Elsőként az idei kedvenc magyar szerzős olvasmányaimat mutatom be nektek. Helyet kapott a listán első könyves szerző, új felfedezett (legalábbis számomra) és rutinos, több kötetes szerző is.
Íme, a lista!
Elsőként az idei kedvenc magyar szerzős olvasmányaimat mutatom be nektek. Helyet kapott a listán első könyves szerző, új felfedezett (legalábbis számomra) és rutinos, több kötetes szerző is.
Íme, a lista!
Hajdú-Antal Zsuzsanna érzékenyen és finoman nyúl komoly témákhoz, műveinek általában valamilyen valós esemény vagy élethelyzet az alapja, ebből kell a szereplőinek kikecmeregnie. Erre jó példa előző könyve, a Visszatérünk (ITT írtam róla) is, mely az első könyvem volt tőle, és olyan hatást gyakorolt rám, amit ritkán tapasztalok, de akkor örökre velem marad mind a könyv, mind a késztetés, hogy nyomon kövessem a szerző további életútját.
Vártam is az újabb könyvét, és amikor megláttam a szerzői oldalán, hogy jön a Belvárosi srác, nagyon megörültem. Már csak azért is, mert a témája nagyon megfogott, hiszen nagyon keveset beszélünk a Down-szindrómáról, de mondhatni bármilyen születési rendellenességről, vagy arról, hogy ez mivel jár. Mindenki próbálja szőnyeg alá söpörni, pedig ezek fontos témák, de mivel kevés információ jut el ezekről az állapotokról a nem érintett emberekhez, sok a megbélyegzést és kirekesztést szülő tévhit. Az írónő többek közt ezeket a kérdéseket is érinti, miközben az olvasó elé tárja egy Down-szindrómás kisfiú és az őt egyedül nevelő édesapja történetét.
A bejegyzés további része spoilert tartalmazhat!