Az utóbbi időben szinte csak jó könyvek kerülnek a kezembe. Nem sokkal ez előtt a Madarak a dobozban,
ami magával ragadott a világával és a női főszereplőjével. Most A
marsival jártam ugyanígy, csak itt meg a férfi főszereplő egyedi stílusa
volt az, ami lenyűgözött. Határozottan beléptem a képzeletbeli Mark
Watney rajongói klubba. :)
Amikor az ember felnéz az égre, nem
igazán azon gondolkodik, hogy milyen veszélyeket rejt, hanem, hogy
milyen szépen csillog. Valahogy én is így voltam ezzel ennek a könyvnek
az elolvasásáig, ami azzal a gondolattal játszik el, mi történik, amikor
az ember eljut egy másik bolygóra, méghozzá ennek minden lehetséges
hátulütőjét felsorakoztatva.
Az
alapötletből kiindulva, arra számítottam, hogy kemény drámát kapok,
mert a helyzet adta magát, ehhez képest egy humoros kalandregény
elevenedett meg a lapokon, ami elsodorja az olvasót egészen a Mars vörös
homokjáig, hogy együtt élje át a kalandokat Watneyval.
Kimagasló
könyvélmény, az utobbi időben ez volt az egyik könyv, amit alig tudtam
letenni, ami leginkább az író közvetlen, egyedi stílusának és főszereplő
világlátásának köszönhető.