2018. október 2., kedd

Joe Abercrombie: A ​penge maga


Sokat ültem és gondolkoztam ezen az értékelésen, mert nem tudtam eldönteni, hogy nagyon szeretem, vagy nagyon utálom ezt a könyvet. Mert egyrészt nagyon jól van megírva, másrészt meg nagyon nem, és nehézen tudtam mit kezdeni ezzel a dilemmával. Végül arra jutottam, hogy jó, DE! A kevesebb kicsit több lett volna, a karakterek lehettek volna mélyebbek, a történet több és a cselekmény pörgősebb, mert körülbelül a feléig el kellett olvasnom, hogy történjen valami addig csak be lettek lengetve dolgok, de nem haladt sehová, ami miatt kissé döcögősen haladtam vele, annak ellenére, hogy volt egy nagyon fontos dolog, ami megmentette. Ez pedig az író mesélői vénája. Abercrombie úgy tud fantasy történetet mesélni, hogy jó olvasni, jók a leírásai, élvezhetőek a párbeszédei, vannak jó karakterei, jól gombolyítja a szálakat csak épp lassan, sok felesleges oldallal teletűzdelve. Nem tudom, hol volt a szerkesztő húzóollója, de valahol félúton elveszthette. Azonban a hibái ellenére is valahogyan megszerettem ezt a könyvet, és érdekel a folytatás is. Valamikor biztosan sort kerítek rá, de az biztos, hogy kell egy kis szünet, míg az Első törvény világát újra előveszem.


A történettel a legnagyobb bajom az volt, hogy szinte teljesen, az utolsó kétszáz oldalt leszámítva, egybefüggő expozíció. Felvázolja a szerző az előzményeket, hogy hogy jutott oda a világa társadalma, ahova, mindezt részletes leírásokkal, magyarázatokkal. Mindezzel egyébként semmi baj nem lenne, ha közben haladna a cselekmény, mert abban lenne potenciál bőven, de mivel ez egy előkészítő kötet, így a szerző egyáltalán nem siet. Sőt, szinte minden épület, helyszín, falfreskó leírásánál részletesen elidőzik. Ezt megvallom, szépen teszi, már-már mesteriek a leírások, de közben a lényegesebb dolgokra, mint a cselekmény előre haladása vagy a karakterek elmélyítése kevesebb teret szám. Emiatt nagyon látszik, hogy ez egy első kötet meg az is, hogy első regény. Megvannak ezek a gyerekbetegségei, amit gyanítom, hogy a későbbiekben sikeresen kiküszöbölt Abercrombie, de itt még nem annyira sikerült.

Ami számomra sokat ment a helyzeten, azok a karakterek, noha nem mindegyik. Később kitérek a három kedvencemre, de előbb jöjjön a fekete leves, vagyis az általam legkevésbé szeretett karakter és a hozzá kapcsolódó szerelmi szál. Jezal, hogy én mennyire nem szeretem azt a tökéletes álladat és a nagyképű tököt a nyakadon arra nincsen szó, na, meg hogy Ardeet, akit az elején nagyon szerettem, miért kellett elrontanod azzal a felesleges és semmilyen szerelmi szállal azt máig nem értem. Ez a kifakadás annak szólt, hogy a százados miatt majdnem otthagytam a könyvet elég hamar, de aztán szerencsére jöttek olyan karakterek, akiket nagyon bírtam. Ez a triumvirátus pedig Glokta, Logen és Bayaz, de főleg az előbbi. Az inkvizítornak olyan fekete humora volt, hogy végig röhögtem. Kifejlett öniróniával volt megáldva, bár ez utóbbiból Kilencujjúnak is kijutott egy kevés. Bayaz, ő pedig egyszerűen Bayaz. Egyszerre cool és badass, nagyon bírtam az öreget, főleg, ahogy az agriontiakkal játszadozott, és méghozzá hogy élvezte. Szóval összességében a karakterekkel se lenne baj, csak a mélység hiányzik nekem kissé. De mint már föntebb említettem a következő kötetben talán alakul ez is, ahogy a történet is.

Összességében ez egy jó low és dark fantasy, tele antihősökkel, némi aprítással, közelgő háborúval, és hála az égnek kevés szerelmi szállal. Ha másodikban tényleg beindul a történet, akkor még jobb is lehet. Ez csak röpke megérzés. Első kötetnek jó volt A penge maga is, minden hibájával együtt szerettem ezt a könyvet.

A zsáner kedvelőinek mindenképpen ajánlom, mert ők tobzódni fognak. Azoknak, akik most kezdenének ismerkedni a műfajjal, egy könnyebb darabot ajánlanék, aminek nem ilyen lassú a cselekményvezetése, hogy hozzászokjanak ehhez az alzsánerhez, aztán ha ez megvolt, jöhet ez is. Jó darab, csak hosszú és egy kicsit nehézkes.

Értékelés: 3,5




----

Köszönöm, hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz, feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, illetve követhetsz e-mailen is, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kövess E-mailen is!