A bejegyzés spoilereket tartalmaz!
A Kiszakadtak Raana Raas könyvtetralógiájának második kötete, másfél
évvel Az ogfák vöröse után, 2008-ban jelent meg. A másfél éves szünet annyiból
nem volt túl szerencsés körülmény, hogy a történet nagyon épít az első regény
cselekményére, így még azoknak sem árt feleleveníteni a történetet a könyv
elolvasása előtt, akik olvasták az első kötetet. Azoknak, akik először a
második kötettel találkoznak, azt tanácsolom, hogy mindenképp szerezzék be az
első kötetet is, mert az már olyan összetett és sok szálon fut, hogy sokszor
még az előzmények ismeretében is nagyon oda kellett figyelni, hogy az ember
megértse a könyv eseményeit.
Míg az első kötetről
elmondható volt, hogy lefektette az alapokat, megismerhettük a Kavent és az
azon kívüli külsős világot, addig a második kötetre az áll, hogy ez a sorozat
„motorja”. Míg az első kötet leginkább egy sci-fi családregény volt, addig a
második kötetben egy politikai sci-fit kapunk az arcunkba, amiben erőteljesen
felpörögnek az események. Hat évvel járunk az első kötet vége után. A Csillag
Unió politikai és katonai vezetésének terjeszkedési tervei egyre nagyobb
feszültségeket szülnek, de a háttérben a kaveniek iránti ellenszenv is mozgatja
az eseményeket. Ennek középpontjában a kiszakadtak, a kavent elhagyók állnak,
akiknek a helyzetét szinte ellehetetleníti a Shee Martyn-féle politika, így nem
tudnak beilleszkedni a külsős világba. Viszont a Kaven nem akarja visszafogadni
őket. Az ő sorsukon keresztül rajzolódik ki a két fél – a Kaven és a külsős
világ közötti – ellentét, amely végül a háború kitöréséhez vezet.
A történet tere is
kiszélesedik. Újabb bolygókat és azok kultúráját ismerhetjük meg az események
kibontakozása közben. A könyv fejezetei továbbra is Judy, Giin és Yaan között
oszlanak meg.
Judy,
a tizenhét éves kamaszlány élete egyik legkaotikusabb időszakát éli. Továbbra
is kételyek gyötrik azzal kapcsolatban, hogy tényleg Giin-e az apja.
Intelligenciája és különleges képességei ellenére a korosztályára jellemző
felelőtlenség, makacsság jellemzi. Sokszor még saját magát sem érti. Az első
kötethez képest talán kissé háttérbe is szorul, de rajta keresztül továbbra is nyomon
követhetjük a kaveni kultúra mozzanatait.
Giin
egyre mélyebbre ássa magát a bolygóközi politikába, ami egyre több terhet rak a
vállára. Emellett a családja egy részével is meg kell küzdenie, akik nem
értenek egyet a törekvéseivel. Viszont szilárdan kitart az elvei mellett,
amivel a családját is veszélybe sodorja.
Yaan,
aki külsősként Paul Martyn néven él, egy neves katonai akadémia tehetséges
végzőse. Az ő karakterén mutatkozik a legnagyobb változás és fejlődés az első
kötethez képest – igaz, elég meredek dolgokon megy keresztül. Hiszen külsős
katonatisztként sokszor épp a kiszakadtakkal, azaz a saját volt népével kell
szembenéznie. Ám az idő és mindaz, amit megél, érettebb emberré teszik –
lényegében tragikus hőssé nemesedik. Már nem olyan felelőtlen, és a
lelkiismerete is előkerül, így aztán ifjúkori forrófejűségéért ő is alaposan
megfizet.
A könyv legmegrázóbb,
legütősebb része az, amikor az emberi kegyetlenséget, a háború értelmetlenségét
ábrázolja. Az írónő még csak nem is direkt realistán vagy különösebben
részletekbe menően, csupán végtelenül egyszerű szavakkal írja le a vérontást, a
szenvedést, a borzalmakat. A katonai stratégiákra vagy az ilyen-olyan harci
helyzetekre (magyarán az akciórészekre) alig pazarol szót, ez a keresetlen egyszerűség mégis megteszi a
magáét: felér egy hatalmas pofonnal, és jól az ember emlékezetébe vési, hogy
ezt a gyilkolást, ezt a gyűlölködést sosem lehet igazolni semmivel.
A könyv utolsó
harmadáig megfeszített figyelem szükséges a könyv olvasásához, hogy követni
lehessen az egyre bonyolódó szálakat. Miközben egyre jobban beszippant a könyv
lüktető ereje, és letaglóz a tragédiák nyomasztó súlya. Ami a végén csúcsosodik
ki igazán, hogy az ember sokkoltan tegye le a könyvet, és egy kis idő múlva
reménykedve vegye a kezébe a következőt.
Értékelés: 5
----
Köszönöm,
hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz,
feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, illetve követhetsz
e-mailen is, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További
tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése