Hamarosan megjelenik a Könyvmolyképző Kiadónál Rácz-Stefán Tibor: Kamupasi karácsonyra című regénye, ami egy szívmelengető karácsonyi történet.
Íme, az új Rubin Pöttyös kötet borítója!
A borító
A fülszöveg
A színjáték valósággá válhat?
Dani imádja a karácsonyt, ez a kedvenc időszaka az
évben, de az idei ünnep nem ígérkezik valami fényesnek. Nem elég, hogy dobta a
pasija, de a családjának sem meri bevallani, hogy nem tud kivel menni a
karácsonyi vacsorára.
Eközben a munkahelyén, a könyvesboltban is gyűlnek a gondok. Az új munkatársa nem más, mint a helyes és magabiztos Zénó, a régi osztálytársa, az első srác, akibe valaha szerelmes volt, és az első, aki összetörte a szívét.
Zénó tele van lelkifurdalással a múlt miatt, és bármit megtenne, hogy kiengesztelje Danit. Amikor kihallgat egy beszélgetést, már tudja, mit kell tennie: ő lesz Dani kamupasija karácsonykor…
Ahogy a két fiatal egyre több időt tölt együtt, Dani újra beleszeret Zénóba, de fogalma sincs arról, mi a valóság, és mi a színjáték. Amikor Zénó hozzáér, amikor megöleli, azért teszi vajon, mert tényleg akarja őt, vagy csak a lehető legjobb alakítást igyekszik nyújtani a családja előtt?
Rejlik valami igazi a bizalmas érintések és a gyengéd pillantások mögött?
Az év legszebb második esély története.
Tudd meg a legapróbb titkokat is!
Ha felkeltette az érdeklődéseteket a regény, IDE KATTINTVA előjegyezheted, később megrendelhetitek!
Ha pedig várólistára/kívánságlistára tennéd, azt ITT teheted meg.
A szerzőről
Rácz-Stefán Tibor 1988-ban született, marketinges, emellett könyves blogger.
Művei kortárs problémákat feszegetnek, olvasmányos, fiatalok számára is érthető formában. Korábbi regényei nagy sikert arattak a hazai könyvpiacon, a Kamupasi karácsonyra a tizedik regénye, ami egy komoly témákat boncolgató, mégis szívdobogtató romantikus történet.
Az író civilben a Sorok Között Könyves Blog népszerű bloggere, írásba szedett gondolatait havonta több ezren olvassák. Szabadidejében falja a könyveket, nagy rajongója a minőségi sorozatoknak, és imád utazni, városokban barangolni.
https://www.facebook.com/racz.stefan.tibor
https://www.tiktok.com/@racz.stefan.tibor
https://www.instagram.com/racz.stefan.tibor/
Exkluzív idézetek:
#1
„– Ne aggódj, eszükbe sem fog jutni, hogy nem járunk igazából. Olyan hihető alakítást nyújtok majd, amivel bárkit képes leszek megvezetni.
– Ezt hogy érted?
Zénó ahelyett, hogy válaszolna, közelebb húz magához. Kinyújtja a másik karját, és elénk tartja a telefont szelfi üzemmódban. Az én arcomat meglepettség uralja, az övét magabiztosság. Mert ő mindig ilyen. Erős. Állhatatos. Megingathatatlan. Minden, ami én nem vagyok.
Még közelebb von magához, és a fejét a homlokomnak dönti. Eltátom a szám a döbbenettől.
– Mit csinálsz? – kérdezem, és csodálkozom, hogy csak most találtam meg a hangom.
– Csak mosolyogj! – Mást nem mond. Felém hajol, és ad egy puszit a homlokomra, amitől akaratlanul is lehunyom a szemem. Olyan jólesik az, ahogy hozzám ér, ahogyan megpuszil. Átjár a karácsony illata, a bőrömet szurkálja a borostája, és a szívem megint majd kiszakad a helyéről.
Amikor elhúzódik, zavartan nyitom ki a szemem. Miután elenged, nem marad más, csak az üresség. Olyan jó volt, ahogy átölelt!
Zénó most már velem szemben áll, ezerrel pötyög a telefonján, aztán egy jóllakott kisgyerek mosolyával tartja elém a telefonját, aminek a háttérképe az a fotó, ami az imént rólunk készült.
– Nem is értem, miért nem akartál szerepelni a sulis színdarabban. Hát nézd meg az arcod!
Látom. Földöntúli boldogság tükröződik rajta, és olyan béke, amiről nem is tudtam, hogy éreztem. De mindez csak kamu. Nincs benne semmi valóság…”
#2
„Most álmodom?
Érzem Zénó karjának melegét, és azt, ahogy a borostája szurkálja a bőrömet. Selymes haja végigsiklik az arcomon. Amint a tenyere megtalálja az enyémet, és összekulcsolja az ujjainkat, majdnem felnyögök.
Annyira pokolian jó érzés, hogy ez nem lehet a valóság.”
#3
„– A gimiben mindannyian követünk el olyan dolgokat, amikre felnőttként nem vagyunk büszkék. Régen én sem voltam ilyen jó fej, sokaknak beszóltam. Még Hannával is bunkóztam, amikor megismertem. De aztán megváltoztam, mert volt kiért jobbnak lennem.
– Mire akarsz ezzel utalni? Nem bírom a virágnyelvedet, Máté!
Elneveti magát, amitől előjönnek a gödröcskék az arcán. Lefogadom, hogy Hanna ebbe zúgott bele először.
– Próbáld meg eltemetni a régi vitákat, és ismerd meg ezt az új srácot, akinek volt elég bátorsága ahhoz, hogy eljöjjön segíteni, holott tudja, hogy utálod őt.
Nagyokat pislogok. Vajon mindenkinek ennyire egyértelmű, hogy nem kedvelem Zénót?
– Plusz egy jó tanács: soha ne menj pókerezni, Dani. Soha!”
#4
„– Nehezek a könyvek, ugye? Superman kifogta a kriptonitot?
– Ha akarnám, most rögtön fel tudnálak emelni téged is. Csak mondom. – Olyan magabiztosan néz rám; elképzelem, hogy tényleg felkap a vállára, mint egy zsákot, a tenyere a fenekemen, hogy el ne ejtsen, én pedig…
– Tök helyes vagy, amikor ébren álmodsz! – vágok vissza, mert azért na, nehogy már csendben maradjak!
Elém lép, alig pár centi van köztünk. Ahogy kifújom a hideg levegőt, meglibbennek a homloka elé hulló tincsek.
– Dani, ne kísérts!
Lábujjhegyre
állok, és adok egy puszit a homlokára, mert a szemem sarkából látom, hogy az
ablakban ott áll anya mosolyogva. És mert… De nem. Csak és kizárólag azért. De
tényleg. Komolyan!”
#5
„Nincs jobb
érzés, mint segíteni az embereknek, hogy rátaláljanak a nagybetűs könyvre,
amibe nemcsak beleszerethetnek, de ami az életüket is megváltoztathatja.”
#6
„Anya mindig azt tanította, hogy a becsületedet csak egyszer veszítheted el.”
#7
„A könyv a legjobb meglepetés. El sem tudok képzelni ennél szebb és hasznosabb karácsonyi ajándékot.”
#8
„A karácsony az év legszebb ünnepe, de könnyen pokollá válhat, ha nincs kivel megosztani a varázslatot.”
----
Köszönöm, hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz, feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése