A
történettel először az Aranymosás oldalán találkoztam, és már ott megragadott
Cirrus egyedi világa. Nagyon drukkoltam, hogy a kis vírus történetéből könyv
legyen. Amíg a válogató döntésére vártam, vissza-visszatértem az oldalra és
újra és újra elolvastam a felkerült részletet. Aztán kiderült, hogy a szerző
verseket ír, amikből jó néhányat elolvastam Molyon. Azok is nagyon tetszettek,
így nem volt kérdés, hogy megvegyem-e a könyvet, amikor kiderül, hogy
megjelenik.
Ennyi
bevezető után elmondhatom, hogy egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam a
könyvet, sőt régen szórakoztam ilyen jót, mint Cirrus kalandjainak olvasása
közben. A rakoncátlan víruskezdemény az elejétől kezdve mosolygásra késztetett,
és befészkelte magát, ha nem is a számítógépembe, de a szívembe biztosan. Nagyon
kellemes olvasmány, virtuóz nyelvezettel, humorral, amiket a versbetétek és az
illusztrációk tesznek igazán teljessé.
