológiájába.