Szerkesztői #3 – 1. modul: Könyvszakmai ismeretek – Benyomásaim

Az előző, a jelentkezésemmel záródó cikkem végén kitértem rá, hogy a szerkesztő képzés a Könyvmolyképző Kiadónál indult a Szövegkertészet keretein belül. Erre 2022. december 26-ig lehetett jelentkezni, maga a kurzus pedig január 16-án indult.

A Könyvszakmai ismeretek egy nyolc előadásból álló előadássorozat volt, amiket Varga Bea író, szerkesztő, viselkedéselemző tartott. Akkori állás szerint ő volt a Könyvmolyképző Kiadó magyar projektjének a vezetője (nem sokkal a kurzus után a KMK felfüggesztette az Aranymosást, így Bea is más keretek között folytatta a szerkesztőképzést, de erről a következő cikkben írok bővebben), így ott volt a kurzus mögött egy erős kiadói háttér. Ez számomra nagyon vonzóvá tette a képzést, és még a keretek megváltoztatása sem tartott vissza attól, hogy folytassam az oktatást, de erről az adott kurzusoknál később. Bevezetőnek elég annyi, hogy nagyon sokat adott az eddig elvégzett hat modul, de ehhez kellett egy jó felütés, amire a Könyvszakmai ismeretek tökéletesen megfelelt.

Röviden a tematikáról: A nyolc előadás részletekbe menően kitért a könyvszakma különböző részeire, érdekességeire, jogi aspektusaira, az író és szerkesztő kapcsolatára vagy éppen arra, mitől lesz egy szerkesztő jó szakember.

A részletes tematika (a teljes meghirdetés ITT olvasható):

1. Könyvkiadási folyamatok
   A kézirat útja a nyomdáig, majd a boltokba. A különböző munkakörökben adódó feladatok. Hogyan válnak ezek szét a nagy kiadóknál? A kiadók profiljai, méretei, ebből adódó kihívások. Munkalehetőségek a különböző kiadóknál.
2. Könyvpiaci alapismeretek
   Hogyan épül fel az országos könyvkiadás rendszere, milyen irodalmi terek vannak? Szépirodalom és szórakoztató irodalom viszonyrendszere, felnőtt- és gyerekirodalom, tényirodalom, folyóiratok intézményrendszere. Változások az elmúlt évtizedekben, és a jelenlegi új utak.
3. Célcsoportok és olvasói szokások
   Hogyan alakult ki a célcsoportokban való gondolkozás? Milyen célcsoportok léteznek? Hogyan változtak az olvasói szokások az elmúlt két évtizedben?
4. Szerkesztési alapismeretek
   Mire kell figyelni szerkesztéskor? A szerkesztés menete, módszerei, nehézségei. Mit muszáj elfogadtatni a szerkesztőnek, és mit nem szabad erőltetni? Mitől lesz lendületes egy szerkesztés?
5. Író és kiadó gazdasági kapcsolata
   Szerződések, jogok és kötelességek mindkét oldalon. Speciális gazdasági helyzetek, elkerülendő konfliktusok. A borító témaköre. Mi történik érdekkülönbség esetén?
6. Író és szerkesztő kapcsolata
   A szerkesztés alatt felmerülő problémák. Írók többféle hozzáállása a szerkesztéshez. Kommunikációs különbségek feloldása. Konfliktuskezelés.
7. Írók különböző képességei, fejlesztése
   Írók különböző képességei. Mikor van szükség fejlesztésre? Tűréshatárok és motivációs lehetőségek.
8. Pályaszocializáció
   Önismeret szerkesztőknek. A szerkesztői életút. Mitől lesz valaki jó szakember?

Az előadássorozat négy hétig tartott. Az előadások hétfőnként és csütörtökönként voltak Zoomon, azok megbeszélése, illetve a kérdésfeltevés zárt Facebook csoportban zajlott.

Engem már maga a tematika felépítése is lázba hozott, mert nagyon izgalmasnak találtam a témákat, különösen azért, mert mindig is érdekelt a könyvkiadás háttere, az, hogy mi van a kiadott könyvek mögött, milyen folyamatok zajlanak ténylegesen a háttérben. Ezeket a kérdéseket a kurzus maximálisan megválaszolta. De ennél sokkal többet adott, amire a kezdés előtt nem is számítottam.

De mi a plusz, amiért ajánlom ezt a kurzust?

1.     A közösség: Közel ötven lelkes tanuló gyűlt össze a képzésre, ötven teljesen eltérő háttérrel, tudással rendelkező ember, akik valamiért úgy gondolták, hogy szerkesztők akarnak lenni, vagy legalábbis megpróbálkoznak ennek a nagyon sokrétű szakmának az elsajátításával. És ebből a sokféleségből kiindulva egy nagyon lelkes és pezsgő, érdeklődő és mindenre nyitott közösség alakult ki, amiben részemről öröm volt tanulni. Mert nem csak Bea előadásaiból lehetett sokat okulni, hanem az előadások során kialakult kérdezz-felelekből, ezáltal egymástól is, ami nekem nagyon sokat tett hozzá az egészhez. Ráadásul közben a szakmáról is bővültek az ismereteink.

2.     A nyitottság: Az egyik legfontosabb üzenete ennek a kurzusnak az, hogy mindenre nyitottnak kell lenni, és le kell vetkőzni az előítéleteket. Legyen szó valamely zsánerről, korcsoportról stb. Ezt Bea leginkább azzal érte el, hogy végig nyitottságot sugárzott, mind felénk, mind pedig ahogy a szakmai ismeretekről beszélt. Ez annyira felvillanyozott, hogy eldöntöttem, mind a 11 modult végigjárom, és ez az érzés azóta is töretlenül tart.

3.     A tematika: Jártam már pár képzésen, de ritkán tapasztaltam olyat, ahol ilyen jól átgondolt tematika lett volna. Ehhez az előadások kivitelezése is maximálisan igazodott: ugyan néha hosszúra nyúltak (mondjuk kérdésünk is sok volt 😊), de minden perc megérte.

Az különösen tetszett, hogy az utolsó előadás végén, aki akarta, elmondhatta a kuzussal kapcsolatos személyes benyomásait, így az oktató is kapott visszajelzést a jövőre nézve, illetve ez arra is lehetőséget adott, hogy a hallgatók kiadják magukból az esetleges kételyeiket vagy pozitív élményeiket. Véleményem szerint ilyen lezárás dukált ennek a tartalmas elméleti modulnak.

Összességében a Könyvszakmai ismeretek kiváló bevezetés volt a könyvkiadás hátterébe. Bepillantást nyerhettünk abba, pontosan hogyan jut a könyv a nyomdáig, és szerkesztési alapok is helyet kaptak a tematikában, a következő stilisztikai alapozó kurzust megalapozandó, illetve megismerhettük a könyvkiadás jogi hátterét, a különböző szerkesztői életutakat is. Emellett a kurzus közben egy élénk közösség is épült, aminek szeretek a tagja lenni, kurzusról kurzusra visszajárni, és együtt dolgozni az összegyűlt leendő szerkesztőtársakkal.

 

 

 

---- 

Köszönöm, hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz, feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!