2020. április 15., szerda

Hajdú-Antal Zsuzsanna: Visszatérünk-interjú


Hajdú-Antal Zsuzsanna nevét a Visszatérünk című regénye megjelenésekor jegyeztem meg magamnak, mert a regény nagy hatást gyakorolt rám. A Smoking Barrels Blogon írtam a könyvről (a cikk ITT olvasható). A regénye kapcsán kérdeztem a szerzőt. Többek közt arról, mi ihlette az alcímet, miért ezt a témát választotta, hogyan alkotta meg szereplőit.

A szerzőről:

Gimnáziumi tanulmányait a budapesti Teleki Blanka és a Szinyei Merse Pál Gimnáziumban folytatta. Diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi és Pedagógia-Pszichológia Karán szerezte meg 2008-ban, magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár, valamint pedagógia szakos bölcsész és tanár szakon.

Kiskora óta szenvedélye az írás. Első könyve 2016-ban, Léggömbök címen jelent meg a Ciceró Könyvstúdió gondozásában, amely műfaját tekintve ifjúsági regény. A könyvet 2017 tavaszán az Év Gyermekkönyve Díjra jelölték. A regény központi témája egy nehézségekkel teli első szerelem és a felnőtté válás. Hősei átlagos, idealizálástól mentes karakterek, akik olykor szembesülnek tetteik hosszú- és rövidtávú következményeivel. A Léggömbök folytatása 2017-ben jelent meg Utánad címmel, amely a kétrészes sorozat zárókötete. A könyv központi témája az újrakezdés, a személyiség kibontakozása megváltozott körülmények között. A regényben egy erdélyi származású főhős szülőhazájához való szoros kötődése is szerepet kap. Az Utánad című könyvet a Merítés-díj zsűrije 2017 6. legjobb ifjúsági kötetének választotta.

2019-ben új regénye jelent meg Visszatérünk címmel, amely két, Magyarországot érintő tragédiának állít emléket.

Az írónő példaképei, kedvenc írói: Gárdonyi Géza, Daniel Keyes, E. Lockhart, Szabó Magda.



- A regényed megtörtént események alapján íródott. Mennyire volt nehéz hozzányúlni a témához? Érzelmileg mennyire volt számodra megterhelő?

Amikor először megkörnyékezett a téma, mintegy belső elhivatottságként úgy éreztem, nekem beszélnem kell minderről, ugyanakkor amint elkezdtem emlékezni és utánaolvasni a történteknek, lelkileg igencsak megviselt, és erre nem feltétlenül voltam felkészülve. Mivel alapul vettem egy ténylegesen bekövetkezett közelmúltbeli tragédiát, illetve tragédiákat, néha nehezemre esett az elvonatkoztatás, hiszen ahhoz, hogy egy félfiktív történet megszülethessen, a hitelesség kedvéért olyasminek is érdemes utánajárni, ami esetleg jobban sajog, mint várja az ember. A mondanivaló érdekében a készülő cselekményt szándékosan távolítanom kellett a valóságtól, hogy bizonyos fejezetek némileg elnyerhessék feloldozás-jellegüket, és az utóhatásokra koncentráljanak a súlyos események részletezése helyett.

- Milyen nehéz volt megtalálnod az egyensúlyt a veronai buszbalesetről való megemlékezés és a szórakoztató irodalom (ifjúsági regény) között?

Nem igazán szoktam gondolkodni azon, melyik kategóriába sorolják a könyvemet, mennyire ifjúsági, mennyire szórakoztató, vagy mennyire megemlékezés, ami lehet, hogy hiba, mindenesetre úgy alakult, hogy a Visszatérünk cselekménye leginkább a fiatalokat érintő gyászfeldolgozás egyes típusaira fűzhető fel.

- A történeted nyelvezete szépirodalmi szintű. Minden regényednél törekedsz erre, vagy csak a Visszatérünknél alakult így?

Jólesik, hogy így látod. Előfordul, hogy egy oldalnyi anyag felett órákig görnyedek, játszom a szavakkal, kihúzok belőle bekezdéseket, és újraírom az egészet. Mivel magyar szakos tanárként végeztem anno az egyetemen, és elég jó tanáraim voltak, különösen közel áll a szívemhez a szépirodalom és annak finomságai, de ugyanúgy érdekelnek a köznyelvben rejlő lehetőségek is. A nyelvünk egyik megszállottjaként örülök, hogy az ezirányú érdeklődésem meglátszik a kezeim közül kikerülő szövegek nyelvezetén is.

- Az alcím, A pipacsok ártatlanok nagyon találó. Először maga az alcím született meg a fejedben, vagy pedig Kori festményének a képe?

A festmény történetben elfoglalt szerepe fogalmazódott meg bennem először, az alcím ötlete később jött.

- Ha már szóba került Kori. Miért egy festő lett az egyik főszereplőd? Magad is rajzolsz, vagy ez csak véletlenül alakult így?

Gyerekként próbálkoztam a rajzolással, de a térábrázolásba végleg beletörött a bicskám, azonban arra még jól emlékszem, mekkora élmény szénrúddal árnyékolni a papíron, vagy beleszagolni egy félig beszáradt olajfestékes tubusba.

- Mindhárom főszereplőd valamilyen pótcselekvésbe menekül a kegyetlen valóság elől, talán egyedül Csilla az, aki már előrébb jár a gyász feldolgozásában, mint Anti és Kori. Mi volt a személyiségük alapja? Létező emberekről vannak mintázva, vagy teljesen kitalált karakterek?

Valahányszor egy szereplőt tulajdonságokkal ruházok fel, furcsán hangozhat, de leginkább a hétköznapiságukat szeretem megragadni: hogy egy legyen közülünk, hogy hiteles legyen, tele emberi hibákkal, hogy sokszor maga elől se legyen biztonságban; hogy legyen hova fejlődnie. Az én karaktereim sem tökéletesek, távolról sem, de ők valójában annak a hírnökei, milyen irányba változhat a személyiség egy közösen átélt tragédia hatására, valamint annak, hogy minden nehézség ellenére van tovább. Mert néha épp ezzel a legnehezebb szembenézni.

- Kori személyisége és gyászmunkája a legrészletesebben kidolgozott. Miért pont őt választottad tényleges főszereplőnek?

Szücs Kori kulcsfigurája az események alakulásának, ráadásul nála az önvád kiemelten fontos mozzanat, de hogy miért, annak megoldását az olvasóra bíznám.

- Csilla folyamatosan utazik, annak ellenére felvállalja az arcát, hogy a baleset örökre nyomot hagyott rajta. Nekem ő egy olyan karakter, aki jó példakép lehet. Szerinted jó példa lehet a fiatalok előtt? Kitartásra buzdíthatja őket?

Ő abban az esetben is jó példa, ha esetleg nem csak az utazás szeretetéért járja a világot, hanem épp maga is menekül az emlékei elől. Lehet persze követendő példa, de nem az övé az egyedüli üdvözítő út, nem ő az egyetlen megoldása ennek az egyenletnek; az övé egy a sok száz megküzdési stratégia közül. Emellett persze vagány, bátor lány, aki vállalja önmagát, ezt nem lehet elvitatni tőle.

- Anti félt lépni Kori felé a baleset előtt, az újabb találkozás azonban cselekvésre készteti. Ők ketten egymás felé menekülnek a démonaik elől. Ezzel arra akartál utalni, hogy a szerelem mindent legyőzhet? Vagy ez az elmozdulás egyszerűen csak egy út a gyógyulás felé?


Nem hiszem, hogy érdemes leegyszerűsíteni kettejük közeledését arra, hogy a szerelem mindent legyőz, inkább az olvasó privilégiuma eldönteni, mennyire tekinthető mindez menekülésnek, és ha annak tekinthető, az megbocsátható-e. Ebben a kérdésben sem hiszem, hogy kizárólag egy üdvözítő megoldás vagy igazság létezik, az viszont biztos, hogy jó jel, ha két ember képes nyitni egymás felé; ha már nem csak a közösen átélt trauma jut eszükbe egy-egy összenézés során, hanem halványan elkezdik látni, milyen is az a másik, az ő teljes valójában. Sebekkel vagy anélkül.

- A Visszatérünket a HUBBY az Év Gyermek- És Ifjúsági Könyve díjra jelölte. Bejutott a legjobb ötbe. Mit lehet tudni erről a díjról? Mikorra várható az eredménye?

A Magyar Gyerekkönyv Fórum, a HUBBY évente zsűrizi az előző évben megjelent gyermek- és ifjúsági könyveket, és abban a megtiszteltetésben részesülhettem, hogy 2017-ben a Léggömbök című kötetemet jelölte erre a díjra a szakmai zsűri, idén pedig a Visszatérünket. Hagyományosan az Ünnepi Könyvhéten szokták megtartani a díjkiosztót Budapesten, idén azonban a körülmények miatt nem tudom, mikor és milyen módon számíthatunk az eredményhirdetésre, de én már így is nagyon hálás vagyok, hogy idáig eljutottam.

- Az utolsó kérdésem a jövőre vonatkozna. Ha nem titok és beszélhetsz róla: Miken dolgozol mostanában? Maradsz az ifjúsági regényeknél, vagy tervezel más zsánert is kipróbálni?

Az Utánad és a Visszatérünk helyenként már kivezet az ifjúsági irodalomból, így a jövőben a kortárs realista irodalom más területein szeretnék maradandót alkotni. Bízom benne, hogy ez az álmom is teljesül egyszer.

Köszönöm szépen a válaszokat!


A szerző megtalálható a közösségi oldalakon is:

Facebook oldala

Moly.hu-s alkotói profil

Ha felkeltette az érdeklődésedet a regény, INNEN tudod megrendelni.







----

Köszönöm, hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz, feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, illetve követhetsz e-mailen is, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése