Őszi Book Tag

A HaBár, a könyves kocsma bloggere, Réta hívott ki az Őszi Book Tagre már közel két hónapja. Jól elmaradtam vele, de most jövök a válaszokkal.

Látomások a jövőről - Szélesi Sándor (szerk.): 2045 - Harminc év múlva

Az antológia alapötlete nagyon megfogott. Lássunk a jövőbe, képzeljük el, mi lesz közel 30 év múlva, mindezt 15 novellán, 15 írói hangon keresztül.

Érdeklődve vetettem bele magam, hogy aztán majdnem teljesen csalódjak. Voltak itt jó ötletek, érdekes világnézetek, pillanatok, de nekem nem állt össze valahogy teljes egésszé. Nagyon döcögősen, nyögvenyelősen haladtam a kötettel, és kevés történet volt, ami igazán megfogott. Ilyen volt Kovács Attila: Tudatalatti asszisztens, Somogyi György: A 100. győzelem napja, Trenka Csaba: Kisvárda sejkje, S. Kolozsvári Zsófia: Titok, Valyon Tamás: Északi fény és Hernád Péter: Játékosok című novellája.

A zöme viszont nem tudott megszólítani, lekötni, és néhányat szinte rögtön elfelejtette, miután elolvastam. Nem hagyott a kötet mély nyomot, mint ahogy azt vártam tőle, pedig egy sor tehetséges író munkásságába pillanthattam be. Nem volt baj a választott témákkal vagy az írásmóddal, egyszerűen csak hiányzott a kötetből számomra valami, ami lelket adott volna az olvasott soroknak.

Szállni a darvakkal

Szállni a darvakkal

1946. májusát írtuk. Élénk madárcsicsergés szűrődött be a nyitott ablakon keresztül, amiben nem volt semmi szokatlan, kivéve, hogy ez az apró, fehérre mázolt, kórházi szoba egy kislány mindennapos szenvedéseinek színtere volt. Ugyanolyan törékeny és tehetetlen volt, mint akkoriban a sugárzás összes többi áldozata. Napok óta nem tudott már beszélni sem, arcának rezdülései mutatták, hogy még nem adta fel. Eddig.

A kislány szorítása egyre gyengült a mellette ülő édesanyja remegő kezén, aki a könnyeivel küszködött. De a kicsi már nem félt. Fájdalomtól ködös szemekkel még épp megpillantott egy arra szálló darucsapatot, s tudta, hogy egy pillanat múlva ő is velük repülhet.

----

Köszönöm, hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz, feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, illetve követhetsz e-mailen is, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!

Top 5 Wednesday #7 és #8

Csatlakoztam a Top 5 Wednesdayhez, amit Gorkie blogján, az Olvasókörúton fedeztem fel, és nagyon megtetszett a koncepció, így én is belevágtam.
Ez a rovat hetente jelenik meg és egy Goodreads-es csoportban találhatóak a témák. A csoportot meg tudjátok nézni IDE kattintva.  

A múlt héten kimaradt, ezért most kettőt összevontam egy bejegyzésbe.

A múlt heti téma: olyan könyvek, amiken nincs horror címke, mégis félelmetes volt.
 
Az eheti téma: Olyan könyvek, amik dacolnak a műfajukkal, vagy amiket nehéz kategóriába sorolni.

A kínzás variációi - Sarah J. Maas - A Court of Thorns and Roses – Tüskék és rózsák udvara (Tüskék és rózsák udvara 1.)

Eddig nem olvastam még semmit Sarah J. Maastól, mert nem akartam egy újabb sorozatba belekezdeni (Üvegtrón), de aztán jött ez a könyv. Ahogy mondani szokták: jött, látott, és győzött! Fölöttem. Először jött a fülszöveg, ami már önmagában felkeltette az érdeklődésem, aztán a borító, ami elvarázsolt. Tudtam, hogy nem minden a borító, így muszáj volt a belbecset is megtapasztalnom. Először nem lettünk barátok, sőt, első próbálkozásra ott is hagytam, aztán csak addig fúrta az oldalamat a kíváncsiság, így újra elkezdtem, és hogy közhellyel éljek: Milyen jól tettem! Csak tovább kellett olvasnom annál, mint ahol először letettem, és eljött a pont nem is sokára, hogy én ezt az egészet szó szerint megszerettem. Hogy a szereplők tették? Részben. A világ? Nagyon. De, ami igazán megfogott az, ami a háttérben zajlott politikai történések címén, mert vastagon volt itt az is. Meg egy kis romantika, de ez körülbelül a könyv egy százaléka, nem ezen volt a hangsúly, csak az események szükséges mellékszála.

A Tüskék és rózsák udvara cím mellé kisbetűvel odaírhatták volna, hogy a kínzás variációi. Mert volt itt minden: testi, lelki, mentális kínzás, megalázás, semmibevétel, elhanyagolás, leigázás, birtoklás, elnyomás, csak hogy néhányat említsek a kínzás fajtákból. Többször kérdeztem meg olvasás közben a szereplőktől gondolatban: hogy vagytok képesek ezt még elviselni? Az írónő nem cicózik, kegyetlen ott, ahol kell, a szereplői szenvednek ott, ahol kell. Nem kímél senkit, mindenkinek megvan a maga keresztje. Az olvasó pedig velük szenved, ki kivel, attól függően, hogy kit szeret meg a karakterek közül. Én Tamlinért és Feyréért izgultam a legjobban.

Amit nem sikerült teljes mértékben eltalálni: az információadagolás. Volt egy pont a könyvben, ahol túl sok információt zúdítanak egyszerre a főszereplőre. Olyannyira, hogy csak pislogtam. Jobban fel kellett volna vezetni az elején, mert így elmaradt nálam az “aha” élmény, amit az eldugott információ morzsák okozhattak volna az igazság kiderülésénél. Nagyon apró jelek azért voltak, de szinte észre sem lehetett őket venni, így túl hirtelennek hatott az információ áradat. Ettől eltekintve viszont megtetszett Sarah J. Maas stílusa, így nem ez lesz az utolsó könyv, amit olvasok tőle.

Hóval fedett igazság - Juan Diaz Canales - Juanjo Guarnido: Blacksad - Hófehér nemzet (Blacksad 2.)

Gyönyörű rajzokkal örvendeztetnek meg ismét a készítők, csakúgy, mint az az előző, Árnyak között kötetnél. A képek ugyanolyan részlet gazdagok, minden helyszín, figura jól ki van dolgozva. Az összes állatalak személyisége egyedi, mérhetetlenül emberi is egyben, de ez már az előző kötetben is tetszett. Borongós hangulat lengi be az egész képregényt, sokkal sötétebb ez a darab, mint az elődje pedig a világos borító nem ezt sugallná.

Az előző részből hiányoltam a történetet, vagyis inkább úgy fogalmaznék, hogy kevésnek találtam. Itt nem volt bajom a sztorival, sőt, annak ellenére, hogy csak pár oldallal több ez a kötet, mint az elődje egy sokkal kerekebb, tartalmasabb történetet kapunk, mint az Árnyak között esetében. A téma is sokkal komolyabb és elgondolkodtatóbb, ami már mondani valót is hordoz.

Baj baj hátán - Rachel Hawkins: Hex Hall (Hex Hall 1.)

Vagy olyan címet is adhattam volna a bejegyzésnek, hogy rejtély rejtély hátán. Ugyanis mindkettőben bővelkedik a kötet. Már régóta érdekelt ez a könyv és most a Hősök vagyunk avagy olvasási maraton! keretében ötödik könyvként sort is kerítettem rá. Kiderült, hogy sokkal hamarabb is kézbe vehettem volna, mert nagyon tetszett a Rachel Hawkins által megálmodott világ, a főszereplő csetlése-botlása, miközben próbál lavírozni a számára ismeretlen közegben, a rejtélyek sokasága, amiben bővelkedik a kötet és persze a fordulatok, amikből szintén van egy pár.

A történetben a természetfeletti lények, vérfarkasok, alakváltók, boszorkányok és más különleges lények dominálnak, illetve a mágia, ami hozzátartozik ehhez a világhoz. Zsánerileg urban fantasy, abból is az ifjúsági (YA) vonal, de nem szenved annak gyerekbetegségeitől. Áthatja egy amolyan kamaszos báj, ami a szereplők életkorából adódik, de egyébként egy izgalmas, fordulatokkal teli történet, amit idősebbek is nyugodtan kézbe vehetnek minden fenntartás nélkül. A vörös pötty se legyen elrettentő, mert azt csak a korosztályt hivatott belőni, de a regény felnőtt fejjel is élvezetes.

Megváltásra várva

Megváltásra várva

Lehajolt, hogy bekösse a cipőfűzőjét, ami a sötét buszmegállóban óvatlanságnak számított, de a mozdulatban megállította egy térdig hanyagul befűzött bakancs, mely elárnyékolta előle a lámpafényt.

Megállt a mozdulatban, felpillantott. Először egy jobb napokat is látott kopott, néhol szakadt bőrkabát került a szem elé, majd tekintete feljebb haladt, és a gyér fényben kirajzolódott egy sebhellyel átszelt arc. A csukja félig takarta az arcot, de még a fényviszonyok ellenére is kivilágított a sápadtsága, a nyúzott fáradtság.

Az állán megcsillant valami, majd aláhullott. Az élettelen szemekből ömlöttek a könnyek. A lány felé nyújtott kezében egy meggyűrt cigaretta remegett, mely a megváltás lángjára várt.

----

Köszönöm, hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz, feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, illetve követhetsz e-mailen is, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!

Top 5 Wednesday #6

Csatlakoztam a Top 5 Wednesdayhez, amit Gorkie blogján, az Olvasókörúton fedeztem fel, és nagyon megtetszett a koncepció, így én is belevágtam.

Ez a rovat hetente jelenik meg és egy Goodreads-es csoportban találhatóak a témák. A csoportot meg tudjátok nézni IDE kattintva.
 
Az eheti téma: Könyvek, amiben egy általunk választott természetfeletti lény szerepel.

Ketten egyek - Sarah Crossan: Egy

A Könyv utca Blog értékelése keltette fel a figyelmemet a könyv iránt. Maga a téma, a sziámi ikrek élete és viszontagságai, amit a könyv feldolgoz, már régóta érdekel, pontosabban azóta, hogy láttam az Abby és Britanny Henselről szóló Abby és Brittany: Együtt egy életen át című filmet, ami a két lány küzdelmét, szenvedését, de egyben boldogságát mutatja be, hogy hogyan lehet ebből a különleges élethelyzetből kihozni a legjobban. Sarah Crossan: Egy című könyve is egy hasonló szenvedésekkel, de vidámsággal teli történetet mutat be verses elbeszélés formájában. Egyáltalán nem zavaró a verses forma, mert egy jól felépített, egyedi stílusú történet rajzolódik ki a feszesre szabott sorokból, amiből sugárzik az élet szeretete és a vidámság, a nem éppen mindennapi és sokszor szomorú helyzet ellenére is.

Grace és Tippi története az életigenlésről szól. Arról, hogy hogyan kell élni az életet a kevés esély ellenére is, hogyan kell örülni annak, ami van és minden esélyt kihasználni amennyire csak lehet.

“Most itt a történetem.

Megmutatja, milyen Kettőnek lenni.

Megmutatja, hogy milyen Egynek lenni.”

Könyves Halloween Party - Book Halloween Book Tag

Kép forrása: Könyvvadászok

A Könyvvadászok blog egyik házigazdája @Levandra invitált meg erre a Book Tagre.

Rövid leírás: „Idén először rendezzük meg virtuális Halloween partynkat, aminek első helyszínét a Könyvvadászok blog adja, házigazdái pedig Levandra és Sol. Meghívtunk pár rémséges alakot is, hogy gondoskodjunk az est hangulatáról, a résztvevőknek kötelező a jelmez! A fénypontot viszont díszvendégeink jelentik, akiket általunk olvasott könyvekből invitáltunk a bulira. A nasiról ne feledkezzetek el, a rémségek szeretik a nyalánkságokat!”

Egy abszurd éjszaka története - Felkai Ádám: Para körút

Az Aranymosás egyik pályázatán fedeztem fel magamnak ezt a művet, bár akkor még 4-6-os halál randi címen futott, ami már önmagában megvett magának akkor. A cím azóta változott, de a Para körút is épp ugyanannyira eltalált és illik a műhöz, mint az elődje, sőt, a könyv végigolvasása után kijelenthetem, hogy még talán jobban is. A címen túlmenően már rögtön a mű első mondata behúz a történetbe, egy zseniális horogként funkcionál, mert arra ösztönzi az olvasót, így engem is arra ösztönzött, hogy továbbhaladjak a könyvben. Egyébiránt ezeket a horgokat a mű során jól alkalmazza a szerző, ezért a “csak még egy fejezetet” szindróma garantált a mű olvasása során.

A mű egyetlen éjszaka történetét elmesélő akció-krimi abszurd humorral és egyedi szereplőkkel. Minden felbukkanó karakter személyisége különbözik, amivel sokszínűvé teszik a könyvet. Egyáltalán nem bántam meg, hogy a Hősök vagyunk, avagy olvasási maraton! alatt ezt a könyvet olvastam harmadikként. Mindenkinek ajánlom, aki egy jót akar szórakozni, mert ez a humoros, akciódús krimi ideális hozzá.