Borítóleleplezés #1 - Bálint Erika: A nap csókja

Hamarosan megjelenik a Könyvmolyképző Kiadónál Bálint Erika második regénye, A nap csókja, ami egy mély lelki ábrázolással megírt történet a második esélyről és az újrakezdésről.

Íme, az új Arany Pöttyös regény borítója!

A borító

A fülszöveg

Meddig tűröd, hogy nem szeretnek?

Léna ötvenéves orvosfeleség, akinek hazugságok tartják egyben kiüresedett házasságát, mégis megpróbálja apró örömökbe merülve túlélni a hétköznapokat.

Egy este megpillant a Facebookon egy képet a férjéről és egy idegen nőről, és rádöbben, itt az ideje, hogy szembenézzen önmagával, és a múltbéli démonaival. Képes vajon a szeretetre? És érdemes arra, hogy őt szeressék?

Lénának meg kell ismernie, és el kell fogadnia önmagát testestől, lelkestől. Önkeresése során segíti nagyszájú, mindig vidám barátnője és szókimondó, kemény nővére, de nehezíti az útját az apja ridegsége, és az, hogy hiába akart jó szülő lenni, egyre távolodik saját lányától.

Felbukkan egy új férfi is az életében, de vajon Léna képes nyitni felé? Meg tudja ismerni az ölelés erejét és meg tudja tanulni, hogyan fejezze ki az érzelmeit? Képes lesz kilépni eddigi életéből?

Mit nyer és mit veszít, ha megtalálja önmagát?

Egy nő útja önmagához, nem csak nőknek.

A legfájdalmasabb felismerések egyike, amikor rájössz, nem egy másik ember áldozata vagy, hanem a saját magadé.

* (Ellenőrizetlen szöveg, előzetes tájékoztatásra!)

Ha felkeltette az érdeklődéseteket a regény, IDE KATTINTVA megrendelhetitek!

A szerzőről

Bálint Erika Békéscsabán született, Gyöngyösön nőtt fel, a Debreceni Egyetemen szerzett diplomát.

Volt középiskolai tanár, népművelő, könyvtáros és vállalkozó.

Későn kezdett el írni, eddig elsősorban az Aranymosás Irodalmi Magazinban jelentek meg novellái. Elbeszélései középpontjában hétköznapi emberek állnak, férfiak és nők, akik önmagukat és saját helyüket keresik az emberi kapcsolatok bonyolult szövedékű hálójában.

Mai történetek, mai hősökkel.

A Könyvmolyképző Kiadónál 2018-ban megjelent Adj esélyt! című regénye.

https://www.facebook.com/erikabalint333/

Miért tetszett meg a borító?

Az, ahogy a nap átvilágít a levél és a nő ujjai között, jól szimbolizálja, amiről a regény szól. Maga a megsárgult levél az őszt szimbolizálja, ami pedig magával hozza számomra az újrakezdés gondolatát. Az éppen hogy csak átvilágló nap egyszerre jelképezi a nyár (egy kapcsolat) végét, illetve az ősz (valami új) kezdetét. A fülszöveget olvasva az írói ígéretet is felfedeztem ebben a borítóban, ami különösen tetszik benne. A készítő jól ráérzett a regényre. Eddig még nem olvastam a szerzőtől, de most felkeltette az érdeklődésemet.

Végezetül három kedvcsináló idézet a könyvből:

„Egyszer minden múlt idejűvé válik. Az öröm és a bánat is.

Nem vetted észre, mikor múlt el a fájdalom, csak éltél tovább, mintha azok a fiatalkori sebek még mindig nyersen sajognának benned, pedig már csak az emlékük volt meg.”

„A legtöbben leélik az életüket úgy, hogy mindig csak a másokhoz való viszonylataikban határozzák meg önmagukat. A szüleim lánya vagyok, a férjem felesége vagyok, a gyerekeim anyja vagyok, és így tovább. És közben valahol elvész a leglényegesebb kérdés, de ki vagyok én?”

„Csak mostanra jöttél rá, hogy másoknak is vannak rideg szülei, másokat is megcsalnak, becsapnak és elárulnak, és mindez nem egy különös teher, hanem csak az élet része, vélt vagy valós sérelem, amitől meg kell szabadulni.”

Jó szórakozást kívánok a könyvhöz! 

----

Köszönöm, hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz, feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, illetve követhetsz e-mailen is, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!