2023. október 18., szerda

Szerkesztői #8 – 6. modul: Fordítás utáni szerkesztés 2 – Benyomásaim

A Történelmi, életrajzi művek, valós alapú lélektani történetek szerkesztése után (erről ITT írtam) az augusztus a Fordítás utáni szerkesztés második részével telt, ami a Fordítás utáni szerkesztés 1-et folytatta (ITT olvashattok erről bővebben). A 3. modulnál megszerzett alapokra építve ez a kurzus már inkább gyakorlatibb jellegű volt, és magasabb nyelvi szintű szövegekkel kellett dolgoznunk, illetve beugratós feladatként még egy gép által fordított szöveget is kaptunk.

Kitértünk arra is, hogy az erotikus jeleneteknél mik a kerülendő szavak, és hogyan lehet egy ilyen típusú jelenetet élvezhetőre szerkeszteni. Az utolsó héten képregényfordítások szerkesztésével foglalkoztunk, számomra ez lett a négy hét legizgalmasabb feladata. Ha lehetőségem lesz rá, később mindenképp szeretnék képregényt szerkeszteni. A négy hét során Kozma Réka (első három hét) és Róbert Katalin (negyedik, képregényes hét) voltak az oktatóink.

Ismét nyolc szöveget kaptunk, hat regényrészletet és két képregényszerkesztést. A regényrészletek mindegyike más-más zsánerű és nehézségű volt, illetve más-más fordítói típushibákat tartalmaztak, így sokféle kihívás elé néztünk. Sőt ahogy fentebb említettem egy gépi fordítást is ki kellett szűrnünk, ami kifejezetten érdekes feladatnak bizonyult, pláne úgy, hogy meglehetősen jól sikerült a gépi verzió, és nehezen lehetett kiszűrni, hogy nem ember műve.

Végül nem a gépi volt a legnehezebb szöveg, hanem egy sok kutatást igénylő színházas regényrészlet, mert érezhető volt, hogy a fordító nem nézett alaposan utána a történet hátterének, és gondban volt a színházi szakszavakkal is. Itt bevallom, én sem jártam teljes sikerrel, magamban bosszankodtam is egy keveset emiatt, viszont szövegileg ez volt az egyik, ami borzasztóan megtetszett.

A másik egy thriller kezdete volt, a kurzus első feladata, aminek végig nagyon élveztem a szerkesztését, habár az elejének bőven kellett javítani a stílusán, mert fordító nem kapta el igazán a női szemszöget, a későbbi férfi- és fiatal lány-szemszöggel már jobban boldogult. Sok munka ide vagy oda, a regényrészletek közül ez lett a kedvencem.

A regényekről áttérnék az utolsó hétre, a képregényszerkesztésre. Mindkét részletet nagyon élveztem. Az elsőt azért, mert cuki romantikus volt, tele imádnivaló szereplőkkel, a másodikban pedig a macska haláli beszólásainak hála végig nevetve dolgoztam. Az elsőnél a „hogyan férjünk be a szövegdobozba” problémakör került elő, vagyis a húzás művészetét kellett gyakorolni, úgy, hogy értelmes maradjon a szöveg. A másodiknál pedig az oldal elrendezésre vonatkozó instrukciók elvetése, módosítása vagy megtartása, illetve a beszélő nevek, szójátékok kerültek előtérbe, ami nagyon játékossá tette a feladatot.

A fordítás utáni szerkesztés első részéhez hasonlóan itt is voltak minifeladatok. Hol a kalózfordítást és az eredeti fordítást kellett megkülönböztetni, hol egy viccesre fordított horrorosabb szöveget kellett baljóslatúra fordítani, és voltak képregényes minifeladatok is, ahol el kellett dönteni, meghagynánk-e a fordító általi szöveget, vagy átszerkesztenénk. A minifeladatok közül ez utóbbit élveztem a legjobban.

Összességében a Fordítás utáni szerkesztés 2. része is jó hangulatban telt, a sokszínű feladatok számos fordítási és szerkesztési problémára kitértek, érintették a gépi fordítások témakörét, valamint a kalóz és eredeti fordítás minősége közötti különbségeket. A magasabb nyelvi szint miatt eleinte nehezebben csúsztak az új szövegek, de a második hét vége táján belejöttem. Jó kis kihívás volt ez a kurzus, de élveztem a feladatokat, főleg a képregényszerkesztést.


 


 

 

---- 

Köszönöm, hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz, feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése