Ecsédi Orsolya: Juli vagyok, könyvmoly

Kettős érzésekkel tettem le a könyvet, mert egyrészt a Juli vagyok, könyvmoly egy nagyon szórakoztató, jó alapötletű, elbűvölő olvasmány, másrészt néhol vontatottnak és önismétlőnek érződött, ami sokat rontott az összképen. Kicsivel kevesebb könyves álompasi és világ jót tett volna a könyvnek. 

Ecsédi Orsolya nem volt ismeretlen számomra, mert korábban mind a hét Könyvmolyképzőnél megjelent könyvét olvastam már, így régi ismerősként üdvözöltem a stílusát és az írásmódját. Nagyon kíváncsi voltam, hogy a kisebb gyereknek írt könyvei után mit tud nyújtani az ifjúsági korosztálynak, és összességében nem csalódtam, mert a célközönség odáig lesz ezért a könyvéért is. Alapvetően én is szerettem, pedig a közepe táján szerintem kissé leült a történet.

A bejegyzés további része spoilert tartalmazhat!

Ellyne: Fagyos december

A szerző felkérésére olvastam el a könyvet, de sokáig halogattam. Valamiért mindig hátrébb tolódott a sorban, de tavaly év végén mégis sort kerítettem rá. Az ifjúsági romantikus nem az én zsánerem, de ennek furcsamód már a fülszövege megfogott, mert ennek alapján is éreztem, hogy ez a kötet más lesz, mint az ebben a zsánerben íródottak zöme.

A feltételezésem be is igazolódott. Ahogy fogytak az oldalak, egyre erőteljesebben rajzolódott ki előttem a gondosan felépített, minden részletében kidolgozott történet, amihez határozott írói hang társul. Érződött, hogy ez nem a szerző első műve, meglátszott rajta az írás terén szerzett tapasztalata, a megtanult fogásokat pedig jól építette be a regényébe. A kötet a hangulatokat is kiválóan váltogatja, egyszerre tud komoly és könnyed lenni, és remekül vegyíti ezt a két atmoszférát, miközben a szereplői útját egyengeti. Egy jó ifjúsági regény minden alkotóeleme  megvan benne.

A bejegyzés további része spoilert tartalmazhat!