2020. december 24., csütörtök

Kellemes ünnepeket kívánok!

Kedvenc karácsonyi képem 2019-ből
 

Sziasztok!

Minden kedves olvasómnak kellemes karácsonyt és boldog új évet kívánok! 

Az ünnepi időszak a pihenés és feltöltődés időszaka. Ennek jegyében én is egy lélegzetvételnyi szünetet tartok a blogon. A következő bejegyzést január 10-én olvashatjátok, ami egy könyvértékelés lesz. 

Üdvözlettel:



2020. december 22., kedd

L. M. Montgomery: Anne karácsonya

Montgomerytől eddig nem sokat olvastam, inkább csak filmadaptációkat láttam a műveiből. Még régebben a kezembe került néhány rész az Anne-sorozatból, az Anne otthonra talál és az Anne az élet iskolájában című kötetek. Ősszel viszont beszereztem a szerző magyarul megjelent könyveinek nagy részét, így most álltam a polc előtt, és gondolkoztam, hogyan álljak hozzá a munkássága mélyebb megismerésének. Végül addig-addig halogattam, hogy már decembert írt a naptár, így a karácsonyi novelláskötete, az Anne karácsonya mellett döntöttem. Egyrészt pont tökéletes olvasmány volt így az ünnepek előtt, másrészt amúgy is szeretem a novellásköteteket, harmadrészt szeretek egy szerzővel a novelláin keresztül megismerkedni, mert behatóbb első benyomás alakulhat ki az adott íróról több, rövidebb történet által.

Ez LMM-nél is határozottan így volt, még annak ellenére is, hogy a gyűjteményben szereplő novellák nagyrészt egy fősodor mentén íródtak, illetve mindegyiknek hasonló a felépítése, mi több, a tanulsága is. Viszont a szereplők mindegyikben különböznek, ezáltal az alapszituációk és némiképp a hangulatuk is. Azonban néhány közös vonás mégis jellemzi a kötetet. Az egyik ilyen, hogy Montgomery mesélés közben egyben egy adott időszak (19. század vége, 20. század eleje) egy-egy szeletét is megmutatja az olvasónak, és ebből a tizenhat darabkából egy határozott korrajz és helyszínrajz (mindegyik novella a Prince Edward-sziget egy-egy szegletében játszódik) áll össze. Valamint mindegyikben fontos témákkal foglalkozik a szerző. Ezek közül a leggyakoribb a szegénység, a megnemértettség, a magány vagy éppen a megbocsátás. Illetve hasonló karakterek is felbukkannak a novellákban, például Montgomery több történetben is szerepeltet ikreket a főszereplők testvéreiként, vagy egy-egy furcsa nagybácsi, nagynéni is felbukkan. De karakterszinten mégis az jellemzi legjobban az írásokat, hogy mindegyik nagyszámú szereplővel dolgozik, ami miatt az olvasó elveszhetne a részletekben, ha Montgomery nem varázsolta volna őket emlékezetessé valamilyen humoros elemmel, hajviselettel, viselkedéssel.

2020. december 16., szerda

Top 5 Wednesday #74 – 5 könyv, amiket ajándékba kaptam, de még nem olvastam

 

Ez a rovat hetente jelenik meg, és egy Goodreads-es csoportban találhatóak a témák. A csoportot IDE kattintva megnézhetitek. A témaszünet miatt egy ideig rendszertelen időközönként saját témákkal jelentkeztem, de a témák kitalálója immár visszatért, így próbálok én is visszatérni a heti bejegyzésekhez. Ha a heti tematikából lenne olyan, amire nem lesz ötletem, akkor saját témával helyettesítem az adott hetit.

Ugyan a Top 5 Szerdának a múlt héten volt a témája a Goodreads-en a Gift Wrapped/Becsomagolt ajándékok, de az akkori ígéretem szerint most hozom. A témák megálmodói elég laza kereteket szabtak az értelmezéshez, így én a megadott ötletekből azt választottam, hogy olyan könyvekről írok, amiket ajándékba kaptam, de még nem olvastam. (A következő bejegyzésem ebben a rovatban január 13-án várható.)

2020. december 15., kedd

Könyveken túl – Animeajánló - Gundam SEED Destiny (2004-2005)



A Könyveken túl rovatban ismét egy régebbi animeajánlómat hozom el nektek, amit a Gundam SEED Destinyről írtam. Az előzményéről, a Gundam SEED-ről ITT olvashatjátok el az ajánlót.

A Mobil Suit Gundam SEED Destiny a Gundam SEED folytatása, ami két évvel utána jelent meg. Ezt a sorozatot is a Sunrise Stúdió készítette, és az előzőhöz hasonlóan szintén ötven rész készült belőle. Ez a széria sok új karaktert vonultat fel az első sorozathoz képest, de persze a régi karakterek közül is sok felbukkan. Japánban a JNN csatornán vetítették. Ez a sorozat is szinte azonnal népszerű lett, és 2004-2005-ben több díjat is bezsebelt. Ezt a sorozatot is csak ajánlani tudom. 

A bejegyzés további része spoilert tartalmazhat!

2020. december 13., vasárnap

J. D. Salinger: Három korai történet

Valahonnan 12-14 éves korom ködéből egyszer csak felderengett a Zabhegyező, valamikor ez idő tájt olvastam többször is, mert egyszer nem volt elég. Kissé korán került a kezembe, de ennek ellenére nagyon megszerettem, főleg a korrajzát, New York különböző helyszíneinek leírásait, a főszereplőt, meg mindent. Ezzel együtt Salinger stílusát is, ami egyszerű, szikár, semmit nem bonyolít túl, egyszerűen elmeséli, amit szeretne, és mindezt keserédes humorral teszi, amin ugyan nem nevetünk, de valahogy mégis jólesik. Ezért amikor a Helikon Zsebkönyvek sorozatban megjelent a Három korai történet című novelláskötet, hamar megvettem. És habár jó ideig halogattam az olvasását, ami néha szokásom, ha sokat várok egy könyvtől, de nem bántam meg, hogy végül sort kerítettem rá.

Ezen a három íráson még érződik, hogy kezdő szárnypróbálgatások, de az is, hogy a szerző hová fog fejlődni később. Megjelennek bennük a már fentebb emlegetett stílusjegyek és jó néhány nagyon jellemző szófordulat, melyek később még jellegzetesebbé válnak a műveiben. Emellett nagyon megfogott, ahogy a ’40-es évekbeli amerikai életérzést ábrázolja, és három különböző jelenettel (mert ezek inkább jelenetek, mint különálló novellák) körüljárja a témát, jól átadva az akkori viszonyokat, emberi gondolkodásmódot, életet. Képes pár mondattal, a részletek kifejtése nélkül bemutatni a szereplőket, és láttatni azt, amit nem ír le, de mégis ott van a sorok között.

Jelenet mivoltukból adódóan viszont egyik novellát sem éreztem lezártnak vagy önállóan értelmezhetőnek, ez főleg az első történetre igaz, amit lecsapottnak éreztem. Mégis, talán a hangulata teszi, de A Fiatalok lett a kedvencem a kötetből.

A bejegyzés további része spoilert tartalmazhat!

2020. december 9., szerda

Top 5 Wednesday #73 – 5 különleges olvasmányom 2020-ból

 

Ez a rovat hetente jelenik meg, és egy Goodreads-es csoportban találhatóak a témák. A csoportot IDE kattintva megnézhetitek. A témaszünet miatt egy ideig rendszertelen időközönként saját témákkal jelentkeztem, de a témák kitalálója immár visszatért, így próbálok én is visszatérni a heti bejegyzésekhez. Ha a heti tematikából lenne olyan, amire nem lesz ötletem, akkor saját témával helyettesítem az adott hetit.

A Top 5 Szerda Goodreads-es heti témáját jövő héten fogom hozni, mert karácsony előttre jobban illik. Erre a hétre egy más gondolatom támadt, ami már előrevetíti a szokásos összesítő könyves toplistámat. Olyan könyvekből állítottam össze a bejegyzést, amik számomra nagyon különleges olvasmányoknak bizonyultak 2020-ban. Van köztük meseantológia, képregény, ismeretközlő kötet, fantasy-akció-maffia-családregény hibrid, és történelmi romantikus urban fantasy is.

2020. december 6., vasárnap

Urbánszki László: A nyughatatlan

Urbánszki László előszeretettel ír a pusztai népek életéről, legyen az a honfoglalást megelőző időszak vagy épp a posztapokaliptikus jövő. Előbbire jó példa a Honfoglalás-tetralógia, melynek első kötetéről, a Vérszerződésről már írtam a blogon (ITT elolvasható). Ugyanezt a témát viszi egy kicsit tovább, és a Vérszerződés egyik főszereplőjét, Karacsot árnyalja a Karacs – Egy ősmagyar kiskamasz kalandjai című ifjúsági regény lapjain (a bejegyzésem ITT olvasható). Ez utóbbiban megmutatkozik, hogy Urbánszki kiváló mesélő, sőt annyira jól sikerült belehelyezkednie a fiataloknak szóló hangvételbe, hogy észrevehetetlen, hogy nem egy meseíróval van dolgunk. Végig úgy éreztem, mintha mindig is gyerekeknek írt volna. Ez a regénye nálam nagyon betalált, így nagy várakozásokkal álltam neki az újabb fiataloknak szóló regénye, A nyughatatlan – Egy lusta kiskamasz kalandjai a jövő zord világában olvasásának.

Minden főbb benyomásom megmaradt, amit a Karacs esetében is tapasztaltam. A szerző fiatalos írói hangjához gördülékeny történetvezetés párosul, amit pazar humorával fűszerez meg, közben az ifjú főszereplőjét váratlan, embert próbáló kalandokba keveri, amiket csak úgy vészelhet át, ha megváltoztatja a gondolkodását, és lustálkodás helyett elkezdi kamatoztatni a „belé vert” képességeket. De mindenekelőtt a gyerekeknek is befogatható hangvétellel mesél el egy posztapokaliptikus jövőben játszódó, eléggé zord történetet.

A bejegyzés további része spoilert tartalmazhat!

 

2020. december 4., péntek

Megyeri Judit: Rózsakői rejtélyek-interjú

Megyeri Judittal a Rózsakői-rejtélyek sorozat első része, a Holttest az Ambróziában (ITT írtam róla) és a Rózsakő – Kezdetek (ITT olvashattok róla) novella kapcsán készítettem interjút. Beszélgettünk kiadóváltásról, a készülő regényeiről és a Rózsakői rejtélyek előzményeiről és karaktereiről.

A szerzőről:

Tizenéves korom óta írok újságcikkeket, novellákat és fanfictiont, de az első regényemet nem olyan régen, nagyjából három évvel ezelőtt fejeztem be. Ez A múlt bűnei című könyvem, ami több pályázatot és kiadót is megjárt, és végül 2019-ben jelent meg, idén pedig már a második kiadása jött ki. Azóta másik két regényem (Rózsakői rejtélyek – Holttest az Ambróziában, Lowdeni boszorkányhajsza) és egy ebookos novelláskötetem (Rózsakő – Kezdetek) is megjelent, mindegyik romantikus krimi. Év eleje óta a NewLine Kiadó szerzője vagyok, ahol végre úgy érzem, hogy jó kezekben vannak az írásaim. Fontosnak tartom, hogy íróként folyamatosan képezzem magam, és hogy izgalmas, igényes történetekkel szórakoztassam az olvasókat.

 

2020. december 2., szerda

Top 5 Wednesday #72 – Karácsonyi könyvek, amik érdekelnek

Ez a rovat hetente jelenik meg, és egy Goodreads-es csoportban találhatóak a témák. A csoportot IDE kattintva megnézhetitek. A témaszünet miatt egy ideig rendszertelen időközönként saját témákkal jelentkeztem, de a témák kitalálója immár visszatért, így próbálok én is visszatérni a heti bejegyzésekhez. Ha a heti tematikából lenne olyan, amire nem lesz ötletem, akkor saját témával helyettesítem az adott hetit.

Mivel még nem hirdették ki a Top 5 Szerda decemberi témáit Goodreadsen, ezért saját témával jelentkezem. Olyan karácsonyi könyvekről írtam, amiket még nem olvastam, de nagyon érdekelnek.

 

2020. december 1., kedd

Könyveken túl – Animeajánló - Gundam Seed (2002-2003)

Ismét egy anime ajánlóval jelentkezem a Könyveken túl rovatom keretében. A kedvenc mecha animémről, a Gundam Seedről hoztam egy rövid ismertetőt. 

A Mobil Suit Gundam SEED egy ötven részes anime sorozat, mely a Sunrise Stúdió gondozásában jelen meg Matsuo Fukuda rendezésében. Japánban a JNN TV vetítette 2002. október 5-e és 2003. szeptember 27-e között. Ez a darab a kivételek közé tartozik olyan szempontból, hogy ebből az animéből utólag készítettek  mangaszériát a Kandansha kiadásában, ami többek közt a Weekly Shounen Jumpot is működteti.  Aztán a Bandai Entertainment megszerezte az anime jogait, így elindulhatott világhódító útjára az USA-ban és Kanadában, majd Európában is. Magyarországon nem vetítették, pedig érdemes lett volna rá.

Az ajánló további része spoilert tartalmazhat!

2020. november 29., vasárnap

Philip K. Dick: Emlékmás

Ez volt a harmadik könyvem PKD-től, és mindegyikre igaz, hogy a szerzőnek zseniális ötletei vannak, amiket egyedi látásmódjával, jellegzetes stílusban valósít meg. Ez közös jellemzője a Figyel az ég című regénynek (ITT írtam róla), a Lenn a sivár földön c. novellás kötetnek is (amiről a cikk ITT olvasható) és az Emlékmásnak is.

A Lenn a sivár földön novelláskötethez hasonlóan ez a válogatás is a sci-fi zsáner széles skálájából merít mind a főhősök, mind az ötletek, mind pedig a végkövetkeztetések tekintetében. Viszont mindben közös a magas minőség és az egyedi hangulat. Mind a tizenkét történet egy-egy külön kis világot alkot, amikben megmutatkozik egy-egy szelet Dick lenyűgöző fantáziájából. Abban talán némileg elmarad a fentebb említett novelláskötettől, hogy nem olyan erőteljes a kötet összhatása, sőt némelyik írás (Apáink hite, A sors kereke) nem igazán hagyott bennem maradandó nyomot, illetve nem kötöttek le eléggé vagy már-már túlbonyolítottak voltak az ízlésemnek (Különvélemény). Viszont jócskán akadt kedvencem is : Az utód, A Megőrzőgép, Második változat, a Szuvenír vagy éppen a Mi az ember?

A bejegyzés további részében spoilerek előfordulhatnak!

2020. november 25., szerda

Top 5 Wednesday #71 – Drágakövek, (nemes)fémek a könyvcímekben


Ez a rovat hetente jelenik meg, és egy Goodreads-es csoportban találhatóak a témák. A csoportot IDE kattintva megnézhetitek. A témaszünet miatt egy ideig rendszertelen időközönként saját témákkal jelentkeztem, de a témák kitalálója immár visszatért, így próbálok én is visszatérni a heti bejegyzésekhez. Ha a heti tematikából lenne olyan, amire nem lesz ötletem, akkor saját témával helyettesítem az adott hetit.

A Top 5 Szerda heti témája Goodreads-en a No Thanks/Az amerikai hálaadás margójára olyan karakterek bemutatása, akik olyan szituációban találták magukat, amiért semmiképp se lennének hálásak. Erre nem nagyon volt ötletem, így végül a megadott alternatív témát választottam, ami a következő: Ossz meg olyan könyveket, melyek a topáz (a novemberi születéskő) színeiben tündökölnek, vagy amikben jelentős szerepet kapnak a drágakövek! Ezen is módosítottam egy kicsit, és végül az olyan olvasmányaim közül válogattam, amiknek a címében drágakő vagy (nemes)fém neve szerepel, és az sem elhanyagolható, hogy még tetszettek is.

2020. november 22., vasárnap

Rupi Kaur: Tej és méz

Szeretem a verses köteteket, főleg azokat, ahol különleges a vezérgondolat. Rupi Kaur pedig nemcsak ennek a kitételnek felelt meg, hanem megfogott, és odaszegezett a végéig, sőt még utána is. Mert először, az első pár sorával, ahol még szoktam a stílust, csak beszivárgott, mint a folyó a gát alá árvíz idején, aztán áttörte a gátat, és magával sodort. Szavakkal körülbelül így tudom kifejezni az első találkozásom a szerzővel. 

Le kellett tesztelnem, hogy másodjára is ugyanígy hat-e rám a könyv, így újraolvastam. A hatás megmaradt, de ekkor már a mögöttes tartalmakra, a sorok mögött meghúzódó kemény igazságokra is jobban tudtam figyelni.

Az egyik ilyen, és talán a legelgondolkodtatóbb (legalábbis számomra) ez volt:

 

először is
akarnod kell
magaddal
tölteni életed
hátralévő részét

 

Elsőre egyszerű igazságnak tűnhet, amit lehet, hogy már sokan kimondtak az írónő előtt is, más szavakkal, sokszor, sok helyen, de egy könyv lapjain, az adott szöveg kontextusában sokkal erősebben hatnak az ilyen kinyilatkoztatások. Ez és az összes többi vers a szerző saját felismerése, amiket az olvasója elé tár, és egyszersmind gondolkodásra készteti a kötet kézbevevőjét.

 

2020. november 20., péntek

Borítóleleplezés #28 – Rácz-Stefán Tibor: Éld át a pillanatot!


Hamarosan megjelenik a Könyvmolyképző Kiadónál Rácz-Stefán Tibor legújabb regénye, az Éld át a pillanatot!, ami a kiadó Vörös pöttyös sorozatát gazdagítja.

Íme, az új Vörös pöttyös kötet borítója!

 

2020. november 18., szerda

Borítóleleplezés #27 – Szerelem a Corona idején antológia

Hamarosan megjelenik a Könyvmolyképző Kiadónál a Szerelem a Corona idején antológia, amely a kiadó Rubin pöttyös sorozatát gazdagítja.

Íme, a Rubin pöttyös antológia borítója!

 

Top 5 Wednesday #70 – Kedvenc mangakáim

 


Ez a rovat hetente jelenik meg, és egy Goodreads-es csoportban találhatóak a témák. A csoportot IDE kattintva megnézhetitek. A témaszünet miatt egy ideig rendszertelen időközönként saját témákkal jelentkeztem, de a témák kitalálója immár visszatért, így próbálok én is visszatérni a heti bejegyzésekhez. Ha a heti tematikából lenne olyan, amire nem lesz ötletem, akkor saját témával helyettesítem az adott hetit.

A Top 5 Szerda heti témája Goodreads-en a Latin hét; mutasd meg a kedvenc latin-amerikai író tollából származó történeteidet vagy kedvenc latin-amerikai karaktereidet! Ezen módosítottam egy kicsit, mivel nem nagyon olvastam még latin-amerikai szerzőtől, ezért a kedvenc japán mangakáimról írtam nektek.

 

2020. november 17., kedd

Könyveken túl - Animeajánló - Shinigami no ballad (2006)

A Hosszúlábú apu (ITT olvasható a bejegyzés) után ismét egy régi animeajánlómat osztom meg veletek. Ez a kedvenc minisorozatom, a Shinigami no ballad, amiből csupán hat rész készült, de én a magam részéről sokszor hatot is meg tudnék/tudtam volna  nézni belőle.

A Shinigami no ballad eredetileg Hasegawa K-Ske író light novel (olyan ifjúsági regény, ami nem több negyven-ötven ezer szónál) sorozatának a címe, amely 2003 és 2009 között jelent meg. 2005-ben készült belőle egy rádiójáték is, majd a rövid-regénysorozatból hat részes anime készült 2006-ban a Group Tac gondozásában. Ezt követően elindítottak belőle egy televíziós drámát is a TV Tokyón, ami 20 részt élt meg.

A címből kiindulva felmerülhet a kérdés, hogy mi is az a shinigami. A shinigami halálistent jelent a japán mitológiában, bár ez a klasszikus megjelenése torzult az utóbbi idők anime/manga felhozatalában. Ebből kifolyólag a Shinigami no Balladban a shinigamik felelősek azért, hogy a halottak lelkeit összeszedjék haláluk után, és a megfelelő helyre szállítsák őket. Ebben az értelemben a Shinigamiknak a halandók életének végébe nincs beleszólásuk, habár szabad az átjárásuk az emberek és a halottak világa között. Fontos, hogy ne a nyugati mitológiából ismert Kaszással azonosítsuk a shinigamikat!

Az ajánló további része spoilert tartalmazhat!

 

2020. november 15., vasárnap

Martha Wells: Mesterséges sors

Martha Wells Öldöklő-naplók sorozatával nem igazán kerültünk egy hullámhosszra. Az első részről azt írtam (EBBEN a bejegyzésben olvasható a teljes kritika): „Sablonos, alulírt (túlírt – ez nézőpont kérdése), a karakterek kidolgozatlanok, és ami a legkevésbé tetszett, az a könyv vége. Sokkal jobban ki lehetett/ki kellett volna dolgozni a történetet, vagy lefaragni, hogy egy jó novella lehessen belőle. Ebből sajnos egyik sem valósult meg.” A folytatást ugyan ennek ellenére megvettem, mert akartam még egy esélyt adni a szerzőnek, de sokáig halogattam az elolvasását. A motivációt végül egy molyos kihívás adta meg, amihez pont jó volt a Mesterséges sors. Ezért nem túl bizakodóan, de végül elolvastam.

Az első pár oldal után meglepődtem, mert mintha az írónő stílusát kicserélték volna. Nem volt olyan nyers, száraz, sőt néhol már-már közvetlenné vált. Ez részben Öldöklő változásának köszönhető, de érezhető volt az is, hogy az írónő lazított a hangvételen, bár néhol azért visszaköszönt az első rész merev hangneme. De a stílus dolgábab Wells érezhetően fejlődött erre a kötetre.

A bejegyzés további részében spoilerek előfordulhatnak!

2020. november 13., péntek

Borítóleleplezés #26 – On Sai: A két herceg (Vágymágusok 2.)


Hamarosan megjelenik a Könyvmolyképző Kiadónál On Sai Vágymágusok-trilógiájának második kötete, A két herceg, amely a kiadó Vörös Pöttyös sorozatát gazdagítja.

 

Íme, az új Vörös Pöttyös regény borítója!

2020. november 11., szerda

Top 5 Wednesday #69 – Kedvenc nem fiktív témájú könyveim

 

Ez a rovat hetente jelenik meg, és egy Goodreads-es csoportban találhatóak a témák. A csoportot IDE kattintva megnézhetitek. A témaszünet miatt egy ideig rendszertelen időközönként saját témákkal jelentkeztem, de a témák kitalálója immár visszatért, így próbálok én is visszatérni a heti bejegyzésekhez. Ha a heti tematikából lenne olyan, amire nem lesz ötletem, akkor saját témával helyettesítem az adott hetit.

A Top 5 Szerda heti témája Goodreads-en a Non-fiction November, vagyis mutasd be a kedvenc nem fiktív témájú könyveidet! Az utóbbi egy-két évben olvastam pár a témába vágó könyvet, ami nagy hatást gyakorolt rám, illetve régebben is találkoztam ilyennel, így nem is volt olyan nehéz összeállítani a saját 5-ös listámat.

2020. november 10., kedd

Könyveken túl - Filmkritika - Ház az erdő mélyén / The Cabin in the Woods (2011)

Ismét egy régebbi bejegyzésemet mutatom meg nektek a Könyveken túl rovatom keretében. Ha emlékeim nem csalnak, akkor 2012-ben jelent meg eredetileg egy Proféta nevű rövid életű on-line magazinban, ahol különböző témákban (zene, film, sorozat, könyv, stb.) jelentek meg cikkek. Előre bocsátom, hogy nem vagyok nagy horrorismerő, sem rajongó, így eléggé kívülálló szemszögből íródott a bejegyzés, de magát a filmet máig nagyon szeretem, ami remélem, az írásomon is átjön.

A film műfajilag a horror kategóriába sorolható, legalábbis első ránézésre, aztán ha valaki végignézi, akkor rádöbben, hogy bizony ennek története van, nem csak a hentelés és szörnyek - amiket megjegyzem itt a legjobb gonddal válogattak össze - vannak a középpontban. De aki látta a Bosszúállókat, azokat ez a tény nem éri meglepetésként, ugyanis a film egyik forgatókönyvírója nem más, mint a nyár, és szerintem 2012 egyik legjobb filmjének rendezője, Joss Whedon. A másik Avengerses vonatkozás Chris Hemsworth, akit a Thor filmből, a Hófehér és a vadászból meg persze a Bosszúállókból ismerhetünk.

Ezek nekem kellettek ahhoz, hogy meg tudjam nézni a filmet, mert nem vagyok egy horrorrajongó, de egy ismert színész és rendező párosa jó ajánlólevélnek bizonyult. Nem bántam meg, hogy megnéztem, mert a sablonok ellenére nem egy szokványos horrort kapunk, hanem egy jól átgondolt történetet, ami nem véletlen. 

A kritika további része spoilert tartalmazhat!

2020. november 8., vasárnap

Urbánszki László: Karacs - Egy ősmagyar kiskamasz kalandjai

A szerzőtől először a Fogadó a Visongó Disznóhoz című novellát olvastam (
ITT írtam az antológiáról, amiben megjelent), amiben megcsillogtatta sziporkázó humorát. Látszott a szövegen, hogy a történelmi korok bemutatása mellett a szórakoztatás is fontos a számára. Ezután a szerző maga kért fel a Honfoglalás-sorozat első kötetétének, a Vérszerződésnek az elolvasására (ITT olvashatjátok a cikket róla), ami egy felnőtteknek szóló történelmi regény. A novellához hasonlóan az író itt is okosan adagolta a humort, kalandok sorába keverte a szereplőit, és végig fenntartotta a figyelmet. A kedvenc szereplőm a húsz éves fiatalember, a vakmerő, de ugyanakkor intelligens Karacs volt, akiről nagyon szerettem volna még olvasni. Nagyon hamar teljesült is a vágyam, mert Urbánszki tollából megjelent a Karacs – Egy ősmagyar kiskamasz kalandjai című ifjúsági regény, ami a Vérszerződésből ismert Karacs egy ifjabb kori kalandját meséli el, abba a korba kalauzolva el ifjú és kevésbé ifjú olvasóit, amikor a frankok még meghatározó tényezőnek számítottak a világtörténelemben.

Megvallom, elsőre a Vérszerződéshez hasonló hangvételre számítottam. Féltem, hogy a szerző nem tudja eltalálni a megfelelő, ifjúsági könyvhöz illő nyelvi szintet, és túlságosan felnőttes lesz a nyelvezet. Szerencsére már az első pár oldalon kiderült, hogy alaptalan volt az aggodalmam, mert Urbánszki kiváló mesélő, sőt annyira jól sikerült belehelyezkednie a fiataloknak szóló hangvételbe, hogy észrevehetetlen, hogy nem egy meseíróval van dolgunk. Végig úgy éreztem, mintha mindig is gyerekeknek írt volna. A fiatalos írói hanghoz gördülékeny történetvezetés párosul, amit pazar humorával fűszerez meg, közben az ifjú főszereplőjét váratlan, embert próbáló kalandokba keveri, amikhez fel kell nőnie. De mindenekelőtt a gyerekeknek is befogatható hangvétellel beszél a honfoglalás-kori viszonyokról és életről. Viszont az is látszik , hogy Urbánszki László hatalmas történelmi háttértudással rendelkezik, amiből ügyesen szelektál, hogy a kamasz olvasói számára is érdekessé tegye a kötetet.

2020. október 29., csütörtök

Borítóleleplezés #25 – Aleksandr Voinov: Dark Soul – Sötét lélek 1-3.

Hamarosan megjelenik a Könyvmolyképző Kiadónál Aleksandr Voinov Sötét lélek sorozatának 1-3. része egy kötetben, ami a kiadó Rázós könyvek sorozatát gazdagítja.

Íme, az új Rázós könyvek kötet borítója!

2020. október 20., kedd

Könyveken túl - Anime ismertető: My Daddy Long Legs/Hosszúlábú apu (1990)


Nyár elején írtam arról, hogy indítok a blogon egy új rovatot, aminek keretein belül olyan cikkek lesznek olvashatók, amik nem könyvekkel kapcsolatosak (ITT írtam erről). Ez a Könyveken túl címet viseli. Eltelt a nyár úgy hogy publikáltam volna egyetlen ilyen bejegyzést is. De most elérkezetnek láttam az időt, hogy párat megmutassak nektek.

Az első egy anime ismertető az egyik kedvencemről, a Hosszúlábú apuról. Azt tudni kell a cikkről, hogy közel tíz éves. Végeztem rajta némi ráncfelvarrást, de azért jobbára az akkori stílusomat tükrözi. Azóta más felfogással és minőségben írok, de úgy gondoltam mégis megmutatom nektek. Másrészről mindenképp össze szeretném gyűjteni itt a régi cikkeimet, így el kellett kezdenem valamelyikkel a sort.

 

My Daddy Long Legs

Ez egy elég régi anime, így többen emlékezhettek rá, mert Magyarországon is levetítették a ’90-es évek közepén az m1 műsorán Hosszúlábú apu címmel. A japán televízióban 1990-ben futott, és összesen 40 rész készült belőle. Az általánostól eltérően ennek az animének nem egy manga szolgált alapjául, hanem egy ifjúsági regény, Jean Webster 1912-es „Daddy Long Legs” című regénye, ami Magyarországon „Nyakigláb apó” címmel jelent meg.

Ez egy tipikusan shoujo (lányoknak készült) anime, felváltva drámai és vidám, ami elvarázsolja a nézőt, ha hagyja. Elsősorban fiataloknak szól, de felnőttek is megtalálhatják benne a tartalmas szórakozást. Én annak idején édesanyámmal izgultam végig hétről-hétre, hogyan is fog alakulni a főszereplő sorsa. A mondanivaló ugyanis mindenkinek szól.

 

2020. október 11., vasárnap

Sirokai Mátyás (szerk.): 2050 – Ifjúsági novellák a jövőből


A Móra Kiadó 2017-ben pályázatot hirdetett ifjúsági és sci-fi novellák megírására. A kiírásban arra kérték az indulókat, képzeljék el, hogy 2050 fiataljainak milyen gondokkal, kihívásokkal kell szembenézniük. Ezzel együtt gondolják végig, milyen lenne az akkori Magyarország, és ábrázolják, milyen lesz 2050-ben a világ. Ebből a kiindulópontból változatos értelmezések születtek, aminek az eredménye ez a Sirokai Mátyás által összeválogatott és 2018-ban a Könyvhétre kihozott antológia lett. A szerkesztő minél szélesebb merítést kívánt nyújtani a szépirodalmi igénnyel megírt, kísérletező hangú sci-fi novellákból, a pályázat útján bekerült szerzők mellett a kortárs szép- és fantasztikus irodalom néhány már ismert (elismert), illetve feltörekvő íróját is felkérték, hogy színesítse a kötetet.

Milyen lesz 33 év múlva a kamaszok élete? Hogyan fest majd Magyarország 2050-ben? 13 fiatal író novellája kutatja a jövőt a nagy sikerű, ifjúsági kategóriában Év Gyermekkönyve díjat nyert Jelen! című antológia folytatásában. Ezúttal is a tizenévesek mindennapjai állnak a szövegek középpontjában a szerelmi sztoriktól a családi problémákig, és egészen különös víziókról is olvashatunk. Droidnagyi vagy gumicukorszív? Pacsirta formájú drón vagy virtuális gimi? A 2050 szerzői nem ismernek lehetetlent!

A leírásból kitűnik, hogy a kötet szerzői sokféle és sokrétű témát dolgoztak fel. Szerteágazó irányba kalandozott az alkotó fantázia. De egy dologban mindegyik írás megegyezik: a fókuszukban maga az ember áll, az emberi kapcsolatok, az ember-gép kapcsolat, az ember kapcsolata a világgal, különböző népek kapcsolata egymással vagy éppen a mesterséges emberek/intelligenciák helyzete, illetve, hogy mikortól számít valami embernek. A jövőről alkotott víziók az ember köré épülnek fel: a virtuális iskolák, a virtuális valóságok, a droidok jogai, az örökbefogadás új értelmezése, a migráció a hétköznapok részévé válása, a klímaválság, a gyász vagy éppen a droghasználat. Olyan témák, amik manapság érdekelhetik a fiatalokat, így a kötet maximálisan teljesíti a célját. A felkínált tematika megszólítja a fiatalokat, mert nekik íródott, ugyanakkor ettől nem kevesebb, sőt, ugyanolyan összetett problémákat dolgoz fel, mint egy felnőtteknek szóló gyűjtemény, csak a fiatalok szemén keresztül.

E szempontrendszer szerint két novella kiemelkedett a többi közül. Az egyik Brandon Hackett: Életjáték című műve, amely erős sci-fi alapokról indulva beszél a zaklatásról, és érződik rajta, hogy a szerző a jelenség pszichológiai hátterével is tisztában van, és ezt használja is. A másik kedvencem Jassó Judit: Sors bona című írása lett, ami a migráció problémáját járja körül egy indiai kamasz fiú szemszögéből. Azonban ennél összetettebb a kép, mert megjelenik benne a klímaválság és a körülmények miatt megváltozott örökbefogadási szokások is, ezek pedig különösen érdekessé teszik ezt az írást. Mindkét novelláról elmondható, hogy látszik rajtuk a munka és az adott témában való elmerülés, és van szíve ezeknek a történeteknek. Ez utóbbi az összes novelláról elmondható, de azok valamiért nem fogtak meg ennyire.

Két negatívumot tudnék említeni a történetek kapcsán. Az egyik, hogy voltak bennük kidolgozott jövőképek, megálmodott jövőbeli világok, de a szerzők nem mertek eléggé messzire menni. Ebből kifolyólag a legtöbb írás nagyon „mai” volt, a kortárs technikai fejletségre, vívmányokra épült. A szóhasználat is inkább a mai fiatalokra jellemző. A másik a meghívott szerzők írásaihoz kapcsolódik. Míg egyes írók próbáltak igazodni a kötet tematikájához, és új novellákat írtak a kötetbe, addig mások máshol már megjelent műveket hoztak ide is, amiken érződött, hogy nem illenek a tematikába. Ezen történeteket csak belepasszírozták az antológiába, de nem igazán illenek oda. Azt nem mondom, hogy rossz írások lennének, sőt, mindegyik igényesen, választékosan megírt, írástechnikailag jó szöveg, de nem ebbe a kötetbe valók. Ha ezen írók is új szövegekkel rukkoltak volna elő, még jobb és egységesebb lehetett volna a kötet.

A bejegyzés további része spoilert tartalmazhat!

2020. október 9., péntek

Borítóleleplezés #24 – Böszörményi Gyula: A Barnum-rejtély (Ambrózy báró esetei 6.)

 


Hamarosan megjelenik a Könyvmolyképző Kiadónál Böszörményi Gyula Ambrózy báró esetei sorozatának hatodik része, A Barnum-rejtély, ami a kiadó Vörös Pöttyös sorozatát gazdagítja.

Íme, az új Vörös Pöttyös kötet borítója!

 

2020. október 4., vasárnap

Rick Remender: Tokyo Ghost – Tokió szelleme

A cyberpunk nem igazán az én világom, de a fülszövegben sejtetett baljós jövőkép, valamint a borítógrafika megnyertek maguknak. Főleg, mert amúgy is egy keményebb történetre vágytam, ami nem finomkodik, és messze van a romantikától. Ez a számításom maximálisan be is jött, mert Rick Remender története minden, csak nem kíméletes. Sőt, kegyetlen, erőszakos, mocsokban dagonyázó, környezetszennyezéstől pusztuló világ az övé, ahol az emberek a digitális tértől és annak minden vívmányától függenek, és csak keveseknek adatik meg, hogy mentesek maradjanak ettől a szintetikus mételytől. És noha van benne szerelem, de az korántsem romantikus, inkább rothadással, problémákkal és keserűséggel szennyezett, viszont ez nagyon is illik a történet által ábrázolt kifordult világhoz.

Az alapsztori nem túl acélos, de a körítés, a mögötte kirajzolódó cyberpunk világ jobb szó híján fenomenális. A teremtett háttér kifejezetten életszerű, tekintve, hogy a jelenünk egy hasonló jövő felé tart, ha nem vesz más irányt, amire jelenleg nem sok esély mutatkozik. A látványvilág élő, a jelenetek már-már lerobbannak a lapokról. Sean Murphy képei részletgazdagok, a karakterek egyediek, az alapvetően szögletes arcformák illenek a történethez, csakúgy, mint a helyszínek színvilágának komorsága.

A bejegyzés további része spoilert tartalmazhat!

2020. szeptember 30., szerda

Izolde Johannsen: Lebensborn és Észak magányos királya-interjú

A mai interjú alanyom, Izolde Johannsen német haditengerészetről szóló írásaiban olyan természetességgel ötvözi a kalandregényt a tudományos értekezéssel, hogy letehetetlen elegyet alkot. Az interjúból egy sokrétű személyiség rajzolódik ki, aki szívét-lelkét beleteszi a műveibe. Ismerjétek meg a szerzőt és világát!

 A szerzőről:

Gyermekkorát Rákosszentmihályon töltötte. Kisiskolás éveinek első önállóan választott könyve indította el az írói pályán, a Balázs Sándor: Spartacus élete és kora című regény, mely regény egyben el is jegyezte a történelemmel.

1995-ben érettségizett a budapesti Batthyány-Strattmann László Egészségügyi Szakközépiskolában, majd felnőtt-szakápolói végzettséget szerzett. Tizenhat év után abbahagyta a kórházi munkát, hogy több időt szentelhessen az írásnak. Ma egy lakhelyéhez közeli rendelőintézetben asszisztensként dolgozik.

Tizennégy éves kora óta ír, iskolai rendezvényeken, vetélkedőkben, történelmi versenyeken vett részt.


2003-ban indult a Konkrét Könyvek Kiadó Országos Regényíró pályázatán, ahol ifjúsági regény kategóriában II. helyezést ért el és kiadási jogot kapott, így egy év múlva a Magyar Írók Könyvműhely Kiadó megjelentette regényét A tolvajfejedelem címmel.
2006 és 2011 között a Mercator Stúdiónál tevékenykedett, ekkor vette fel választott írói álnevét.


2013-tól az Underground Kiadónál jelenteti meg sorozatait.
2007-től a TIT Hajózástörténeti, -Modellező és Hagyományőrző Egyesület (TITHMHE) rendes tagja, 2004-től foglalkozik a II. világháborús német birodalmi haditengerészet (Kriegsmarine) kutatásával és a hajóparancsnokok életrajzával.
2015-től a Történelmiregény-írók Társasága (TRT) rendes tagja.
2015-ben létrehozta a Kriegsmarine-csoportot, melynek tagjai közt számos tanácsadó, történész, tengerészkapitány (köztük egy volt NATO-tiszt), hazai és külföldi hadászati- és modellező szakértők, grafikusok és fordítók segítik munkáját.

 

Történelmi regényeket íróként részese annak a nemzetközi rehabilitációs munkának, mely a német haditengerészet kötelékében tevékenykedő hajóparancsnokok életrajzának, munkásságának bemutatását tűzte ki célul. Kiemelten foglalkozik Hans Wilhelm Langsdorff és Ernst Lindemann sorhajókapitányok, valamint Erich Raeder flottatengernagy életrajzával és munkásságával.


2017 decemberében a Goldene Rakete Verlag németországi kiadó megjelentette első haditengerészeti regényét (A birodalmi kalóz) „Der Reichspirat” címmel.
2018-ban a német kiadó elvállalta a sorozat egészét. Jelenleg a második rész (Gránátok a becsületért) „Granaten für die Ehre” fordítása zajlik. 


Családjával Budapesten él.

 

2020. szeptember 27., vasárnap

Karin Tidbeck: Rénszarvas-hegy és más történetek a peremlétről


Karin Tidbecktől szerencsére nem ez az első mű, amit olvastam. Az Amatkát (ITT írtam róla) nem sokkal a megjelenés után beszereztem, és kijelenthetem, hogy az egyik legbizarrabb, de ugyanakkor az egyik legtetszetősebb regény volt, amit valaha olvastam, és jó ízelítőt adott a weird irodalomból. Így nagyjából fel voltam készülve arra, hogy mire is számíthatok a Rénszarvas-hegy és más történetek a peremlétről című kötettől.

Ezért utaltam rá föntebb, hogy szerencsére nem a novelláskötet került a kezembe előbb. Ha így lett volna, talán el sem olvasom, mert az első történet után néztem volna, mint hal a szatyorban, és feltettem volna a kérdést: mi a fene ez? Aztán nagy eséllyel becsukom a könyvet.

Így viszont az első történet után felcsillant a szemem, hogy ez ismét egy Karin Tidbeck-féle groteszk-abszurd-weird remekmű, amit még 12 másik követett. A végén pedig csak fokozta az élményt az, amit a szerző a fordításról ír: „Svédül és angolul írni két roppant különböző tapasztalás. Az anyanyelved még a csontjaidban is visszhangzik. … Az angol azonban nem hagyja, hogy ugyanígy bánjak vele. Így aztán sokkal óvatosabb vagyok a prózájával… Az elképzelések és történetek határozottan másképp hatnak, anyanyelvüktől függetlenül.” Ezen sorokat olvasva bántam, hogy nem tudok svédül, mert teljesen egyedi és megismételhetetlen tapasztalás lenne az eredeti nyelvén olvasni a kötetet, és teljesen más, mint magyarul vagy angolul, mert egy adott nyelv egy adott gondolkodásmód is egyben. Jó lenne jobban belelátni az író fejébe, amire az anyanyelvén több esély lenne. De azért így, több nyelvi szűrőn keresztül sem volt rossz.

2020. szeptember 20., vasárnap

Izolde Johannsen: Észak magányos királya I-II.

Az írónőtől eddig a Harcosok, Vértanúk, Boszorkányok történelmi antológiakötetben (EBBEN az értékelésben írtam a könyvről) megjelent Lebensborn című novellát olvastam. A történet a II. világháború egy megdöbbentő aspektusát dolgozta fel: azokat a norvég állampolgárságú nőket, akik német katonákkal éltek testi-lelki szerelemben a II. világháború alatt, a gyerekeikkel (Lebensborn-gyerekek) együtt megbélyegezték és üldözték. A novella ennek az üldöztetésnek az utóhatásaira reflektál. Személy szerint nagyon megragadott a téma, így örömmel fogadtam, amikor a szerző felkért A Birodalom tengeri bástyái sorozat 5. részének, az Észak magányos királyának az elolvasására. Számomra azért is volt különösen érdekes ez a kötet, mert ez a Lebensborn előzménye, ami feltárja a miérteket, hogy a főszereplő, Signe mit élt át a német orvossal, Viktorral a háború árnyékában, és mi vezetett a novellában leírt megbélyegzéséhez.

Már a novellában megmutatkozott Izolde Johannsen egyedi látásmódja és magával ragadó stílusa, ami a témában való nagymértékű jártasságával párosult. Megdöbbentő volt ezeket olvasni, főleg úgy, hogy olyan író dolgozta fel, aki nagyon ért a hangulatteremtéshez és a tényanyag természetes, gördülékeny átadásához, történetté formálásához. A Tirpitz olvasása előtt furdalt a kíváncsiság, hogy Johannsen tudja-e ugyanezt a kiváló információadagolást, a történelmi adatok történetbe való átültetését regényre is alkalmazni. Erre az egyértelmű válaszom az, hogy tökéletesen. Az egész regény jól megtervezett, minden sora kiválóan koordinált, hogy azt láttassa a korszakból, amit szeretne megismertetni. Ugyanakkor a tengeri hajózás, a német harcmodor bemutatása mellett hagy teret a szórakoztatásnak is, így válik az Észak magányos királya egy tökéletes dokumentum és kalandregény hibriddé.

2020. szeptember 18., péntek

Borítóleleplezés #23 – Jaymin Eve – Leia Stone: Anarchy – Anarchia (Kaptár-trilógia 2.)

 

Hamarosan megjelenik a Könyvmolyképző Kiadónál Jaymin Eve és Leia Stone Kaptár-trilógiájának második része, az Anarchia, ami a kiadó Zafír Pöttyös sorozatát gazdagítja.

Íme, az új Zafír Pöttyös kötet borítója!

Ecsédi Orsolya: Nyanyacraft-interjú

Nagyon szeretem Ecsédi Orsolya könyveit, mert humorosak, de emellett örökérvényű tanulsággal szolgálnak. Ez legutóbbi könyvévvel, a Nyanyacrafttal sem volt másként. Olvasás közben sok kérdés felmerült bennem, amiket egy interjú keretei közt tettem fel a szerzőnek. Többek közt a Nyanyacraft világáról, a játékfüggőség veszélyeiről és jövőbeli terveiről kérdeztem.

A szerzőről:

Ecsédi Orsolya ír, költ. Budapesten él. Az első negyven évben olvasott, aztán írásra váltott. Versei, meséi antológiákban és folyóiratokban jelentek meg. 2017-ben megjelent a Cirrus a Tűzfalon, 2018-ban a Banyavész című ifjúsági regénye. A 2018-as Álljon meg egy novellára! pályázaton első helyezést ért el. 2019-ben jelent meg a Kell egy csapat! második kötete a Nyanyacraft.

2020. szeptember 17., csütörtök

Borítóleleplezés #22 – Sarah Dessen: Figyelj rám!

Hamarosan megjelenik a Könyvmolyképző Kiadónál Sarah Dessen legújabb könyve Figyelj rám! címmel, ami a kiadó Vörös Pöttyös sorozatát gazdagítja.

Íme, az új Vösös Pöttyös kötet borítója!

 

2020. szeptember 6., vasárnap

Valeria Screwy: Miss Screwy csavaros árvái


2018. november 25-én jött velem szembe Bleeding Bride karca (ITT olvasható), amiben az akkortájt megjelent meseregényének keletkezéséről írt. Mikor belekezdtem a karc olvasásába, azt hittem, egy átlagos beharangozó a könyvhöz, de nem így lett. Mást találtam benne. Röviden megfogalmazva a mű mögötti szívet, az érzelmeket, amitől ez a mese az, ami. Bevallom, még most, a karc újraolvasásakor is megkönnyeztem, mert ez egy sokkal tragikusabb hátteret ad a főszereplő kislány (Mira) karakterének, mint ami a könyvben olvasható.

Ilyen előzmények után elhatároztam, hogy ha lehetőségem adódik rá, beszerzem a Miss Screwy csavaros árváit, ami a múlt évi Könyvhéten meg is történt. Igaz, a közelmúltig nem vettem a kezembe, de mindig ott motoszkált a háttérben, hogy nekem ezt olvasnom kell, és végül győzött. A végére érve azt mondhatom, nem bántam meg.

Kétszer is elolvastam annyira megtetszett a részletesen kidolgozott disztópikus steampunk háttérvilág, a karakterek, akiket csak szeretni lehet, az írásmód, ami a 20. század eleji mesemondó stílust úgy használja fel, hogy közben mégis illeszkedik a mai trendekhez és igényekhez. Ezáltal a mostani gyerekekhez szól úgy, hogy közben egy régebbi kort helyez a fókuszba. Oszoli Bernadett fekete-fehér illusztrációi pedig tökéletesen illenek a kötet stílusához. Ceruzarajz-hatást keltenek, ami szintén jellemző volt a huszadik század elejére, erre jó példa a 1912-ben megjelent Nyakigláb apó képei (EBBEN a cikkemben látható néhány). Oszoli Bernadett rajzai finom vonalvezetésűek, az épületek, ruhák, emberi arcvonások aprólékosan kidolgozottak, főleg a főszereplők esetében. Néhány esetben előfordulnak erőteljesebb, durvább ceruzavonásokkal megrajzolt jelenetek is, ezek vagy kihangsúlyoznak valamit, vagy mellékszereplőket ábrázolnak.

A bejegyzés további része spoilert tartalmazhat!

2020. augusztus 30., vasárnap

Kurt Busiek: Csodák kora


Kezdésképpen Stan Lee szavaival tudom legjobban kifejezni, mit is kaptam a Csodák korától: „A Csodák kora nemcsak egy képregény címe. Sőt, közönséges képregénynek nevezni majdnem olyan, mintha egy apró perpatvarként tekintenénk a II. világháborúra. A Csodák kora hatalmas ugrás, mind forgatókönyvében, képi megvalósításában és nyomdain kivitelezésében – az illusztrált irodalom fejlődésének egy vadonatúj állomása. Avagy, ha nem lennék elég világos, elég klassznak látom.”

Stan Lee lazán odavetett utolsó mondatához első körben annyit fűznék hozzá, hogy az összhatás gyönyörű és zseniális. Az egyedi hangulat magával ragad, és a végéig nem ereszt, csak pillanatokra fékez le, de e pillanatokban is ott rejlik megannyi fontos gondolat, érzés, amiket az olvasó elraktározhat magában, vagy éppen elmerenghet rajta még azután is, hogy becsukta a Csodák korát. Ehhez kellett ez a zseniális történet, a Busiek cselekménye által megelevenített egyedi látásmód, és a gyönyörű festmények, melyeket ehhez Alex Ross megálmodott. Ez a festményes perspektíva illett a választott szemszöghöz, az egyszerű polgár szemszögéhez, mert általa az emberalakok már-már élethűre sikerültek, ami nem véletlen. Az alkotó a képregény végén feleleveníti a rajzok keletkezéstörténetét, és megemlíti, hogy sok figurához élő modellt használt alapnak – legyen az akár csak egy mosoly, egy tekintet vagy arckifejezés – emiatt nagyon kifejező lett a végeredmény. Ugyanakkor ahhoz a néhány nagytotálhoz is illett ez az ábrázolásmód, mikor a szuperhősöket jeleníti meg.

A bejegyzés további része spoilert tartalmazhat!


Kövess E-mailen is!