Budai
Lotti nevével egy álomgyáras könyvrendelés során találkoztam, amikor random ezt
a novellát választottam ki ajándéknak. Aztán ezen felbuzdulva elolvastam több
könyvének is a fülszövegét, és úgy gondoltam, tetszeni fog nekem ez a novella.
Egészen addig így is volt, amíg bele nem kezdtem az olvasásába, sőt, még
részben utána is. De ahogy a végéhez közeledtem, úgy apadt a kezdeti
lelkesedésem. Mostanában egész jól elvagyok a történelmi romantikusokkal, így ez
a novella is érdekes volt, főleg, hogy japánban játszódott a történet. Ezzel a
részével nem is volt baj, mert a történet ugyan nem volt bonyolult, de, amit elmesélt
vele a szerző, az tetszett. A karakterábrázolással sem volt gond, amit kellett
ilyen rövid terjedelemnél, azt megtudtam a szereplőkről. A főszereplőt pár
mondattal sikerült megkedveltetnie velem a szerzőnek, ami szintén jó.
Amivel
inkább gond volt, az a megvalósítás. Nyelvileg döcögött, több helyről
kimaradtak névelők, nem volt gördülékeny a megfogalmazás, és a nyelvi szintjét
a téma komolyságához képest alacsonynak éreztem. Nagyon vért izzadva akart
japán lenni, ami legjobban azon érződött, hogy görcsösen a szövegen belül akart
minden szót megmagyarázni a szerző. Ez azonban több helyen törést okozott a
szövegben, megtörve a novella ívét. A lábjegyzetes megoldás a szavak magyarázatára
ez esetben jobb lett volna.
A
történet Japán egy olyan korszakában (1850-es évek közepe) játszódik, ami
különösen közel áll a szívemhez. A történelmi változások kora, mikor egész
japán felbolydul a nyugati nyomás hatására. A forradalom előszele már erősen
érződik ekkor. Végig érződött a novellán is a feszültség, hogy vihar készülődik
a levegőben egy évvel az edói fekete hajók érkezése után. Ennek tükrében, noha,
nem történik sok minden a novellában, mégis minden mozzanata fontos egy egész
ország szempontjából, mert háború kitörésével fenyeget. A főszereplő, Mija
tette ezért kulcsfontosságú, mert megakadályoz egy véres összecsapást.
Ha
már Mija, a szerző hamar megkedvelteti az olvasóval a tizenöt éves főhősnőjét,
aki nem épp a szülők és dajkák álma, de pont emiatt volt kifejezetten
szimpatikus számomra, hogy kissé esetlen, de jó lelkű teremtés.
A
mellékszereplők bemutatásával az írónő jól leképezi az akkori japán viszonyokat.
Sok minden leszűrhető a viselkedésükből, megnyilvánulásaikból, így a hátteret
is felvázolja velük együtt.
Összességében
a történelmi kor, amihez a szerző nyúlt nagyon megragadott, viszont a
megvalósítással akadtak gondok, ahogy azt föntebb már bővebben kifejtettem. A
legnagyobb gondnak a szövegtöréseket éreztem.
A
történelmi romantikusok kedvelőinek ajánlom, abban az esetben, ha egy gyorsan
olvasható történetre vágynak, egyéb esetben nem elég tartalmas, és a
megfogalmazás is némileg ront az élvezhetőségen.
Értékelés: 3
----
Köszönöm,
hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz,
feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, illetve követhetsz
e-mailen is, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További
tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése