Néhány
éve a szokásommá vált, hogy az ünnepek előtt elolvasok legalább egy karácsony
témájú könyvet, és most erre az ifjúsági romantikus könyvre esett a
választásom. Egyáltalán nem bántam meg, mert ez a könnyedebb történet nagyon
jól esett a sci-fik, fantasyk és komolyabb témájú könyvek után. Amellett, hogy
dúlnak benne az érzelmek, és szórakoztató is, azért tudott némi komoly
vonulatot is felmutatni. Ez számomra növelte az élvezeti értékét, miközben ki
is kapcsolt.
Ez
a két szerző érdeme (a Catherine Rider név Stephanie Elliotot és James Noble-t
takarja), akik csaknem tökéletes összhangban valósították meg az ötletüket, és
mesélték el szereplőik történetét. Látszott, hogy tökéletesen ismerik a megelevenített
helyszínt, mert nagyon érzékletesen ábrázoltak minden kis zegzugot, ahol a
főszereplők megfordulnak. Emellett a YA vonal sem állt távol tőlük, legalábbis
számomra hitelesnek tűnt a két fiatal problémáinak ábrázolása.
Az
egyetlen apró szépséghibát az jelentette, hogy nem tudtak teljesen
megszabadulni a kliséktől, ami az ilyen történetekben szinte kötelezően
megjelenik, ami nem baj, de egy közülük számomra rontott az amúgy kellemes
olvasásélményen és előhozta belőlem a kukacoskodó bétát.
A bejegyzés többi része spoilert
tartalmazhat!
