2019. szeptember 25., szerda

Interjú On Sai-jal


A második Könyvmolyképző Blogger szerzői nap keretében On Sait kérdezhettük, aki egy egész napon át fáradhatatlanul válaszolt a kérdéseinkre. Annyi kérdésem gyűlt össze, hogy végül egy vidám, kötetlen hangulatú interjú kerekedett ki a beszélgetésből. Ezt most megosztom veletek is.

A szerzőről:

1975-ben születtem Budapesten. Bármit elolvastam kamaszként, de a fantasztikum izgatott a legjobban, és íróként is imádok új világokat teremteni. Vannak kifejezetten humoros írásaim, és vannak, ahol a kalandos történet közepette elgondolkoztatni szeretnék. Az írás mellett nagy szerelmem a pszichológia, és ez sokszor visszaköszön a regényekben. Gyakran hallom, hogy a karakterek annyira élők, hogy szinte kisétálnak a lapokról. Szeretem, ha az olvasó nevet, drukkol, izgatott, vagy épp a főszereplő megdobogtatja a szívét. Élni jó, ez a mottóm, és remélem, ez az öröm a lapokon is visszaköszön.



- Miért választottad az On Sai írói nevet? Miből/Hogyan alakult ki ez a név?

Egyszer az ősidőkben Bonsai e-mail címet szerettem volna, de kétszer elütöttem, így lett onsai. Később, kb. 2007-ben elkezdtem blogolni, és ezt a nevet választottam. Soha nem gondolkoztam írói álnéven, így meglepetésként ért, hogy életem első megjelenő novellájánál felhívott a szerkesztő, és kérdezte, milyen angolszász álnév legyen, merthogy akkoriban nem lehetett magyar névvel ott publikálni. Rávágtam, B. Onsai. Kérdezte, biztos? Mondtam, aha, naná :D Persze aztán más szelek fújtak, és más helyeken meg saját névvel jelentem meg. Majd jött az első regény, és előjött, hogy túl általános a nevem. Nem jutott eszembe, hogy magyaros álnevem is lehetne, hanem előhúztam a jó öreg onsai nicket. Hát, így esett a dolog.

- Mikor kezdtél el írni? Mi ihletett meg először életedben?

Mindig is történeteket meséltem magamnak. Most épp felújítást tartok, és megtaláltam az általános iskolai regénykezdeményemet, meg a gimis írásokat is. De nem tudom, hogy kezdtem el írni, valahogy természetes volt, és az is, hogy soha nem mutattam meg másnak. Nem azért, mert féltem, vagy bármi, hanem eszembe sem jutott, ez olyan egyszemélyes kaland volt mindig is.

- Regényt vagy novellát szeretsz írni jobban? Melyik a nehezebb számodra?

On Sai: Regényt szeretek, az esik kézre. Iszonyú lassan írok novellát, ott nem úgy kell jelenetezni, nem lehet elengedni a szereplőket, hanem egy konfliktust kell kibontani, és ez nagy figyelmet igényel. De a legnehezebb szellemi munka a kisregény, meg is szenvedtem mindkettővel. A Szürke szobák és a Miogin bázis egyesíti a nehézségeket. Nagyon büszke vagyok rájuk, de azért mondtam a barátoknak, ha még egyszer megpróbálom, csapjanak le egy palacsintasütővel... :P

Én: Pedig jók a kisregényeid :D Tényleg szükséges az a palacsinta sütő? :D Szerintem nem.
 
On Sai: Hát, igazából simán megírok egy féltéglás regényt az alatt az idő alatt, míg kiszenvedek egy kisregényt :D Ha így nézzük, sokkal jobb olvasói szempontból, ha inkább azt írok :D
 
Én: Ha így nézzük, igen. :)

- Írástechnikát is oktatsz az írás és szerkesztés mellett. A három közül melyiket szereted a legjobban (ha van ilyen)? Illetve melyiket miért szereted?


