Raana Raas könyvtetralógiájának befejező része, a Hazatérők 2010 nyarán jelent meg, a Shremeya Kft. gondozásában. Őszintén megvallva én egy évig szabályszerűen tűkön ültem, mert a harmadik könyv finoman szólva is függővéggel ért véget.
A kötet cselekménye a harmadik kötet vége után négy
évvel veszi kezdetét. A háború tovább dúl, miközben a szereplőknek a személyes
tragédiáikkal is meg kell küzdeniük. A Kaven puszta léte teljesen veszélybe
kerül. A CSU folytatja a közösség teljes elpusztítására vonatkozó terveit.
Az eseményeket továbbra is Judy, Giin és Yaan
szemszögéből
ismerhetjük meg.
Judy
kisfiáról
kiderül, hogy halálos beteg. A diagnózis hatására kétségbeesett keresésbe kezd
a gyógymódért, ami olyan helyre sodorja, amire sohasem számított…
Giin
a felesége
betegsége miatt visszavonult a politikától, de aztán pont a szeretett nő
hatására újra beleveti magát a küzdelembe.
Yaan
a
mwakanei fogolytáborba kerül, ahol találkozik rég nem látott nagyanyjával,
akinek majdnem sikerül a Kaven oldalára állítania. Aztán felmentik a hazaárulás
vádja alól, és újra a CSU hadura lesz.
Egy sorozat befejező kötete általában feloldja,
megválaszolja mindazt, amire az előbbi kötetetek nem adhattak választ. Ez a
Csodaidőkkel sincs másként, de ez a dolog mégsem olyan egyszerű. Jó néhány
csavaron keresztül jutunk el a könyv „megoldásáig”. A könyv fordulópontját egy
kaveni legenda megelevenedése jelenti.
Ez a Nies legendája. Az első kötetről írt cikkemben
már szó volt arról, hogy a Kaven egy félresikerült űrexpedíció eredményeképpen
jött létre. Az első gyarmatosított bolygó a Nies volt, de ennek helyét senki
sem tudta. Vagyis elveszett számukra. Ezt a Kaven himnusza is megörökíti:
„Elmerült
messze a láthatár,
feketén fonja be a semmi.
Valaki talán még hazavár,
de nem tudunk többé üzenni:
Hiába ragyognak fölöttünk csillagok,
Hazafelé irányt nem mutatnak többé.
Hiába ragyognak fölöttünk csillagok,
ösvényeiken eltévedtünk örökké.”
feketén fonja be a semmi.
Valaki talán még hazavár,
de nem tudunk többé üzenni:
Hiába ragyognak fölöttünk csillagok,
Hazafelé irányt nem mutatnak többé.
Hiába ragyognak fölöttünk csillagok,
ösvényeiken eltévedtünk örökké.”
/Csodaidők
– Kiszakadtak, 64. oldal/
A történészek nagy része azt hitte, hogy a Shremeya
a Nies, de ez ebben a kötetben megdől. A háború sorsát is a niesiek döntik el.
A
Csodaidők története folytatódik?
A negyedik kötet végén az olvasó egyértelmű utalást
kap erre. Igen, folytatódik. Vagyis nem egészen. A történet egyszerre megy pár
lépést előre és nagyon sokat hátra: Raana életét követi, aki a Kaven
alapítójának, a Bokra szerzőjének, Nagy Andreasnak az életét akarja megírni a
Niesen.
A könyv munkacíme Zöld csillagok.
Én már nagyon várom!
Értékelés: 5
----
Köszönöm,
hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz,
feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, illetve követhetsz
e-mailen is, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További
tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése