Ha eltévednél a könyvútvesztőben...

2020. december 4., péntek

Megyeri Judit: Rózsakői rejtélyek-interjú

Megyeri Judittal a Rózsakői-rejtélyek sorozat első része, a Holttest az Ambróziában (ITT írtam róla) és a Rózsakő – Kezdetek (ITT olvashattok róla) novella kapcsán készítettem interjút. Beszélgettünk kiadóváltásról, a készülő regényeiről és a Rózsakői rejtélyek előzményeiről és karaktereiről.

A szerzőről:

Tizenéves korom óta írok újságcikkeket, novellákat és fanfictiont, de az első regényemet nem olyan régen, nagyjából három évvel ezelőtt fejeztem be. Ez A múlt bűnei című könyvem, ami több pályázatot és kiadót is megjárt, és végül 2019-ben jelent meg, idén pedig már a második kiadása jött ki. Azóta másik két regényem (Rózsakői rejtélyek – Holttest az Ambróziában, Lowdeni boszorkányhajsza) és egy ebookos novelláskötetem (Rózsakő – Kezdetek) is megjelent, mindegyik romantikus krimi. Év eleje óta a NewLine Kiadó szerzője vagyok, ahol végre úgy érzem, hogy jó kezekben vannak az írásaim. Fontosnak tartom, hogy íróként folyamatosan képezzem magam, és hogy izgalmas, igényes történetekkel szórakoztassam az olvasókat.

 

2020. december 2., szerda

Top 5 Wednesday #72 – Karácsonyi könyvek, amik érdekelnek

Ez a rovat hetente jelenik meg, és egy Goodreads-es csoportban találhatóak a témák. A csoportot IDE kattintva megnézhetitek. A témaszünet miatt egy ideig rendszertelen időközönként saját témákkal jelentkeztem, de a témák kitalálója immár visszatért, így próbálok én is visszatérni a heti bejegyzésekhez. Ha a heti tematikából lenne olyan, amire nem lesz ötletem, akkor saját témával helyettesítem az adott hetit.

Mivel még nem hirdették ki a Top 5 Szerda decemberi témáit Goodreadsen, ezért saját témával jelentkezem. Olyan karácsonyi könyvekről írtam, amiket még nem olvastam, de nagyon érdekelnek.

 

2020. december 1., kedd

Könyveken túl – Animeajánló - Gundam Seed (2002-2003)

Ismét egy anime ajánlóval jelentkezem a Könyveken túl rovatom keretében. A kedvenc mecha animémről, a Gundam Seedről hoztam egy rövid ismertetőt. 

A Mobil Suit Gundam SEED egy ötven részes anime sorozat, mely a Sunrise Stúdió gondozásában jelen meg Matsuo Fukuda rendezésében. Japánban a JNN TV vetítette 2002. október 5-e és 2003. szeptember 27-e között. Ez a darab a kivételek közé tartozik olyan szempontból, hogy ebből az animéből utólag készítettek  mangaszériát a Kandansha kiadásában, ami többek közt a Weekly Shounen Jumpot is működteti.  Aztán a Bandai Entertainment megszerezte az anime jogait, így elindulhatott világhódító útjára az USA-ban és Kanadában, majd Európában is. Magyarországon nem vetítették, pedig érdemes lett volna rá.

Az ajánló további része spoilert tartalmazhat!

2020. november 29., vasárnap

Philip K. Dick: Emlékmás

Ez volt a harmadik könyvem PKD-től, és mindegyikre igaz, hogy a szerzőnek zseniális ötletei vannak, amiket egyedi látásmódjával, jellegzetes stílusban valósít meg. Ez közös jellemzője a Figyel az ég című regénynek (ITT írtam róla), a Lenn a sivár földön c. novellás kötetnek is (amiről a cikk ITT olvasható) és az Emlékmásnak is.

A Lenn a sivár földön novelláskötethez hasonlóan ez a válogatás is a sci-fi zsáner széles skálájából merít mind a főhősök, mind az ötletek, mind pedig a végkövetkeztetések tekintetében. Viszont mindben közös a magas minőség és az egyedi hangulat. Mind a tizenkét történet egy-egy külön kis világot alkot, amikben megmutatkozik egy-egy szelet Dick lenyűgöző fantáziájából. Abban talán némileg elmarad a fentebb említett novelláskötettől, hogy nem olyan erőteljes a kötet összhatása, sőt némelyik írás (Apáink hite, A sors kereke) nem igazán hagyott bennem maradandó nyomot, illetve nem kötöttek le eléggé vagy már-már túlbonyolítottak voltak az ízlésemnek (Különvélemény). Viszont jócskán akadt kedvencem is : Az utód, A Megőrzőgép, Második változat, a Szuvenír vagy éppen a Mi az ember?

A bejegyzés további részében spoilerek előfordulhatnak!

2020. november 25., szerda

Top 5 Wednesday #71 – Drágakövek, (nemes)fémek a könyvcímekben


Ez a rovat hetente jelenik meg, és egy Goodreads-es csoportban találhatóak a témák. A csoportot IDE kattintva megnézhetitek. A témaszünet miatt egy ideig rendszertelen időközönként saját témákkal jelentkeztem, de a témák kitalálója immár visszatért, így próbálok én is visszatérni a heti bejegyzésekhez. Ha a heti tematikából lenne olyan, amire nem lesz ötletem, akkor saját témával helyettesítem az adott hetit.

A Top 5 Szerda heti témája Goodreads-en a No Thanks/Az amerikai hálaadás margójára olyan karakterek bemutatása, akik olyan szituációban találták magukat, amiért semmiképp se lennének hálásak. Erre nem nagyon volt ötletem, így végül a megadott alternatív témát választottam, ami a következő: Ossz meg olyan könyveket, melyek a topáz (a novemberi születéskő) színeiben tündökölnek, vagy amikben jelentős szerepet kapnak a drágakövek! Ezen is módosítottam egy kicsit, és végül az olyan olvasmányaim közül válogattam, amiknek a címében drágakő vagy (nemes)fém neve szerepel, és az sem elhanyagolható, hogy még tetszettek is.

2020. november 22., vasárnap

Rupi Kaur: Tej és méz

Szeretem a verses köteteket, főleg azokat, ahol különleges a vezérgondolat. Rupi Kaur pedig nemcsak ennek a kitételnek felelt meg, hanem megfogott, és odaszegezett a végéig, sőt még utána is. Mert először, az első pár sorával, ahol még szoktam a stílust, csak beszivárgott, mint a folyó a gát alá árvíz idején, aztán áttörte a gátat, és magával sodort. Szavakkal körülbelül így tudom kifejezni az első találkozásom a szerzővel. 

Le kellett tesztelnem, hogy másodjára is ugyanígy hat-e rám a könyv, így újraolvastam. A hatás megmaradt, de ekkor már a mögöttes tartalmakra, a sorok mögött meghúzódó kemény igazságokra is jobban tudtam figyelni.

Az egyik ilyen, és talán a legelgondolkodtatóbb (legalábbis számomra) ez volt:

 

először is
akarnod kell
magaddal
tölteni életed
hátralévő részét

 

Elsőre egyszerű igazságnak tűnhet, amit lehet, hogy már sokan kimondtak az írónő előtt is, más szavakkal, sokszor, sok helyen, de egy könyv lapjain, az adott szöveg kontextusában sokkal erősebben hatnak az ilyen kinyilatkoztatások. Ez és az összes többi vers a szerző saját felismerése, amiket az olvasója elé tár, és egyszersmind gondolkodásra készteti a kötet kézbevevőjét.

 

2020. november 20., péntek

Borítóleleplezés #28 – Rácz-Stefán Tibor: Éld át a pillanatot!


Hamarosan megjelenik a Könyvmolyképző Kiadónál Rácz-Stefán Tibor legújabb regénye, az Éld át a pillanatot!, ami a kiadó Vörös pöttyös sorozatát gazdagítja.

Íme, az új Vörös pöttyös kötet borítója!

 

2020. november 18., szerda

Borítóleleplezés #27 – Szerelem a Corona idején antológia

Hamarosan megjelenik a Könyvmolyképző Kiadónál a Szerelem a Corona idején antológia, amely a kiadó Rubin pöttyös sorozatát gazdagítja.

Íme, a Rubin pöttyös antológia borítója!

 

Top 5 Wednesday #70 – Kedvenc mangakáim

 


Ez a rovat hetente jelenik meg, és egy Goodreads-es csoportban találhatóak a témák. A csoportot IDE kattintva megnézhetitek. A témaszünet miatt egy ideig rendszertelen időközönként saját témákkal jelentkeztem, de a témák kitalálója immár visszatért, így próbálok én is visszatérni a heti bejegyzésekhez. Ha a heti tematikából lenne olyan, amire nem lesz ötletem, akkor saját témával helyettesítem az adott hetit.

A Top 5 Szerda heti témája Goodreads-en a Latin hét; mutasd meg a kedvenc latin-amerikai író tollából származó történeteidet vagy kedvenc latin-amerikai karaktereidet! Ezen módosítottam egy kicsit, mivel nem nagyon olvastam még latin-amerikai szerzőtől, ezért a kedvenc japán mangakáimról írtam nektek.

 

2020. november 17., kedd

Könyveken túl - Animeajánló - Shinigami no ballad (2006)

A Hosszúlábú apu (ITT olvasható a bejegyzés) után ismét egy régi animeajánlómat osztom meg veletek. Ez a kedvenc minisorozatom, a Shinigami no ballad, amiből csupán hat rész készült, de én a magam részéről sokszor hatot is meg tudnék/tudtam volna  nézni belőle.

A Shinigami no ballad eredetileg Hasegawa K-Ske író light novel (olyan ifjúsági regény, ami nem több negyven-ötven ezer szónál) sorozatának a címe, amely 2003 és 2009 között jelent meg. 2005-ben készült belőle egy rádiójáték is, majd a rövid-regénysorozatból hat részes anime készült 2006-ban a Group Tac gondozásában. Ezt követően elindítottak belőle egy televíziós drámát is a TV Tokyón, ami 20 részt élt meg.

A címből kiindulva felmerülhet a kérdés, hogy mi is az a shinigami. A shinigami halálistent jelent a japán mitológiában, bár ez a klasszikus megjelenése torzult az utóbbi idők anime/manga felhozatalában. Ebből kifolyólag a Shinigami no Balladban a shinigamik felelősek azért, hogy a halottak lelkeit összeszedjék haláluk után, és a megfelelő helyre szállítsák őket. Ebben az értelemben a Shinigamiknak a halandók életének végébe nincs beleszólásuk, habár szabad az átjárásuk az emberek és a halottak világa között. Fontos, hogy ne a nyugati mitológiából ismert Kaszással azonosítsuk a shinigamikat!

Az ajánló további része spoilert tartalmazhat!

 

2020. november 15., vasárnap

Martha Wells: Mesterséges sors

Martha Wells Öldöklő-naplók sorozatával nem igazán kerültünk egy hullámhosszra. Az első részről azt írtam (EBBEN a bejegyzésben olvasható a teljes kritika): „Sablonos, alulírt (túlírt – ez nézőpont kérdése), a karakterek kidolgozatlanok, és ami a legkevésbé tetszett, az a könyv vége. Sokkal jobban ki lehetett/ki kellett volna dolgozni a történetet, vagy lefaragni, hogy egy jó novella lehessen belőle. Ebből sajnos egyik sem valósult meg.” A folytatást ugyan ennek ellenére megvettem, mert akartam még egy esélyt adni a szerzőnek, de sokáig halogattam az elolvasását. A motivációt végül egy molyos kihívás adta meg, amihez pont jó volt a Mesterséges sors. Ezért nem túl bizakodóan, de végül elolvastam.

Az első pár oldal után meglepődtem, mert mintha az írónő stílusát kicserélték volna. Nem volt olyan nyers, száraz, sőt néhol már-már közvetlenné vált. Ez részben Öldöklő változásának köszönhető, de érezhető volt az is, hogy az írónő lazított a hangvételen, bár néhol azért visszaköszönt az első rész merev hangneme. De a stílus dolgábab Wells érezhetően fejlődött erre a kötetre.

A bejegyzés további részében spoilerek előfordulhatnak!

2020. november 13., péntek

Borítóleleplezés #26 – On Sai: A két herceg (Vágymágusok 2.)


Hamarosan megjelenik a Könyvmolyképző Kiadónál On Sai Vágymágusok-trilógiájának második kötete, A két herceg, amely a kiadó Vörös Pöttyös sorozatát gazdagítja.

 

Íme, az új Vörös Pöttyös regény borítója!

2020. november 11., szerda

Top 5 Wednesday #69 – Kedvenc nem fiktív témájú könyveim

 

Ez a rovat hetente jelenik meg, és egy Goodreads-es csoportban találhatóak a témák. A csoportot IDE kattintva megnézhetitek. A témaszünet miatt egy ideig rendszertelen időközönként saját témákkal jelentkeztem, de a témák kitalálója immár visszatért, így próbálok én is visszatérni a heti bejegyzésekhez. Ha a heti tematikából lenne olyan, amire nem lesz ötletem, akkor saját témával helyettesítem az adott hetit.

A Top 5 Szerda heti témája Goodreads-en a Non-fiction November, vagyis mutasd be a kedvenc nem fiktív témájú könyveidet! Az utóbbi egy-két évben olvastam pár a témába vágó könyvet, ami nagy hatást gyakorolt rám, illetve régebben is találkoztam ilyennel, így nem is volt olyan nehéz összeállítani a saját 5-ös listámat.

2020. november 10., kedd

Könyveken túl - Filmkritika - Ház az erdő mélyén / The Cabin in the Woods (2011)

Ismét egy régebbi bejegyzésemet mutatom meg nektek a Könyveken túl rovatom keretében. Ha emlékeim nem csalnak, akkor 2012-ben jelent meg eredetileg egy Proféta nevű rövid életű on-line magazinban, ahol különböző témákban (zene, film, sorozat, könyv, stb.) jelentek meg cikkek. Előre bocsátom, hogy nem vagyok nagy horrorismerő, sem rajongó, így eléggé kívülálló szemszögből íródott a bejegyzés, de magát a filmet máig nagyon szeretem, ami remélem, az írásomon is átjön.

A film műfajilag a horror kategóriába sorolható, legalábbis első ránézésre, aztán ha valaki végignézi, akkor rádöbben, hogy bizony ennek története van, nem csak a hentelés és szörnyek - amiket megjegyzem itt a legjobb gonddal válogattak össze - vannak a középpontban. De aki látta a Bosszúállókat, azokat ez a tény nem éri meglepetésként, ugyanis a film egyik forgatókönyvírója nem más, mint a nyár, és szerintem 2012 egyik legjobb filmjének rendezője, Joss Whedon. A másik Avengerses vonatkozás Chris Hemsworth, akit a Thor filmből, a Hófehér és a vadászból meg persze a Bosszúállókból ismerhetünk.

Ezek nekem kellettek ahhoz, hogy meg tudjam nézni a filmet, mert nem vagyok egy horrorrajongó, de egy ismert színész és rendező párosa jó ajánlólevélnek bizonyult. Nem bántam meg, hogy megnéztem, mert a sablonok ellenére nem egy szokványos horrort kapunk, hanem egy jól átgondolt történetet, ami nem véletlen. 

A kritika további része spoilert tartalmazhat!

2020. november 8., vasárnap

Urbánszki László: Karacs - Egy ősmagyar kiskamasz kalandjai

A szerzőtől először a Fogadó a Visongó Disznóhoz című novellát olvastam (
ITT írtam az antológiáról, amiben megjelent), amiben megcsillogtatta sziporkázó humorát. Látszott a szövegen, hogy a történelmi korok bemutatása mellett a szórakoztatás is fontos a számára. Ezután a szerző maga kért fel a Honfoglalás-sorozat első kötetétének, a Vérszerződésnek az elolvasására (ITT olvashatjátok a cikket róla), ami egy felnőtteknek szóló történelmi regény. A novellához hasonlóan az író itt is okosan adagolta a humort, kalandok sorába keverte a szereplőit, és végig fenntartotta a figyelmet. A kedvenc szereplőm a húsz éves fiatalember, a vakmerő, de ugyanakkor intelligens Karacs volt, akiről nagyon szerettem volna még olvasni. Nagyon hamar teljesült is a vágyam, mert Urbánszki tollából megjelent a Karacs – Egy ősmagyar kiskamasz kalandjai című ifjúsági regény, ami a Vérszerződésből ismert Karacs egy ifjabb kori kalandját meséli el, abba a korba kalauzolva el ifjú és kevésbé ifjú olvasóit, amikor a frankok még meghatározó tényezőnek számítottak a világtörténelemben.

Megvallom, elsőre a Vérszerződéshez hasonló hangvételre számítottam. Féltem, hogy a szerző nem tudja eltalálni a megfelelő, ifjúsági könyvhöz illő nyelvi szintet, és túlságosan felnőttes lesz a nyelvezet. Szerencsére már az első pár oldalon kiderült, hogy alaptalan volt az aggodalmam, mert Urbánszki kiváló mesélő, sőt annyira jól sikerült belehelyezkednie a fiataloknak szóló hangvételbe, hogy észrevehetetlen, hogy nem egy meseíróval van dolgunk. Végig úgy éreztem, mintha mindig is gyerekeknek írt volna. A fiatalos írói hanghoz gördülékeny történetvezetés párosul, amit pazar humorával fűszerez meg, közben az ifjú főszereplőjét váratlan, embert próbáló kalandokba keveri, amikhez fel kell nőnie. De mindenekelőtt a gyerekeknek is befogatható hangvétellel beszél a honfoglalás-kori viszonyokról és életről. Viszont az is látszik , hogy Urbánszki László hatalmas történelmi háttértudással rendelkezik, amiből ügyesen szelektál, hogy a kamasz olvasói számára is érdekessé tegye a kötetet.

Kövess E-mailen is!