Lea és a boszorkák története
felidézte a gyerekkoromat, amikor képzeletben seprűn repültem együtt a sok
boszorkánnyal. Mindhárom viharbanya különböző egyéniség, de mindhárom nagyon
szerethető a maga módján. A kedvencem Frugilega lett, aki gorombának tűnik ugyan,
de a maga módján mégis barátságos. Pont ez a kettősség, ami miatt nagyon
megszerettem.
Érdekesek volt a boszorkány
szokások megjelenítése, ahogy ezek keveredtek a népi hiedelmekkel, népmesei
elemekkel. A kedvencem az volt, hogy a boszik bármin képesek voltak repülni.
Ezen nagyokat nevettem. Főleg, a porszívón vagy a kenyérpirítón, de az állatok
se voltak semmik vagy éppen az emberek.
A két kislány jó néhány kalandba
keveredik a három viharbanyával, de leleményességükkel és bátorságukkal minden
akadályt leküzdenek. És a végén Lea és Angika tökéletes boszorkány barátnak
bizonyult.
