Sokáig
gondolkoztam, mit írjak erről a könyvről, mert tetszett a téma, az irány, amin
a könyv elindult, de a megvalósítás nem volt az igazi, legalábbis a két novella
esetében. Főleg a Gyilkos emléknél éreztem ezt. Sok volt a magyartalan szórend,
néhol értelmetlen szavak is előfordultak, és egy kis kapkodást is éreztem
rajta. A Tinnitusszal nem írástechnikailag volt problémám. Az elsőhöz képest
rendben volt ezen a téren, viszont itt az írói megoldást, álom az álomban,
éreztem nem túl szerencsésnek. Egyrészt sablonosnak érződött, másrészt kissé
becsapottnak éreztem magam a végén.
A
regényrészletnél viszont erőteljes minőségi javulás tapasztalható, látszik,
hogy a novellák és a regény megírása között sokat fejlődött a szerző, ami jó. Sokat
javított nálam a kötet megítélésén. Ami nagyon tetszett az előzetesben az az
ötlet, és az, hogy a szerző következetesen valósítja meg. Jó kedvcsináló a teljes
regényhez, amire ezután nagyon kíváncsi vagyok.
A
szerző könyvhöz készült rajzai is nagyon tetszettek, mert jól kiegészítik a
történeteket. Nagyon szeretem a fekete-fehér rajzokat.
#Wetoo
A
bevezetőben tetszett, hogy a szerző leírja, miért született a kötet, és hogy
hogy viszonyul a választott témához. Jó gondolatokat fogalmaz meg, emiatt már
csak magát ezt a rövid írást is érdemes elolvasni.
Gyilkos
emlék
A
megvalósítási gondokat fentebb kifejtettem, így itt inkább a pozitívumokra
térnék ki. Az információadagolás nem volt rossz, a két főszereplő sorsa
fokozatosan tárul elénk, miközben zajlik a főcselekmény. A kettő egyáltalán nem
megy egymás rovására, sőt, nagyon érdekesnek bizonyul mindkettő. Végig fenntartja
az érdeklődést a szerző. Itt visszakanyarodnék kicsit a negatívumokhoz. Fentebb
említettem a kapkodást, ezt a történet végére értem első sorban, a két nyomozó
kapcsolatának kibontakozására. Nekem még az elejtett információk ellenére is
túl hirtelen volt. Ettől eltekintve végig egyenletes az információadagolás, jó
a karakterábrázolás, főleg a két főkarakteré. Különösen tetszett az, hogy mindkettőjükkel
erőszak történt, de a döntés, amit hoznak teljesen más, ami a történet fő
mondanivalója is egyben. Számomra magáról a választásról szól.
Tinnitusz
A
központi téma itt is ugyanaz (nemi erőszak), de itt más a megközelítés. Olyan
volt, mintha a félelmeit közvetítené a novella által az olvasók felé a szerző.
Fentebb említettem a történettel kapcsolatos problémáimat, így erre nem
térnék ki külön újra. Csak annyit jegyeznék meg, hogy kissé személytelennek
éreztem ezt a novellát, mintha a szerző elhatárolódott volna tőle, ezért nem
tudott igazán megérinteni.
Testcserés
számadás (előzetes)
Rögtön
beleszerettem az ötletbe. Ezt még jobban erősítette a gördülékeny stílus és a
cselekmény. A megvalósítás is jól sikerült a kedvcsinálónál. Mindenképp
elolvasom a teljes regényt, mert ígéretesen indul.
Összességében
a Kettős kereszt kendőzetlenül tárja elénk a nemi erőszak problémáját, többféle
nézőpontból, figyelemfelkeltésnek mindenképpen jó. A téma köré alapvetően jó
történeteket épít fel a szerző, csak a megvalósítás sántít néhol.
Ajánlom azoknak, akik nem riadnak vissza a kényes témáktól. Az erotikát kedvelők is
próbálkozhatnak vele, ha nem könnyed romantikára, hanem valami keményebbre
vágynak.
Értékelés: 4
----
Köszönöm,
hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz,
feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, illetve követhetsz
e-mailen is, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További
tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése