Látomások a jövőről - Szélesi Sándor (szerk.): 2045 - Harminc év múlva

Az antológia alapötlete nagyon megfogott. Lássunk a jövőbe, képzeljük el, mi lesz közel 30 év múlva, mindezt 15 novellán, 15 írói hangon keresztül.

Érdeklődve vetettem bele magam, hogy aztán majdnem teljesen csalódjak. Voltak itt jó ötletek, érdekes világnézetek, pillanatok, de nekem nem állt össze valahogy teljes egésszé. Nagyon döcögősen, nyögvenyelősen haladtam a kötettel, és kevés történet volt, ami igazán megfogott. Ilyen volt Kovács Attila: Tudatalatti asszisztens, Somogyi György: A 100. győzelem napja, Trenka Csaba: Kisvárda sejkje, S. Kolozsvári Zsófia: Titok, Valyon Tamás: Északi fény és Hernád Péter: Játékosok című novellája.

A zöme viszont nem tudott megszólítani, lekötni, és néhányat szinte rögtön elfelejtette, miután elolvastam. Nem hagyott a kötet mély nyomot, mint ahogy azt vártam tőle, pedig egy sor tehetséges író munkásságába pillanthattam be. Nem volt baj a választott témákkal vagy az írásmóddal, egyszerűen csak hiányzott a kötetből számomra valami, ami lelket adott volna az olvasott soroknak.

Benedek Szabolcs: Megmondtam előre

Olyan se füle, se farka sztori volt ez. Nem tudtam hova tenni. Tipikusan bevezető íze volt, semmi különös. Azonban az ötlet tetszett, és az, ahogy a Budapesten eluralkodó kezdeti pánikot bemutatta.

S. Kolozsvári Zsófia: Titok

Génmanipuláció, a fejlesztettek és a természetesek ellentéte. Ezzel egy pár könyvben, mangában, animében már találkoztam. Ez a történet azokhoz képest nem mondott semmi újat, viszont a stílusa nagyon tetszett és Jevát is megszerettem.

Kovács Attila: A tudatalatti asszisztens

A gyerek detektív sztorijai után egy felnőtt történetet írt a szerző, ami jól állt neki. A nyomozósdit itt sem tudta kihagyni, de illet a történethez, így jól tette, hogy úgymond a zsánerében maradt, amit megtoldott némi sci-fivel. Érdekes volt eljátszani a gondolattal, hogy most akkor ki is befolyásolt kit és ki is volt a történetben az igazán őrült. Az agymanipulálás nem tréfadolog.

Somogyi György: A 100. győzelem napja

Ennek a novellának jó a csattanója. Mióta a végére értem azon gondolkozok, hogy a kislány hányszor bontotta le és nyomtatta újra a bátyját, hogy annak majdnem három hónap kiesett az emlékezetéből. Meglepő és egyben hátborzongató írás. Az ötlet pedig nagyon jó.

Gajdácsi László: Odakint

Kerestem az értelmet ebben a tíz oldalban, de nekem nagyon nem állt össze, hogy mit akart mondani a szerző. Mintha ő maga sem tudta volna.

Trenka Csaba Gábor: Kisvárda sejkje

Az egyik legjobb novella a kötetben. A világa érdekes, kidolgozott, az alapötletet jól vitte végig a szerző. A története rámutat az emberi természet változatlanságára, hogy hiába a jövő, az ember sosem lesz tökéletes.

Sümegi Attila: Alvilágosodás

Ez a novella leginkább egy delíriumos álomhoz hasonlított. Értettem a koncepciót, és jól is állt neki a zavarosság, de kb. ennyi, ami megragadott benne.

Benyák Zoltán: Nulla és egy

Ismét egy érdekes ötlet, de a megvalósítás nem lett az igazi. Itt a sokadik novellánál már gondoltam rá, hogy velem van a baj, de valahogy ez sem tudott megragadni.

Antal József: Béta teszt

Ebben a történetben a maga nemében felvillant valami újszerű, a program vezérelt ember. A történetvezetés is élvezetesebbé tette, mert a főszereplővel együtt az olvasó is sötétben tapogatózik, és csak a szereplővel együtt tapasztalja meg a történéseket. Jó választás volt, mert így a végéig izgalmas volt a mű.

Mészáros András: A huszonötödik órában

Tipikus példája az emberi gyarlóságnak ez a történet. Arra, hogy milyen árat kell fizetni azért, ha valamit megváltoztatunk. Pillangó-effektus újraértelmezve.

Novák Gábor: Upside down

A jó ötlet itt is megvolt, a miértek is kiderültek, de a főszereplő önmarcangolása és kesergése túl sok volt a lényeghez képest, ami emiatt szinte elsikkadt.

Valyon Tamás: Északi fény

Az ember sok mindent megtenne a faja megmentéséért. De mi van akkor, ha akkorák a mellékhatások, amiért már nem éri meg? Ezt járja körül Valyon Tamás egy ügynök szemén keresztül. Jól vitte végig az ötletét, végig elgondolkodtatott olvasás közben.

Trux Béla: Második vízözön

Modernkori vízözöntörténet, ahogy a címe mutatja, pontosabban, ami utána maradt. Egy magyarországi utópiáról, ami szép és jó, de kissé erőltetettnek hatott az ötlet.

Cinkóczi Krisztina: Prebábel

A sokadik történet, amit arról olvasok, hogy létre jön egy “fejlettebb ember”. Itt Telepata-generáció, akik aztán elnyomják, megsemmisítik a “normálisokat”. Nem sok olyat mutat a történet, amit eddig ne olvastam volna volna.

Szalai-Kocsis Tamás: Aranyösvényen

Nem volt rossz elgondolás, maga a történet is érdekes volt, de már megint egy történet, ahol úgymond hacsak egy kis időre is, de egy magyarországi helyszín lett a világ közepe. Magával a magyarországi helyszínnel nem volt bajom, de kicsit sem hihető, hogy ilyen nagy fontossággal bírjon egy nem magyar ember számára. A Második vízözönben is erőltetett volt, de itt talán még jobban.

Hernád Péter: Játékosok

Természetfeletti lények kísérleteznek az emberekkel. Röviden így foglalható össze. Tetszett a megvalósítása, ahogy vezette a történetet a szerző. Elgondolkodtató, egyedi darab.

Értékelés: 3

----

Köszönöm, hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz, feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, illetve követhetsz e-mailen is, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!