Ezt a vonalat folytatja a szerző második regénye, a Töredezés is. Fokozatosan rajzolódik ki egy lélegző, minden részletében kidolgozott sci-fi világ, amibe az író határozott tudatossággal vezeti be az olvasót. Kiválóan adagolja az információkat, hogy minden fejezetre maradjon valamilyen érdekes világépítési apróság, adatmorzsa vagy fordulat, amivel képes folyamatosan fenntartani a figyelmet, és meglepetést okozni. A történet ugyan nem pörög ezer százalékon, mert hagy időt az érzelmek és az események kibontakozására, de egy percre sem ül le, sőt, ezek a lassabb, elmélkedősebb részek adják a kötet velejét, erre épülnek a nyomozási és az akcióelemek. Jó volt elmerülni ezekben az elgondolkodtató részekben, mert fejben tovább szőhettem a szerző által elhintett gondolatokat.
A bejegyzés további része spoilert tartalmazhat!
Amikor csak a szív ismeri a választ…
Már nincs halál, viszont van okosszex… Titkok, különös vágyak egy rendkívüli világban.
Milos nyomozó általában öngyilkossági ügyekben szokott nyomozni. Most azonban egy igazi gyilkossági ügyet kap. Meghal egy férfi, és állatok tetemei lógnak a közeli fákon.
De mi történt?
A nyomok egy izgalmas nőhöz, Kishához vezetnek, és a Teaházas Lányokhoz, akiknek a halálhoz való viszonyulásuk határozottan gyanús. Milos minél inkább beleássa magát mások életének nyomaiba, annál megdöbbentőbb dolgokra jön rá önmagáról.
Kicsoda ő, és mi a múltja?
Kisha döbbenten szembesül azzal, senki mást nem érdekel, hogy a Hillstadtból nyomtalanul eltűnt egy lány. Mindenáron meg akarja találni Ewát, de amióta meggyanúsították őt a szeretője meggyilkolásával, minden lépését figyelik. Ráadásul valami megsérült a virtuális férje adataiban is. Rá kell jönnie, hogy ki és miért manipulálja az emlékeket, ám a Milos iránti különös vonzalom csak még inkább összezavarja a nyomozást… Mi az, amit érez? Mi ez a különös vágy?
A fülszöveg sokakat tévútra vihet, mert a történet első ránézésre egy jövőben játszódó romantikus kriminek érződhet, ami koránt sincs így. Mert, ahogy a molyos címkékből látszik (helyesen!), a Töredezés egy sci-fi thriller, fókuszában egy erős nyomozási szállal, és inkább vonzódást, szenvedélyt meg okosszexet tartalmaz, de romantikát nemigen. Ezt azért szögezem le már az elején, mert sci-fi- és thrillerkedvelők is bátran kézbe vehetik a kötetet, nem csöpög a romantikától, viszont egyéb testnedvek (elsősorban vér) előfordulnak benne.
Ha tovább szűkíteném a kötet műfaji meghatározását, akkor a Töredezés egy techno-thriller, amiben a technikai fejlődés, a technikai vívmányok fontos szerepet játszanak, viszont nem a hard sci-fi vonalat képviseli, így nincs tele leírásokkal, illetve csak mértékkel, így a hard vonalat kevésbé olvasók is kézbe vehetik. A zsáneri sokszínűséget tovább erősítik a társadalmi sci-fi jellemzők is, a felvetődő társadalmi kérdések, problémák kapcsán. A szerző meglehetősen jól lavírozik a felsorolt zsáneri sajátosságok között, és sikerült belőle egy egyedi műfajmixet alkotnia, ami a regény nagy előnyére válik.
A műfaji besorolás után röviden kitérnék a cselekményre és a világra is, mert szorosan összekapcsolódnak. A történet egy olyan jövőben játszódik, ahol a virtuális valóságban létezés a meghatározó, és ehhez mérten közösségi médiás óriáscégek uralják a világot. Az emberek pedig kevert valóságban léteznek, részben mindig kapcsolódva a virtuális térhez. Furcsa jövő ez: gyakorlatilag nincs halál, digitálisan legalábbis elérhető, hogy mindenki megmaradjon a virtuális térben, még a szegények is, a gazdag kiváltságosak pedig reinkarnálódhatnak, új testet kaphatnak, és így élhetnek örök életet.
Az emberi kapcsolatokat már a digitális létezés, a feltöltött tartalmak és a kontaktlisták határozzák meg, bárki rákereshet bárkire, és „megismerheti” csupán a profiljára feltöltött tartalmak által, a személyes találkozások háttérbe szorulnak. Jelentelenné silányodnak. Ennek persze ára van, mert ezek az új testek sok mindent nem csinálhatnak: a reinkarnáltak nem lovagolhatnak, úszhatnak, és nem folytathatnak nemi aktust régi testekkel. A végeredmény egy eléggé torz társadalom, ami életre hívja az élményszerzőket. Ők normál testben élő, „igazi” emberek, akik élményeket közvetítenek az élménybérlőiknek, akár önmaguk sanyargatásával is. Előbbiek mindent megtesznek, hogy igazán élőnek érezzék magukat, és megtartsák a helyüket az élményvároskákban, ahová beköltözhettek a nyomornegyedekből, utóbbiak pedig a reinkarnált, egészséges testükbe zárva egy fotelban élvezhetik a műsort. Ez persze visszaélések tárházává válik, amit a gazdag „kukkolók” nem restek kihasználni.
Ez pedig lavinát indít el, ami egy gyilkossági nyomozással kezdődő és a téteket egyre jobban fokozó izgalmas thrillerben bontakozik ki. Közben egyre jobban elmélyedhetünk ennek a töredezett, tökéletlen világnak a bugyraiban, ami egy utópiát kerget, de az események előrehaladtával kiderül, hogy az elsőre működőképesnek tűnő elképzelés mögött olyan hézagok vannak, ami megoldhatatlan anomáliákat, adatvesztéseket, emléktöredezést eredményez.
Ám csak egy kiváló dramaturg képes arra, hogy ezt a világot jól bemutassa, és az egyes elemeket megfelelően elegyítse, miközben egy nyomozás összetett szálait is mozgassa. Bartos Zsuzsa pedig pont ilyen. Az elején még úgy éreztem, hogy ismeretlen világba kerültem, és nem tudom, hol vagyok, mi miért történik, mégis éreztem, hogy a szöveg megad nekem minden információt, amivel elérhetek az aha-élményhez, ami a megfelelő helyen be is következett. Aztán percekig csak azt éreztem, hogy „azta, ez valami eszméletlen!” Remekül van összerakva és pont. Zsuzsa olyan precízen és határozottan vezette a történetet, hogy öröm volt olvasni. Már a fülszöveg alapján is pazar könyvre számítottam, de nem gondoltam, hogy ennyire fog tetszeni, sokkal jobban, mint az Alkonyőrzők.
Éreztem a fejlődést, az érettebb stílust, a sok belefektetett írástechnikai tanulást, gyakorlást, ami egy élvezetes sci-fi-thrillert eredményezett. De nem csak az írói hang változott, hanem az információadagolás, a cselekmény ritmusának egységesítése és a hangulatteremtés is fejlődött. A szöveg atmoszférája már az első oldalon elkapott, és még a végén sem eresztett, hanem utózöngeként több napnyi gondolkodni valót hagyott maga után, amit ritkán tapasztalok olvasásaim során.
Azonban a világ, a gördülékeny, magával ragadó történetmesélés mind nem lenne elég, ha hiányoznának az élő-lélegző, érdekesebbnél érdekesebb karakterek. Szerencsére Bartos Zsuzsánál ebben sincs hiány, legyen szó fő- vagy mellékszereplőről, MI-ről vagy reinkarnáltról, esetleg éppen drónról, robotról. Mind-mind hozzátesz egy-egy darabot a furcsa, ugyanakkor eszméletlenül érdekes elegyhez, amiből összeáll a Töredezés. Hárman különösen kiemelkednek közülük. Az élményszerző, Kisha, a nyomozó, Milos és a mesterséges személyi asszisztens, Proul. Az ő hármasuk végig érdekes táncot jár egymás körül, és a végére kiderül, hogy a múltjuk, a jelenük és a jövőjük is szorosan összekapcsolódik, miközben ki kell deríteniük az igazságot, noha ez sokszor fájdalmas felismerésre sarkallja őket és az olvasókat is. Általuk a szerző nemcsak az elénk tárt töredezett jövőképet mutatja be, de elgondolkodtató kérdéseket is feltesz: Mit jelent a valóság? Létezik-e egyáltalán? Ha igen, hányféle? Kik vagyunk valójában? Miért vagyunk? Az emlékeink határoznak meg, vagy a jelenben való cselekedeteink mutatják meg a valódi énünket? Mindezeket két főszereplőjén, Kishán és Miloson keresztül próbálja megválaszolni, akik mindeközben a miérteket és az igazi élet lehetőségét keresik egy olyan világban, ami erre korántsem alkalmas. Hogy megtalálják-e? Bizonyos mértékig azt mondom igen, de a kvázi nyitott vég miatt tovább gondolható a történet, mert a lezárás csak egy leheletnyi megnyugvást és egyfajta befejezést ad, mégis képlékeny.
A Töredezés összességében egy élvezetes sci-fi-thriller, amiben a nyomozás mellett fontos szerepet kap a technológia, és annak hatása az emberi társadalomra. Mindezt a szerző gondos történetvezetéssel és precíz világépítéssel tárja az olvasó elé, végig fenntartva a cselekmény és a szereplők sorsa iránti érdeklődést, amit a baljóslatúan sodró atmoszférával pörget a maximumra.
Mindenképpen ajánlom a kevert műfajt kedvelő olvasóknak, mert ők megtalálhatják a kötet rejtett értékeit. Illetve azoknak is, akik szeretnek elgondolkodni egy-egy történeten, és szeretik a miérteket boncolgatni.
A könyvet a szerző és a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.
Értékelés: 5
----
Köszönöm, hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz, feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése