Íme,
az új Vörös Pöttyös borítója!
A borító
A fülszöveg
Ínyencségek kavalkádja!
Különleges antológiát tart kezében a kedves Olvasó.
A kötetben tizennégy népszerű vagy akár rajongásig szeretett szerző szórja
kincseit a lábai elé.
Már megszeretett és elsöprő sikert aratott, vagy akár vadonatúj regények
világából gördülnek elénk a gyöngyök. Szeretnivaló vagy épp váratlan és meglepő
történetek lenyűgöző világokból, izgalmas szereplőkről. Kiderül pár titok a
főhősök előéletéből, de belekukkanthatunk más szereplők izgalmas sorsába is.
A kötet egyszerre szól az írók korábbi táborához, akik örömmel tapsolják
vissza a megszeretett regényhősöket. Nekik élvezetes csemege.
De szívből ajánljuk új olvasóknak is, hogy ezzel a kötettel induljanak felfedező
útjukra.
Nekik önálló, önmagában érthető, lebilincselően sokszínű novellafüzér, ami
mesterien formált kulcslyukon át enged bepillantást a regények hangulatába.
Ideális kötet dedikációk gyűjtésére is.
Gyűjtsd az élményt, élvezd a percet, gazdagodj minden történettel!
* (Ellenőrizetlen
szöveg, előzetes tájékoztatásra!)
Ha
felkeltette az érdeklődéseteket a regény, IDE
KATTINTVA megrendelhetitek!
Ha
pedig várólistára/kívánságlistára tennéd, azt ITT teheted meg.
Exkluzív idézetek és a kötetben lévő novellák:
Bálint Erika: Téged vártalak (Adj esélyt!)
„De egy gyerek nem büszke akar lenni az anyjára, hanem azt akarja, hogy az
anyja legyen büszke rá, hogy törődjön vele, hogy megdicsérje, hogy szeresse.”
Bessenyei Gábor: Lányok, szellemek és egyéb kísértések (Első csók és egyéb
démonok)
„Dögöljön meg a szőke herceg! Főleg, ha nem akar észrevenni.”
Chiara: A bűn kezdete (Pillangólány)
„Emlékek peregnek bennem. Lányok, nők, életem töredékei, arcok egymás után,
némán keresek valakit, aki ugyanazt váltotta volna ki belőlem, mint ő, de nem
találok senkit. Amit most érzek, valami sötétebb és eredendőbb. Valami, amit
nem érezhetnék.”
Eszes Rita: A ködbe veszett róka (Rókatündér)
„A fák körülöttem mintha az égig érnének, a telihold szinte beteríti a
fekete eget. Többé már nem félek, mert lenyűgöz az érzés, hogy életemben
először tényleg a része vagyok valaminek.”
Eszes Rita: Irma és Zelemir legendája (Illangók)
„– Tudom, hogy hazugnak és számítónak látod az embereket, de az én apám nem
tagadta volna le, ha van egy fia! Tudom, hogy tudsz harcolni az igazságért! És
én most arra kérlek, hogy harcolj érte, bármi lesz is a vége!”
Greff Magdi: Norvég krémes (Húzós szerelem)
„– Take on me… – dúdolta Ella. – Imádom – tette hozzá ábrándozva.
– Melyiket? Az énekest vagy a dalt?
Ella egy pillanatra elhallgatott.
– A dalt. Természetesen – bólintott.
– A-ha – dünnyögtem, mire Ella felnevetett.”
Gulyás Péter: Tanóra (A végtelen térségek örök hallgatása)
„Álmaimban egy buszmegállóban várom őt; hajnalban, mikor az utolsó éjszakai
járat érkezik, hogy varázsa átadja helyét a nappali műszak mindennapi
tömegsírjának.”
Hercz Júlia: A rablás (Ónix és arany)
„Ám mielőtt odaérhetett volna, az earl már ott magasodott előtte. John
szeme elkerekedett, a félelem végigszáguldott rajta, és csomóba rántotta a
gyomrát.
Hogyan? Hogyan ért ide előttem? – gondolta hitetlenkedve. Senki sem lehet
ilyen gyors.
Istók Anna: Fordított almatorta (Éhes felhő a napot)
„Kinga letörölt egy könnycseppet a szeme sarkából.
– Csak magadban bízhatsz – hallotta a rekedtes hangot, mely úgy szólt, mint
egy jóslat. – Akkor majd megfordul a te szerencséd is.”
Okváth Anna: Befejezetlen szimfónia (Szonáta gordonkára és kávédarálóra)
„Az ölelést hajlamosak alábecsülni az emberek, pedig szép és értékes. Pedig
nem kerül semmibe.”
Rácz-Stefán Tibor: Túl édes (Túl szép)
„Szeretnék örömet okozni neki. Annyira megérdemli, hogy végre lazítson, és
önfeledten mosolyogjon.
Szeretném látni azt a mosolyt…
Vigyorogni támad kedvem, ahogy észreveszem, nem mer a vászon felé nézni.
Egyszer csak sikítás hallatszik, mire Márkó ijedtében megfogja a kezemet.
Hihetetlen, mennyire passzol a dundi keze az enyémbe. Jóleső melegség árad
szét a testemben, a bőrének az érintése meglepően selymes. Basszus, már el is
húzza, és még a kevéske fényben is látom, hogy zavarban van. Meg kellene neki
mondanom, hogy nincs miért, tökre önkéntelen reakció volt, bárkivel megeshet.
Mégsem bírok megmukkanni.”
Róbert Katalin: Ugrás az ismeretlenbe (Keresd az igazit!)
„Némelyik fiú még azt is mondta, kívánatosabbnak tartja azokat a lányokat,
akik kevésbé merészek. Kellán nemigen értette meg a gondolkodásukat. Elina
bármikor tudott olyan bátor lenni, mint a fiúk a városban.”
Spirit Bliss: Soha többé (A Szem)
„De ahogy ismét felnézett, Eye még mindig ott volt mellette, nem tűnt el,
nem foszlott semmivé. Adalynn megkönnyebbülése egy könnycsepp formájában öltött
alakot, nem tudta megakadályozni, hogy kigördüljön a szeméből.”
V. K. Bellone: Vér a véremből (Felvont vitorlák)
„Amikor ránéz, és a tekintetük összekapaszkodik, akkor minden értelmet
nyer. A világ mocska kint reked, csak együtt léteznek, mint férfi és nő, mint
apa, anya és gyermek. Mi lehetne ennél „helyesebb”?
----
Köszönöm,
hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz,
feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, illetve követhetsz
e-mailen is, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További
tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése