Már
az első kötet is gyerekkori emlékeket idézett fel bennem, és ezt a folytatás
csak fokozta. Anno én is nehezen és lassan tanultam meg olvasni, mint Minka, és
én sem találtam a helyemet az iskolában, ezért ennek a résznek az
alapszituációja sokkal jobban megérintett, mint az első részé. Ebből adódik,
hogy ez a kötet sokkal jobban tetszett, mint az előző, jobban tudtam vele
azonosulni. A szerző továbbra is szórakoztatóan és kreatívan tárja elénk a
fantáziájában megálmodott történetet. Amelynek ismét egy bájos, szerethető mese
az eredménye. Emellett gyakorlati haszna is van, mert motivációt nyújthat az
olyan kisiskolásoknak, akiknek olvasási nehézségei vannak, hogy megszeressék az olvasást, mert Minka jó példa arra,
hogy ha nehézségek árán is, de végül célt lehet érni. Ennél a kötetnél szintén
kiemelném az illusztrációkat, mert Szimonidesz
Hajnalka képei ismét nagyban hozzájárultak a kellemes, szemet gyönyörködtető
összhatáshoz, mert egyszerűen jó ránézni a könyvre. Sőt, ennél a kötetnél a
színek még élénkebbek és intenzívebbek, még jobban vonzzák a szemet, ami figyelemfelkeltésnek
sem utolsó. A szöveg és az illusztrációk összhangja által pedig ismét egy
bájos, szerethető mesét kapunk, amit kicsik és nagyok egyaránt élvezhetnek.
Az
első kötethez hasonlóan ez is kisiskolásoknak szól, de egy új élethelyzetet
mutat be. A történet főhőse, Minka itt már nem az iskolára készül, hanem már
elkezdte az első osztályt, ahol élete első igazi akadályába ütközik: nehezen tanul
meg olvasni. Ebből az alapszituációból indul ki a történet, és kezdődnek el a
kislány kalandjai.
Kép: Szimonidesz Hajnalka |
Az
újabb kalandok során ismét találkozhatunk Szélvésszel, aki már az első kötetben
is nagy segítsége volt a kislánynak.
Kép: Szimonidesz Hajnalka |
Ebben
a kötetben is Minka kísérője a Szeles-zugban történő útja során, ami közben
kitágul Novák Vica eddig ismert világa. Újabb lényeket és azok mindennapjait
ismerhetjük meg, miközben problémák is adódnak, amiket Minkának meg kell
oldania, miközben lassan megszereti az olvasást, és eközben nem csak arra döbben
rá, hogy ha dolgozunk érte, akkor semmi sem lehetetlen, hanem arra is, a
Hunyorgók esete révén, hogy semmi sem az, aminek elsőre tűnik, és tudni kell a
dolgok mögé látni. Meg kell ismerni mindkét fél álláspontját ahhoz, hogy eldönthessük,
kit támogassunk, vagy megtudjuk, milyenek is valójában. Ezt a Hunyorgók esete
jól bizonyítja, akik egyszerűen csak arra vágytak, hogy valaki meglátogassa
őket és meséljen nekik a világról. És kiderül az is, hogy kedves, jóravaló lények,
akiket a betűvetők rosszul ítéltek meg. Minka pedig amellett, hogy segít, még
olvasni is megtanul és visszanyeri magabiztosságát, amit az elé gördülő
nehézség megingatott.
Kép: Szimonidesz Hajnalka |
Mindezen
történéseken a szerző kreatív fantáziája vezeti végig az olvasót, aki
érdekesebbnél érdekesebb lényekkel rukkol elő. A fentebb említett Hunyorgók
mellett a Betűvetők is nagyon jól kitalált szereplők. Ők és a betűt növesztő színes
ceruzáik sokat színesítenek a történeten.
Összességében
a Minka és a betűvetők egy jó folytatás. Megvan benne minden, amitől az első
rész működött, és erre a szerző még rá is tesz egy lapáttal, mind kreativitásban,
mind azzal, hogy még érettebb lett a nyelvezete.
Ajánlom
mindenkinek, aki szerette az elsőt, mert ez a kötet talán még jobban fog
tetszeni neki. A gyerekek is biztosan élvezni fogják az újabb kalandot. Az első
rész ismerete nélkül is ajánlom, mert nagyon kevés utalás van az előzményekre,
így önállóan is élvezhető.
----
Értékelés: 4,5
----
Köszönöm,
hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz,
feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, illetve követhetsz
e-mailen is, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További
tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése