Póktag

Hena, a Heni’s Book Bar bloggerinája hívott ki a Póktagre (a bejegyzését ITT olvashatjátok). Köszönöm itt is a felkérést!

Alapjáraton elvagyok a pókokkal, legalábbis a lakásokban fellelhető aránylag kicsi példányokkal mindenképp, a nagyobbakkal inkább csak messziről. Ez a könyves verzió érdekes kérdéseket tartogatott, így örömmel töltöttem ki.

Torzópókfélék – Nevezz meg olyan könyv(ek)et, ami(k)ben szerepel egy nem túl megnyerő külsejű, de abszolút szerethető karakter

Ez rögtön egy nehéz kérdés. Nem szoktam így nézni a karakterekre. De talán ilyen volt Larten Crepsley a Darren Shanból, de még inkább Vancha March. Egyik se nézett ki túl megnyerően, de mindkettőt nagyon szerettem.

Csapóajtós pókfélék – Hagytál-e már félbe könyvet? Ha igen, melyiket és miért?

Igen, erre az esetre nagyon emlékszem! Kelly Oramtól az Örökkön-örökkét hagytam félbe, mert az első kötethez, a Cinder és Ellához képest nagyon cukormázas volt, amit nem vett be a gyomrom. Mikor rágondolok, megborzongok, és egyáltalán nem jó értelemben.

Lámpaernyős pókfélék – Nevezz meg egy olyan könyvet, amit éjszakában nyúlóan olvastál!

Hát, ilyen több is volt… De elsőre a Csodaidők sorozat jut az eszembe. Ha jól emlékszem, mind a négy kötet első olvasásánál előfordult.

Fojtópókfélék – Melyik műfajt, zsánert, témát nem szereted és miért?

A romantikus/erotikus zsánert szinte csak akkor veszi be a gyomrom, ha valamivel keverve van. A szimpla romantikától és céltalan, „csakazértis” szexjelenetektől égnek áll a hajam. Viszont ha ezek a jelenetek jól vannak megírva és funkciójuk is van, akkor nincs bajom velük.

Csodáspókfélék – Mi az ideális környezet számodra az olvasásra, ahol akár egy egész napot is végig bírnál olvasni?

Az ágyamon begubózva egy plédbe bármeddig képes vagyok/lennék olvasni. De sajnos az időm véges. :)

Ugrópókfélék – Volt valaha olyan könyv/sorozat, ami annyira magával ragadott, hogy fanartot/fanfictiont stb. készítettél hozzá? Ha igen, mit csináltál, és melyik alkotáshoz?

Volt több ilyen is, de a legtöbb fanfictiont a Harry Potter sorozathoz írtam. A zöme máig is olvasható a Merengőn (ITT).

Zugpókfélék – Szoktál olvasás közben nassolni? Ha igen, mit?

Nem. Soha! Ennivaló nem kerülhet a könyveim közelébe. Harapok miatta.

Hamvaspókfélék – Melyik könyve(ke)t jelölnéd ki szívesen kötelező olvasmánynak vagy írnád fel az iskolai ajánlott olvasmányok listájára és miért?

Hajdú-Antal Zsuzsanna: Visszatérünk című könyve jut először eszembe. Ez egy szépirodalmi nyelvezettel megírt ifjúsági regény a gyász feldolgozásáról. Nagyon mélyen belemegy a gyászmunka lélektani részébe, és közben több utat is megmutat a tragédiafeldolgozás lehetőségei közül. Emellett megtörtént esemény az alapja, ami még erősebbé teszi a szöveget.

Farkaspókfélék – Volt valaha olyan könyv, amit sokáig „vadásztál” vagy nehezen jutottál hozzá? Ha nem, akkor melyik könyv megjelenését vártad tűkön ülve?

Hm… Nehezen beszerezhetőre így hirtelen nem emlékszem, talán Alma Katsu Halhatatlanja volt, amit egy kis ideig vadásztam, de még az is tűréshatáromon belül volt.

Karolópókfélék – Melyik számodra még ismeretlen szerző(k)től szeretnél még mindenképpen olvasni?

Ilyen szerző sok van, de például Moskát Anitától, Gail Carrigertől és Diana Gabaldontól egyszer mindenképpen szeretnék olvasni, hogy csak néhány szerzőt említsek.

Csőhálós pókfélék – Hogy viszonyulsz a plecsnikhez, kihívásokhoz?

Mielőtt elkezdek olvasni egy könyvet, mindig megnézem, van-e hozzá futó kihívás. Ha van, akkor általában feljelentkezek rá. Vannak bejáratott kihívásaim, amit minden évben megcsinálok. Ilyen például az Új vizeken, aminél minden évben eggyel nő az elolvasandó könyvek száma. Alapvetően szeretem őket, de mostanában nagyon meggondolom, mire jelentkezek.

----

Köszönöm, hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz, feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, illetve követhetsz e-mailen is, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!