A
borító szerintem nagyon gyönyörű, ahogy a belső illusztrációk
is szemet gyönyörködtetőek. Különösen tetszett, hogy
fekete-fehérek, mert jól illettek a szöveghez. Sokkal kifejezőbbek
voltak így, mintha színesek lettek volna.
Egy
bajom volt a könyvvel: olvastam volna tovább is. Bár ez számomra
hatalmas pozitívum.
Midnights
A
Midnights-ban az emberi kapcsolatok kerülnek fókuszba, amit Mags
szemszögén keresztül látunk. Röviden arról szól, hogy egy
ember a saját benyomásai, tapasztalatai alapján, hogy látja a
többieket. Közben az is megmutatkozik, hogy Mags hogy látja a
saját kapcsolatát a legjobb barátjával Noellel, akinek elég
furcsa szokásai vannak, de akit ennek ellenére vagy pont ezért
nagyon szeret. És miközben Mags szemlélődik és gondolkozik
lassan kibomlanak a motivációi, az érzelmei, és rádöbben, hogy
barátságnál többet érez a fiú iránt. A szerző jól mutatja be
ezt a folyamatot, ahogy erre a főszereplő rádöbben. Emellett nagy
erőssége a történetnek a karakterábrázolás. A
legjelentéktelenebbnek tűnő mellékszereplőről is pár mondattal
sokat elmond, és „szinte” már olyan, mintha mi is ismernénk
őket Magsen keresztül. A kapcsolatbonyolítás, alapkonfliktus itt
is jó, mint az Eleanor és Parkban. Láthatóan a kisebb terjedelem
is nagyon jól fekszik Rowellnek.
Kindred
Spirit
Amíg
az első novella jó indító volt, addig ez feltette az „i”-re a
pontot. Már a Midnights-ot is élvezet volt olvasni, de ez a
történet meg valami fenomenális volt, és nagyon szórakoztató.
Mint írtam föntebb a rajongás jelenségére reflektál a Star Wars
rajongókon keresztül. A „fanságnak” is egy olyan egyedi
formáját mutatja be, ami Magyarországon szinte ismeretlen fogalom,
mert itt nincs kultúrája, a sorban állás jelenségét. Ez annyit
tesz, hogy több nappal a premier előtt a fanatikusok letáboroznak
a mozi előtt, hogy elsőként jussanak be a hőn áhított
premierre. Esetünkben 2015-ös Star Wars filmre, ami egy SW rajongó
életében nagy eseménynek számított. Én is ott voltam az éjféli
premieren, noha több napig azért nem álltam volna sorba, hogy
megnézzem. De visszakanyarodva a novellához. Egy lány Elena
szemszögéből követjük végig a több napos sorban állást, aki
először vesz részt ilyesmin, így egyáltalán nincs tapasztalata,
de nagyon lelkes. Általa megismerjük a két másik sorban állót,
akiket a szemén keresztül ugyanolyan részletességgel mutat be az írónő,
mint ahogy a Midnights mellégszereplőit láttuk Mags szemszögéből.
A karakterábrázolás itt is ugyanolyan erős, mint az első novella
esetében. Emellett jól bemutatja magát a sorban állás
jelenségét, nagyon jól ráerősít a hangulatra. A
hangulatteremtés szempontjából ez a novella erősebb az elsőnél.
Összességében
számomra mindkét novella hozta az igazi, hamisítatlan Rainbow
Rowell hangulatot. Nagyon jót szórakoztam mindkét történeten.
Rainbow
Rowell rajongóknak mindenképp ajánlom, mert érzésem szerint nem
fognak ebben a kis könyvecskében csalódni. Aki most ismerkedne az
írónővel azoknak ez egy jó kezdet lehet. Viszont egy
szépséghibája van, hogy nem jelent meg magyarul, így az angolul
nem tudók, sajnos, kimaradnak a jóból. Reménykedek, hogy
valamikor magyarul is kihozzák. Nagyon jó lenne.
Értékelés: 5
----
Köszönöm,
hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz,
feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, illetve követhetsz
e-mailen is, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További
tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése