Mielőtt részletesebben írnék a novellákról, nézzük, mi is az a Muselière Alkotói Csoport. Bevallom az instás felkérés előtt még nem hallottam erről a kezdeményezésről, és még sokan lehetnem így rajtam kívül, így összeszedtem a csapatról mindent, amit lehetett.
A legkifejezőbb, ahogy a csoport saját magáról vélekedik:
„A közösségünk tehetséges, szárnypróbálgató és tapasztalt, már publikáló írókból áll. Ami azonos bennünk, hogy mindannyian elkötelezett rajongói vagyunk az irodalomnak, a műveinkkel igyekszünk színt csempészni az olvasók mindennapjaiba. Terveink szerint négy témakörben kalauzoljuk az érdeklődőket a fantázia világába, legelőször a sötétség hívó szavának engedtünk.”
Ezzel át is térnék magára a kötetre, ami hét szerző nyolc novelláját tartalmazza. A történetek a horror/thriller műfaj elég széles skáláját lefedik, más zsánerek elemeivel is keverednek a sci-fitől a fantasy elemekig, a történelmitől a lélektani pszichothrillerig, ami nagyon sokszínűvé teszi a könyvet. Ezt fokozza az írások nagyon gyors olvashatósága, hála a jól megválasztott sorrendnek és az olvasmányosságuknak. A szerzők ugyanis maximálisan kihozták a szövegükből, amit lehetett, az esetleges hibák pedig nem voltak túl hangsúlyosak vagy csak néhány műnél rontottak az olvasásélményen. Ezek némely történet lezárásánál vagy történetvezetésénél érhetők tetten, ezeknél jobb is lehetett volna a kivitelezés. Ettől eltekintve azonban egy korrekt, jól megírt és ötletes antológiát kapunk, aminek helye van a horror/thriller zsáner palettáján.
A bejegyzés további része spoilert tartalmazhat!
A novellákról részletesebben:
Estell Ivy: Bújj – Bújj
A nyitó és egyben címadó novella beleviszi az olvasót a sűrűjébe, és rögtön megmutatja, mit kínál a gyűjtemény. Egyfajta írói ígéretnek is felfogható. Ebben a pár oldalas írásban az őrület legmélyebb bugyrába nyerhetünk betekintést, és az is kiviláglik belőle, hogyan válhat az ember a rögeszmés viselkedés rabjává. Estell Ivy ügyesen építi fel a történetet, mert nem derül ki rögtön, mi is történik igazából, de aztán az elhintett töredékekből végül kirajzolódik a helyszín, választ kapunk a miértekre is, és a végén a csattanó nagyot üt. A dal pedig, amire a szerző felfűzi a történet , jól belesimul a történetbe.
5/5
Anita Boza: Trip
A címmel kezdeném, mert nagyon ügyes választás volt. A trip szó egyrészt „kirándulást”, „utazást”, másrészt „kábulatot”, harmadrészt „beporzást” jelent. A szövegben mindhárom megjelenik, és egymással kombinálódnak. Látszik, hogy a történet minden mozzanata jól megtervezett, és e jelentéstartalmak belevitele tovább színesíti az összképet. A nyomozás izgalmas és lendületes, a gombás vonulat pedig imponált a természettudományokért érdeklődő lelkemnek. A szakmai leírások nagyon jól sikerültek, főleg a közérthető nyelvezetük, mert ezáltal a laikusok számára is értelmezhetők a magyarázatok. Egyedül a történet végét sajnáltam, mert kissé elkapkodottnak éreztem. Egy-két oldallal még megtoldható lett volna, mert akkor elég idő jut a lezárásra.
4/5
Estell Ivy: Elmecsapda
Ez a novella olyan, akár Adrian Tchaikovsky és George R. R. Martin (a sci-fi műveire értve) szerelemgyereke gyengébb kivitelben. Ami egyrészt biztató, másrészt jobb is lehetett volna. Van itt sci-fi, horror csápos űrlényekkel, egy kis kaland. Az ötlet maga nagyon tetszett, ehhez jók voltak a karakterek is, sőt néhol még az információadagolás is a helyén volt. Viszont a történeti ív darabos és döcög, valamint a vége hirtelen lecsapott, kidolgozatlan, mintha az utolsó pár oldalra nem maradt volna elég ötlet. Ez a hosszabb lélegzetű írás nem sikerült jól a szerzőnek, a nyitó novellája a Bújj – bújj sokkal jobb volt. A rövidebb terjedelem szerintem sokkal jobban fekszik neki.
3/5
M. Z. Chapelle: Noir et Blanche
Vérfagyasztó kegyetlenséggel megírt novella. Tűpontos minden mondat, átütő minden érzés és gondolat ábrázolása. A szerző kiválóan ábrázol egy őrületbe kergetett elmét. A gonosz öreglány alakítása pedig mindent visz. Mindenki életében van legalább egy ilyen, ezért teljes mértékig átérezhető a főszereplő helyzete. Nagyon jó novella, különösen az írásmód homályossága tetszett, ami nagyon illett a szöveghez.
5/5
Szemán Zoltán: A fogoly
Megdöbbentő és homályos novella. Amíg tart, nagy hatást gyakorol az olvasóra, viszont utána nehéz összerakni a történteket. A főszereplője egy, a II. világháború zűrzavarában, elveszett katona, aki egy hideg gödörben bujkál, és rejtelmes köd veszi körül. az események körülötte furcsák, már-már szürreálisak. Arra jutottam, hogy fáradt elméjének szüleményei, ahogy a német fogoly is. A végkifejlet szintén homályba vész, ami gyengíti az összképet.
3,5/5
Ronnie W. A. : A bárd
Ez egy vérbeli weird novella, ami Karin Tidbecket idézi. A Dzsagannáth című írására emlékeztetett. A szerző kiválóan ragadja meg a stílus lényegét. Rövid, frappáns szöveg, amibe tökéletesen sűríti bele a lényeget. Úgy jó, ahogy van, habár olvastam volna még.
5/5
Alan Dave Darel: A sötétség ura
Az egyetlen fantasy a kötetben, egy fény és sötétség által uralt világot vázol fel, ahol a fény urai elhagyták a halandók világát, hátrahagyva és egy halandóra bízva az örökségüket. A sötétség egyre nagyobb teret nyer, az ellene harcoló halandók dacára. Ebbe a háborús történetbe a szerző egy szomorú szerelmi történetet ékel bele, ami hangulatában teljesen illeszkedik a felvázolt háttérhez. Egyszerre van benne jelen a reménytelenség és a remény, a múlt és a jövő, valamit a sorsszerűség. Nem mondhatnám, hogy egyedi történet, de amit vállal, azt jól végig is viszi.
4/5
Remy Dalmore: Dühös lélek
A könyv legjobb, egyben leghátborzongatóbb novellája. Egyszerű gyilkosságsorozatnak tűnik, ami végül egyre összetettebbé válik, és egy bosszúsztoriban csúcsosodik ki. Az író ügyesen építi egymásra a rétegeket és az információkat. A megfelelő helyeken, tökéletesen teszi bele az utalásokat, amik egymásra felfűzve alkotják a történeti ívet. Bizarr, de nagyon hatásos írás.
5/5
A Bújj – Bújj összességében egy borzongató, ízig-vérig horror/thriller kötet, ami a zsáner széles skáláján mozogva idézi meg rejtett félelmeinket, a világ sötétebb oldalát. Sikerrel. A novellák többsége jól átgondolt és kidolgozott, és csak néhánynál figyelhetők meg apróbb pontatlanságok, hiányosságok. Ezek némiképp gyengítik az összeállítást, de nem annyira, hogy nagyon lerontsák az olvasmányélményt, így egy élvezhető válogatást kapunk. Ajánlom a kötetet a horror/thriller zsáner kedvelőinek, mert nyolc jó írással gazdagodott a felhozatal. Egy próbát mindenképpen érdemes tenni vele.
Értékelés: 4
----
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése