Történelmiregény-Írók Társasága: Harcosok, Vértanúk, Boszorkányok-körinterjú - 2. rész

A Történelmiregény-Írók Társasága 2019-ben egy újabb antológiakötettel jelentkezett, Harcosok, Vértanúk, Boszorkányok címmel, amelyben 16 novella kapott helyet. Az írások időrendi sorrendben következnek egymás után, az ókori Rómától egészen napjainkig, kisebb ugrásokkal az időben (az antológiáról EBBEN a cikkben írtam).

Lehetőségem nyílt interjút készíteni az antológia szerzőivel, akik nagy örömmel fogatták el a felkérést. Mindegyiküknek ugyanazt a hat kérdést tettem fel, így a válaszokból született meg a több részes interjúsorozat.

A második részben Gáspár Ferenc, Tapodi Brigitta, Bónizs Róbert és Dr. Várkonyi Tibor válaszait olvashatjátok.

1. rész

1. Miért az adott történelmi kort választottad?

Gáspár Ferenc: Mert Mátyásnak van egy, a középkorban párját ritkító törvénye, amellyel a jobbágyot (parasztot) védi az adószedővel szemben, ezt mindenáron meg akartam örökíteni egy elbeszélésben. A középkori pénzhamisítás szintén roppant érdekes téma, ezt a kettőt – a törvényt és hamisítást – ötvöztem a novellában.

Tapodi Brigitta: Mikor elolvastam a kérdést, ösztönösen az ugrott be, hogy azért mert érdekel, illetve közel áll hozzám a reformkor. Ebben a novellában lehetőségem adódott a reformkor néhány jeles személyiségének bemutatására.

Bónizs Róbert: A magyar középkor áll az érdeklődésem központjában, annak vagyok szerelmese.

Dr. Várkonyi Tibor: Rendkívül érdekes számomra az 1450-1560 közötti korszak több okból, illetve mivel általában forrásokból építkezem, ez az az időszak, amiből már elegendő forrás maradt fenn, de még kezelhető mennyiségben.

2. Miért arról a történelmi személyről írtál?

Gáspár Ferenc: Történelmi személy nem szerepel az elbeszélésemben. A szereplők valamennyien kisemberek. Csak utalás van arra, hogy Mátyás király idejében játszódik.

Tapodi Brigitta: Úgy gondolom, hogy szükséges kicsit jobban megismerni ezeket az energikus, szellemdús nőket. Brunszvik Teréz és Teleki Blanka rokonlelkek voltak, mindkettejük élete példaértékű a mai kor emberének is. Egy sokatmondó idézetet írnék ide Brunszvik Teréztől: “Nem szeretem, ha grófnőnek neveznek, mivel ennek előnyeit nem akarom élvezni, engem tehát nyugtalanít, ha hallom, hogy így hívnak. Csupán ember, a szó legszebb értelmében, az akarok lenni.”

Bónizs Róbert: Könyves Kálmán úgynevezett boszorkánytörvénye tévesen vert gyökeret a köztudatban, erre akartam rávilágítani, erről kívántam árnyaltabb képet festeni.

Dr. Várkonyi Tibor: Mindketten benne vannak a családfámban.

3. Mi alapján döntötted el, hogy harcosról, vértanúról vagy boszorkányról írsz? Miért az lett a szemszögkaraktered aki?

Gáspár Ferenc: Se nem harcos, se vértanú, se boszorkány a főszereplő. Csak majdnem megégették pénzhamisítás miatt.

Tapodi Brigitta: Úgy éreztem, hogy egy árva, ám igen eszes kislány szemszögéből tudom a legjobban érzékeltetni Brunszvik Teréz elkötelezettségét, melyet a gyermekek, a nők oktatásának megreformálásáért vívott. Teleki Blankával nagyon közel álltak egymáshoz, egyik sincs a másik nélkül, ezért őt is beleszőttem a történetbe.

Bónizs Róbert: Előbb készültek el a novellák, aztán kapott címet a kötet.

Dr. Várkonyi Tibor: Lelki alkatomhoz a harcosok állnak a háromból legközelebb.

4. Hogyan érted el az egyensúlyt a történelmi tények és a fikció között? Mennyire volt nehéz számodra beépíteni a tényanyagot?

Gáspár Ferenc: A történelmi tények mindig csak ürügyek arra, hogy az író ugyanolyan hús-vér embereket mutasson be, akik akár ma is élhetnének. Ugyanolyan érzéseik voltak, hasonló gondok és hasonló örömök kísérték a mindennapjaikat csak kissé más, talán kiélezettebb körülmények között.

Tapodi Brigitta: A valóság és a fikció közötti egyensúly megtartása nem könnyű. Az adott kor ismérveit, az ismert történelmi személy jellemzőit szigorúan tartani kell, a többi lehet az írói fantázia része. Hétköznapi emberek sorsán keresztül bemutatni az adott kor történelmét.

Bónizs Róbert: Esetemben viszonylag egyszerű volt a dolog, egy közkeletű tévhitet kellett szembeállítanom a lejegyzett tényekkel. A nyelvezettel igyekeztem a kor hangulatát megidézni.

Dr. Várkonyi Tibor: Érzés alapján. Tényanyag nélkül nem tudok dolgozni, így nem hogy nehéz volt, ellenkezőleg, segített, noha megint azt tapasztaltam, hogy alig tudunk valamit a valóságból teljesen hitelesen visszaadni ebből az időszakból.

5. Más zsánerben is kipróbáltad már magad? Ha igen melyikben és milyen sikerrel?

Gáspár Ferenc: Ezt a kérdést nem igazán értem. Nagyjából harminc éve írok, ezalatt megjelent tizenkét regényem, egy novelláskötetem, egy monográfia, és még számos novella különböző online és hagyományos felületeken, irodalmi folyóiratokban. Ha a zsáner műfajt jelent, akkor mondjuk én egy kevert műfajt művelek, mert a történelmi regényeimben is megjelennek sci-fi elemek, illetve viszont, nagyon lájtos erotikával keverve.

Tapodi Brigitta: Nem próbáltam még ki magam másik zsánerben.

Bónizs Róbert: Még soha. Illetve egyszer írtam egy mesét gyermekeim szórakoztatására.

Dr. Várkonyi Tibor: Nem teljesen egyértelmű a kérdés, de igen, írtam pl. ezer évre elnyúló, de generációk tekintetében szakadatlan családtörténetet is.

6. Ez az ajánló helye! Melyik regényedet/novelládat ajánlanád az olvasóknak? Miért?

Gáspár Ferenc: A legutolsó regényemet, a Galeottót ajánlom. Ha valaki szereti Mátyás király korát, és a vérbő reneszánsz figurákat, mint Galeotto Marzio, szeretne Janus Pannoniusról és más ismert történelmi szereplőkről olvasni, ha szereti a fikciót, és az idővel való játékot, akkor – azt hiszem – nem fog csalódni. Ráadásul ez a könyv a korábbi művem, a Janus tükörregénye, és ahogy abban, ebben a könyvben is feltűnik egy rendkívül izgalmas nőalak, na és persze a Janusban megismert Kampó táltos, aki a történet igazi mozgatója.

Tapodi Brigitta: Egy novellámat, és egy regényemet emelném ki. Semmelweis Ignácról írtam az Évszázadok ösvényein c. kötetben egy novellát. A magyar orvos egy példaértékű ember volt, aki az életét átszövő nehézségek, s támadások dacára kitartott felfedezése mellett. Az élet végül őt igazolta, ám akkoriban korának szellemével, saját kortársaival kellett megküzdenie. A másik írás a tavaly megjelent “A hajtű” c. regényem, ami egy két idősíkon (II. világháború, Balatoni-csata idején és a jelenben) játszódó történet. Van benne rejtély, művészet, történelem, s persze romantika is.

Bónizs Róbert: A Toldi című sorozatomat ajánlom, melynek eleddig két kötete jelent meg Ördögi erő és Fekete Halál alcímmel. Kalandos, szórakoztató, és arra törekedtem benne, hogy más szemszögből mutassam be a legendák nagyerejű vitézét, és átfogó rálátást nyújtsak az adott korszak történelmi eseményeire. (Figyelem! Szigorúan 18 éven felülieknek!)

Dr. Várkonyi Tibor: Érett munkának ítélem a legutolsó regényemet "Az utolsó Hunyadi"-t. Ez Corvin János gyakorlatilag feldolgozatlan életéről szól. Tamási Izabella segítségével akár egy átlagos, azaz nem csupán történelmi regényeket szerető olvasó számára is élvezethető alkotás született.

Köszönöm a válaszokat!

Az interjú harmadik részét jövő pénteken (május 8-án) olvashatjátok.

Vissza az első részhez>>                         Tovább a harmadik rézre>>

----

Köszönöm, hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz, feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, illetve követhetsz e-mailen is, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!