A Könyvszakmai ismeretek (bővebben ITT olvashattok a kurzusról) után márciusban a Stilisztikai alapozó modullal folytattuk. Itt történt egy kis változás, mivel a Könyvmolyképző Kiadónál megszűnt a szerkesztő képzés (az első modul még KMK-s volt), és a Varga Bea által újonnan alapított Tehetség Íróstúdió keretein belül folytatódott Szövegkertészet helyett Modern szerkesztőképzés néven. Bea dolgozta ki a KMK-s kurzus tematikáját, így az nem változott, csak az oktatás került ki a kiadói keretek közül. Az oktatók Varga Bea és Róbert Katalin voltak.
Az első kurzus átfogó elméleti előadásai után áttértünk a gyakorlatra. A nyitó előadás keretében a szerkesztés stilisztikai alapjaival ismerkedtünk meg: az alap nyelvi és stilisztikai javítással. A szöveg legkisebb egységeitől (a szavak hangrendjétől) haladtunk nagyobb egységek (mondatok, bekezdések, fejezetek, teljes szövegszínt) felé.
Említettük szavak szintjén például a hangrend hangulatteremtő hatását, a szöveg dallamosságának, ritmusának fontosságát a gördülékenység szempontjából. Kitértünk a testérzetek, és ezek megfelelő ábrázolásának szerepére, fontosságára.
A visszautalások megfelelő alkalmazására mondatszinten. Valamint kitértünk a szerkesztés típusaira, az egyes szerkesztési típusok előnyeire és hátrányaira. Illetve, hogy nagyon figyelni kell a szókapcsolatok frissességére, és kiszűrni az elavult hasonlatokat, pl.: ilyen a megtört szív. Ehhez kapcsolódóan kitértünk a metaforahálókra, és ezeken keresztül a szimbólumrendszerekre és a gyenge rendszerek kiszűrésére, a stílus tisztítására. Mondatoknál még említésre került a hosszuk szerepe a hangulatteremtésben és az érzelmi töltet ábrázolásban.
Bekezdések szintjén a gondolatok letisztázásának fontosságára, illetve a szabályoktól eltérő írói stílus felismerésére tértünk ki. Továbbá arra, mire kell figyelni, például a szemszögugrálások kiszűrésére vagy a túlírtság javítására, utóbbi több szinten is megjelenhet.
A nagyobb egység szintjén kitértünk az információadagolás és az utalásrendszerek szerepére, valamint a jó történetvezetés ismérveire (rejtett utalások, előkészítés szerepe), a jelenetszintű túlírtságra és annak tisztítására.
Stílus szintjén szóba kerültek a szerzőtípusok, és milyen hibák jöhetnek ki ezzel kapcsolatban a kezdő szerzőknél. Milyen stílusjegyek a fontosak egy jó műnél, illetve a jelzők szerepére a hangulatteremtés, illetve a különböző zsánerek tükrében, és ezek szerepére a teljes szövegre nézve. Említésre került a nevek milyensége, az átneveztetés nehézségei, a női és férfi nevek azonosíthatóságának fontossága. Illetve szóba került a szleng és a kortárs utalások elavulása vagy a stílustörések.
A nyitóelőadást követő négy hétben nyolc szöveg megszerkesztése volt a feladat. Ezek különböző erősségű stilisztikai és helyesírási hibákat tartalmaztak, és a nehézségük is változatosan követte egymást. Volt olyan részlet, ahol inkább a központozással volt probléma, volt, ahol a szövegszintű túlírtsággal, vagy éppen a fókuszálatlansággal, netán a nem határozott írói ígérettel.
De megjelentek olyan formázási hibák is, mint a lágyenterek, tabulátorok, térközök használata, vagy éppen a gondolatjel helyett kötőjel vagy a bekapcsolva hagyott felsorolás párbeszédeknél, és az, hogy ez utóbbiakat hogyan célszerű jelezni a szerzőnek.
Zsáner és korcsoport szempontjából változatos történeteket kaptunk: volt young adult, new adult, fantasy, való világban játszódó történet, romantikus, szépirodalmibb jellegű lélektani részlet. Elég sokrétű paletta, sokféle stílussal és nyelvezettel, nyelviszinttel találkoztunk, így sokféle hibát, fejlesztendő problémát tudtunk gyakorolni a szövegeken. Nagyon élveztem ezt az első gyakorlati kurzust, kipróbálhattam többféle szerkesztési utat (ezeket egy külön cikkben fogom majd kifejteni). A végére kialakult egy megszokott rutin, amit aztán a későbbi kurzusokon is alkalmaztam. Azonban nagyon kellett ez a bevezetőbb jellegű gyakorlati kurzus ahhoz, hogy ez a folyamat elindulhasson.
Mivel inkább gyakorlati ember vagyok, ezért ezt a modult sokkal jobban élveztem, mint az első kurzus előadásait, mert végre bétázásnál magasabb szinten belekóstolhattam a szöveggondozásba. Az első pár feladatnál még nem mertem annyira belenyúlni a szövegekbe, de a negyedik-ötödikre nagyjából elpárologotak a kétségeim, és sokkal szabadabban mertem szerkeszteni, ami nagyon jó érzés volt. A kurzus végére arra is rájöttem, hogy nagyon szeretem ezt a munkát, és szeretnék szövegekkel dolgozni a későbbiekben.
Összességében úgy érzem, jó kis kóstolót kaptunk az alapokból a fordítás utáni és a zsánerspecifikus szerkesztés előtt. Ezekre lehet építeni a későbbiekben, és van hová visszanyúlni ismétlés gyanánt is.
----
Köszönöm, hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz, feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése