Koppány Tímea: Ködcsempész

A Koppány Tímea név a többségnek biztosan nem mond sokat, de ha azt mondom, Tarja Kauppinen, akkor annál többen felkapják a fejüket. És igen, a két név egy és ugyanazt az embert takarja. A szerző gondolt egyet, és a harmadik könyvét már saját nevén, a Delta Vision Kiadónál jelentette meg. Érdekes, hogy eddigi könyvei három különböző kiadónál jelentek meg, ami mutatja, hogy zsánerileg széles skálán mozog az írónő.

Az eddigi regényeiben (A nép igazságáról ITT, A rendszer ellenségéről pedig ITT olvashattok) a szatirikus társadalomkritikai jelleg dominált, műfajilag pedig a szépirodalom és a mágikus realizmus (fantasy) határmezsgyéjén mozogtak. Különlegességük volt még a leleményes nyelvi fordulatok és a választékos nyelvezet, na meg a gyilkos humor, amivel nem egy sírva röhögős percet szerzett számomra, de ezzel az olvasási mellékhatással nyilván nem voltam egyedül.

Ezekkel szemben a szerző új kötete merőben más vizekre evez. A Ködcsempész egy vérbeli grimdark fantasy regény, annak minden finomságával és velejárójával együtt, ami önmagában remek ajánlólevél volt nekem, mert szeretem ezt a fantasy alzsánert. Arról nem is beszélve, hogy a szerző ezt a műfajt is ugyanolyan mesterien műveli, mint a szatírát.

A bejegyzés további része spoilert tartalmazhat!

Tarja Kauppinen: A rendszer ellensége

A szerző első regénye, A nép igazsága (ITT írtam róla) a 2020-as évem egyik legkiemelkedőbb olvasmánya volt, ráadásul a Twister Média Kiadó révén egyenesen előolvasója lehettem. Azóta a regény nagy utat járt be, több díjon is helyezést ért el, mind közül a legrangosabb a Margó-díj jelöltjei közé kerülése.

Ilyen előzmények után nagyon vártam a szerző következő regényét, A rendszer ellenségét, ami hivatalosan csak nyáron, az idei könyvhétre fog kijönni a Napkút Kiadó gondozásában. Azért írtam múlt időben, mert az a megtiszteltetés ért, hogy szerző és a kiadó kérésére én írhattam meg a kötet fülszövegét, előtte pedig lehetőségem volt már decemberben elolvasni a könyvet. Márpedig ez az eddigi blogger pályafutásom legnagyobb elismerése, ezért itt az elején megragadom az alkalmat, hogy megköszönjem Tarjának és a Napkút Kiadónak ezt a páratlan lehetőséget.

Nagyon gyorsan kiolvastam, mert beszippant és nem ereszt a havasfelföldi életérzés és a regény atmoszférája. A végére érve csak ez járt a fejemben: Tarja megcsinálta! A második: Tarja tényleg megcsinálta! Komolyra fordítva a szót, ha nem látom, nem is hiszem el, de sikerült kiküszöbölnie az első könyve zavaró gyengeségeit. Jobb lett, sőt nem egyszerűen jobb, fényévekkel lekörözi A nép igazságát, pedig az is jó regény. Minden várakozásomat felülmúlta, sokkal érettebb, levetkőzte az elődjén még érezhető felesleges sallangokat. A dramaturgia egyszerűen annyira patent, hogy hihetetlennek éreztem a minőségbeli ugrást. Minden a helyén van, határozott a fókusz, semmi kicsapongás, letisztult, érett, ugyanakkor ugyanolyan választékos nyelvezetű, mint az első rész, a humor pedig eszement, de ez a fajta élc bitang jól áll a szövegnek. A karakterábrázolás is csodás, sehol nem tudok belekötni, mindenki pont annyira van árnyalva, amennyire kell, pont oda jutnak, ahová a szerző vinni akarta őket.

A bejegyzés további része spoilert tartalmazhat!

Borítóleleplezés #50 – Tarja Kauppinen: A rendszer ellensége

Előreláthatólag idén májusban jelenik meg a Napkút Kiadónál Tarja Kauppinen legújabb regénye, A rendszer ellensége. A szerző első könyve, A nép igazsága a 2020-as évem egyik legjobb olvasásélménye volt, így nagyon vártam, hogy mivel rukkol elő legközelebb.

De nem is szaporítanám tovább a szót, íme, az új regény borítója!

Tarja Kauppinen szegedi könyvbemutatója – 2021.11.11.

A szerző nevével a 2018-as [bekezdés]-program győztesei közt találkoztam először, és már akkor felkeltette az érdeklődésemet A nép igazsága című regénye, amit lehetőségem volt hónapokkal a megjelenés előtt előolvasni (ITT írtam róla). A szöveget olvasva egy nagyon szimpatikus kép alakult ki bennem Tarja Kauppinenről, továbbá olyan intelligenciáról és egyedi világlátásról árulkodott, ami sok kérdést vetett fel bennem, így a könyv megjelenése után nem sokkal meginterjúvoltam a szerzőt, hogy legalább néhányra választ kapjak, ezt ITT olvashatjátok.

Szerettem volna személyesen is megismerni, de a járványhelyzet a könyves eseményeket is erősen korlátozta, így erre egészen 2021 novemberéig nem volt lehetőségem. Így hát nagyon megörültem, amikor megtudtam, hogy a szerző Szegedre jön, és kapva kaptam az alkalmon, hogy végre találkozhassak vele, amit nagy izgalommal vártam.