Tim Burton: Karácsonyi lidércnyomás

Sokan szeretik a filmváltozatát a Karácsonyi lidércnyomásnak, és gondolom, emiatt sokan szeretik ezt a könyvet is. Nem láttam még a filmet, így ezt a könyvet sem tudom kötni semmihez, de felkeltette az érdeklődésemet annyira, hogy egy Blacl Friday-es akcióban megvegyem, mert azt a pénzt megérte, bár azt nem értem, hogy eredeti áron, hogy kerülhet ez annyiba, amennyibe, mert negyedóra-húsz perc alatt elolvastam. Itt is ár-érték arány problémám van, mint a Blacksad első kötete esetében is volt, azzal a különbséggel, hogy itt a verses forma miatt kötöttebbek a történet kibontásénak lehetőségei, és ezt Tim Burton jól meg is oldotta, de mint fentebb írtam ez kevés ahhoz, hogy számomra maradandó legyen. Nem mondom, hogy nem szerettem a történetet, mert akkor nem mondanék igazat, voltak elemei, amik tetszettek, de pár jó rímnél több kell ahhoz, hogy “megdobja a pulzusomat”. Írom ezt úgy, hogy a Rímbörtönt olvastam, és az nagyon tetszett. Bár abban több történet is van, meg véltem benne némi mondanivalót is felfedezni, ami itt nem nagyon volt. Aranyosnak aranyos volt, de semmi több.

Ketten egyek - Sarah Crossan: Egy

A Könyv utca Blog értékelése keltette fel a figyelmemet a könyv iránt. Maga a téma, a sziámi ikrek élete és viszontagságai, amit a könyv feldolgoz, már régóta érdekel, pontosabban azóta, hogy láttam az Abby és Britanny Henselről szóló Abby és Brittany: Együtt egy életen át című filmet, ami a két lány küzdelmét, szenvedését, de egyben boldogságát mutatja be, hogy hogyan lehet ebből a különleges élethelyzetből kihozni a legjobban. Sarah Crossan: Egy című könyve is egy hasonló szenvedésekkel, de vidámsággal teli történetet mutat be verses elbeszélés formájában. Egyáltalán nem zavaró a verses forma, mert egy jól felépített, egyedi stílusú történet rajzolódik ki a feszesre szabott sorokból, amiből sugárzik az élet szeretete és a vidámság, a nem éppen mindennapi és sokszor szomorú helyzet ellenére is.

Grace és Tippi története az életigenlésről szól. Arról, hogy hogyan kell élni az életet a kevés esély ellenére is, hogyan kell örülni annak, ami van és minden esélyt kihasználni amennyire csak lehet.

“Most itt a történetem.

Megmutatja, milyen Kettőnek lenni.

Megmutatja, hogy milyen Egynek lenni.”

Villámértékelések

Lois Lowry: Számold meg a csillagokat:
Ez egy ifjúsági regény, aminek főszereplője Annemarie, egy tízéves dán kislány. Nem ez volt igazán, ami felkeltette benne az érdeklődésemet, hanem az idő és a helyszín. 1943-ban játszódik Dániában a német megszállás alatt. Gyerekregényhez mérten csak sejteti a szörnyűségeket, amik akkor történtek, és inkább a kislány félelmét ábrázolja meg a bátorságát, amikor odakerül a sor. Vannak benne ugyan leírások, de ezek nem túl részletbe menőek, ami egy gyereknek elég, de nekem néhol kevés volt az események érzékeltetése meg a feszültség. Azért ajánlom olvasásra, bár inkább gyerekeknek érdemes odaadni, nekik jobban fog tetszeni.

Raana Raas: Időcsodák 2 - Ellenállók: A kedvenc magyar könyvsorozatom, és még mindig tetszik, pedig Eta már az eredeti történet amolyan inverzét írja, de akkor is jó olvasni. Azt hiszem, ez az univerzum örök szerelem marad.

Tóth Tibor: Csunjan szerelme: Ez az Árnybíró mangában szereplő Csunghjang eredeti történetének fordítása. Verses, rajzolt képekkel. Nagyon szép volt maga a könyv is, nemcsak a történet.

Isaac Marion: Eleven testek: Látszik mennyire kevés ez időm. Ennek a könyvnek az elolvasása kb. egy hónapba telt, még a TK talira menet kezdtem el a vonaton. Jobb, mint a film, ami nem meglepő, ill. nem ezt mondanám, hanem azt, hogy a kettő az alapkoncepciót eltekintve másabb, méghozzá sokkal. A könyv mélyebb, nem csak egy egyszerű zombi-ember szerelem, hanem valahol társadalomkritika is, mondanivalója van. Érdemes elolvasni.

----

Köszönöm, hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz, feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, illetve követhetsz e-mailen is, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!