Írni szeretek a legjobban. Mióta az eszemet tudom, történeteket mesélek magamnak, és imádok új világokat teremteni.
A szerkesztés is ebből fakad. Maximalista vagyok, és szeretek mindennek utánajárni, mindent kipróbálni. Rögtön élesben tanultam meg szerkeszteni mások művein.
A tanítás meg valahogy természetes, sohasem gondolkoztam rajta. 16 évesen tanítottam először, matekot korrepetáltam általános iskolásoknak egy kis plusz pénzért. Szerintem a tudást át kell adni. Ez egy gyönyörű folyamat, mind az elődeink tudásából élünk, és átadjuk az utánunk jövőknek.

- Melyik regényed/novellád világában élnél a legszívesebben?

Egyikben sem. Mind túl macerás :D Vagy lázadnak, vagy világméretű gondok vannak. Én egyszerű, mezei író vagyok, a kalandvágyam a hátsó kertig visz :D

- A férfi karaktereid közül kinek a bőrébe bújnál bele legszívesebben?

Artúrt és Calderont nagyon imádom. Két annyira más pasi... Á, belegondolva, minden férfi szereplőmbe bele tudnék bújni, még a gonoszokba is.

A Szivárgó sötétség sorozatról is kérdeznék:

- Honnan jött a Szivárgó Sötétség sorozatnál a vallási téma? Miért fontos ez számodra?

A szocializmus végén születtem, amikor hivatalosan nem volt Isten. 13 évesen a rendszerváltás alatt vallási vitáztunk nyolcadikban, főleg, hogy hirtelen megszűnt az úttörő közösség, és helyette cserkésznek akartak küldeni minket. Utána a kamaszkorom filozófiai keresgélésekkel, vallások megismerésével telt el, nagyon izgatott a szabad akarat téma. 19 évesen jutott eszembe először ezt a történet. És arra gondoltam, ezt érdemes lenne megírni, csak épp pocsékul írtam.

- Melyik karaktert szereted jobban? Dont vagy Artúrt? Lucyt vagy Scart?

Mind a négyet szeretem. Most épp Artúr áll nagyon közel, hiszen az ő nagyregényét írtam.

- A mentálok ötlete honnan jött? Mi ihlette?

Nem emlékszem, már kb. huszonöt éves az ötlet :)

- A kedvencem Don. Neki tervezel külön történetet?

Igen, a negyedik kötet, a zárókötet az ő nevét viseli majd.

- Úgy tudom, a Lucyt érzelmileg nehéz volt megírnod, viszont nagyon erősre sikerült ezen a téren. Sokat készültél rá írás előtt? Illetve hogy érezted magad a regény írása közben?

Egy év alatt megírtam, de nagyon erős depressziós periódusok voltak. Íróként a gonosz entitás fejével kellett gondolkoznom, és azon agyaltam, hogy lehet még jobban szétcsúsztatni a dolgokat, milyen apróságok jöhetnek, amin elcsúszik a kommunikáció, vagy csak nem ott és nem úgy van valaki jelen, mint a másik szeretné. A regényre úgy készültem, hogy Hirosima és más elpusztult városok képeit nézegettem ahhoz a jelenethez, amikor Artúr felszáll a hajóval a bombázáskor. A húrelméletnek is utánanéztem, bár ezt végül nem használtam fel közvetlenül.

- Lesz még olyan karakter a Szivárgó sötétség sorozatból, akinek külön regénye/kisregénye lesz?

Adalbert kispapnak lesz egy kisregénye még. A többit majd meglátjuk, igazából rengeteg plusz történetet tudnék írni az életükhöz, ha lesz rá érdeklődés.

És végül egy utolsó kérdés:
 
- A már megjelent/folyamatban lévő könyveiden kívül milyen zsánerben szeretnéd még kipróbálni magad?

A krimiben. Most már apránként gyakorolok is rá, például a Vágymágusokban is van icipici nyomozás, meg írtam ilyen novellát is. De majd ha már biztosan használom az eszköztárat, nekiülök egy izgalmas fantasy kriminek is :)

Ez izgalmasan hangzik! Köszönöm szépen a válaszokat!


On Sai könyveit megtaláljátok a Könyvmolyképző honlapján:


További érdekességeket találhattok a szerző blogján:


Megtalálhatjátok Facebookon is:

https://www.facebook.com/on.sai.regenyek/






----

Köszönöm, hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz, feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, illetve követhetsz e-mailen is, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kövess E-mailen is!