Szerkesztői #2 – Miért jelentkeztem szerkesztőképzésre? – Utam a szerkesztőképzésig

Hogy miként fogalmazódott meg bennem a szerkesztőképzésen való részvétel gondolata? Ehhez elég messzire kell visszamenni, durván 16 évet, mert 2006 tavaszán elindult az a folyamat, ami a szerkesztő képzésig vezetett, avagy ismerjétek meg az idevezető utamat. 

2006 tavaszi vizsgaidőszakában kezdődött az egész, az egyetemi kollégium számítógéptermében: akkor kezdtem fanfictiont írni. 2005 őszén botlottam bele a neten ebbe a rajongói műfajba, de 2006-ig csak olvasó voltam, aztán a vizsgák miatti stressz elindított az írás felé, mert nagyon bevonzott a Harry Potter fandom, abból is egy bizonyos fanfiction trilógia, enahma (később Raana Raas néven a Csodaidők- és Időcsodák-tetralógiák szerzője) Boldog napok a pokolban severitus trilógiája, ami olyan sokat adott nekem, hogy elhatároztam, hogy én is adni akarok valamit az embereknek. 

Így hát írni kezdtem egy fanficet Sirius Black főszereplésével (ITT még olvasható, akit érdekel). Csonka maradt, és író sem lettem, de erről majd később. A lényeg az, hogy akkor nagyon lelkesen vágtam bele az írásba, és hamarosan a bétázásba is. Utóbbiba úgy, hogy annak idején helyesírásilag még nem álltam a toppon, így az elején még inkább gyakorlásként tekintettem rá a másik szerzőnek való segítség helyett, de aztán azt vettem észre magamon, hogy egyre több tudást szedek fel, egyre kevesebb hibát vétek a saját történeteimben, egyre többet veszek észre másokéban, egyre jobban megy a javítás, és egyre jobban megszerettem a szövegekkel való bíbelődést.

Ez pedig újra magával hozta az olvasást, nem csak a fanfictionok darálását (bár eleinte ezek voltak többségben) a nyomtatott könyvekkel szemben, hanem az utóbbiak olvasását is. A középiskolában valahogy elsorvadt ez nálam, keveset olvastam könyveket, de a fandom és a bétázás visszahozta az olvasási kedvemet, és ekkor már kezdetleges értékeléseket is írtam, bár még nem blogra, inkább papírra, vagy csak a gépre magamnak, de ez már a későbbi könyves bloggerségem előszobájának tekinthető.

Aztán úgy kb. 2012-ig elvoltam a fanfiction írással és a különböző fanficíró versenyeken való részvétellel (ezekkel Dunát lehetett volna rekeszteni). Idővel azonban ezek ugyanúgy elkezdtek kikopni, mint az emberek, akikkel együtt kerültem a HP fandomba. Elmaradoztak az efféle kihívások, de én továbbra is igényeltem az írást, így elkezdtem originál (saját világban játszódó) történeteket is írni. Elsősorban novellákat, először még ezeket is kihívásokra, valamint több kihívásra hívtak kritikát írni. Mindez szintén egy-egy újabb lépés volt a könyves blogom elindítása felé, de ez akkor még csupán kósza gondolat volt, mert a fókuszban még inkább az írás maradt. 2016-ban a Próza Nostra Az atomkatasztrófa gyermekei című antológiájában meg is jelent egy novellám, illetve kettő felkerült az Aranymosás oldalára Napközis szerelem és Teremtés címmel.

A Teremtés 2018-as, ezt azért fontos kiemelnem, mert jelenlegi állás szerint ez a legutolsó novellám, mert ennek megírása után döntöttem úgy, hogy inkább a könyves blogolásra koncentrálok az írás helyet, és könyveket elemzek, mert a szövegek milyensége sokkal jobban érdekelt, mint a megírásuk.

A Luthien Könyvvilága Blogot 2017. július 11-én indítottam, könyvértékelések átköltöztetésével az előző blogomról. Azóta is aktív. Ez az eddigi legfolyamatosabban vezetett blogom; volt előtte több is, de idővel inaktívvá váltak. Ez a blog tartja magát, és ha rajtam múlik, még sokáig vezetni is fogom. De a lényeg a lényeg: 2017-ben fokozatosan beindult a könyves blogom, amire folyamatosan kerültek fel bejegyzések, kialakult a bejegyzéseim tematikája, sokféle felépítéssel kísérleteztem, közben a szövegelemzési készségemet is próbáltam fejleszteni, hogy túllépjek a könyvajánló szinten, és ekkoriban fogalmazódott meg bennem, hogy akár szerkesztő irányba is elmehetnék. Viszont a KMK akkori Szövegkertészet kurzusa nagyon magas követelményekkel volt meghirdetve, ez akkoriban eltántorított a jelentkezéstől, ami így utólag annyira nem is baj, mert az évek során gyarapítottam a tudásom, és idővel úgy éreztem, ez elég lehet a szerkesztői képzés elvégzéséhez.

Kisebb-nagyobb hezitálás után 2022. decemberében elküldtem a jelentkezést az akkor még KMK-nál induló, később a Tehetség Íróstúdiónál folytatódó képzés első moduljára, amit azóta sem bántam meg, sőt, kurzusról kurzusra egyre biztosabb vagyok abban, hogy ez az én utam.

 

 

 

---- 

Köszönöm, hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz, feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!