2020. augusztus 9., vasárnap

Megyeri Judit: Holttest az Ambróziában


Az írónőtől először A múlt bűneit (ITT írtam róla) olvastam (a felkérésért azóta is hálás vagyok a szerzőnek, mert e nélkül nem ismerek meg egy kiváló írót), amit még Jud Meyrin álnéven jelentetett meg, eredetileg a Magnusz Kiadónál, de azóta a NewLine kiadónál új kiadást kapott. Ennél a könyvénél még éreztem némi döcögést, voltak benne agyonhasznált klisék, de már itt is látszott, hogy a szerző tud írni, a stílusa magával ragadó, kitűnően építi fel a karaktereket. Viszont itt még látszott, hogy nem az író kvalitásaihoz illő a szöveggondozás meg az egyéb háttérmunkák, és nem tudott teljesen kibontakozni.

Aztán jött a Rózsakő – Kezdetek (ITT írtam a novellákról), amit a szerző már a saját nevén, a NewLine Kiadónál jelentetett meg, és már a borítón látszott, hogy minőségibb kiadás, mint Judit első könyve. Ezt végül a szöveg is alátámasztotta. Az új kiadójánál jobban meg tudta mutatni, hova fejlődött írás terén, és a mostani kiadója szöveggondozásban is nagy előrelépést jelent. Ez a két novellát tartalmazó kötet kitűnő kedvcsináló a Rózsakői rejtélyek sorozathoz. Megmutatja a két főszereplő hátterét, lefekteti az alapokat azzal, hogy mindkettőjük életéből kiemel egy-egy fontos fordulópontot. A szerző kiválóan rejti el benne a horgokat, hogy az ember úgy érezze olvasás végén, minél hamarabb meg akarja kaparintani a sorozat első kötetét. A két történet végéhez érve én is így jártam.

Most pedig az író jóvoltából lehetőségem volt elolvasni a Holttest az Ambróziában című kötetet is, amely annyira jól sikerült, hogy Megyeri Judit a kedvenc szerzőim közé lépett elő. A kötet az elejétől kezdve magával ragadott, és ez egészen a végéig kitartott, sőt, ha úgy vesszük, még tovább is, mert nagyon várom, milyen kalandokba keverednek még a szereplők.

A bejegyzés további részében spoilerek előfordulhatnak!


 
A történet egy álmos kisvárosban, Rózsakőn játszódik, ahol általában semmi érdekes nem történik. A lakók dolgoznak, élik megszokott életüket, szórakoznak. Ez nincs másként a hely egyik kedvelt kávézójában, az Ambróziában sem. Egészen addig, amíg a városba nemrég visszatért Flóra egyik reggel a kávézó nyitásakor rábukkan egy hullára. Hamarosan nem lesz más választása, magánnyomozót kell fogadnia, hogy tisztázza az apját. Azonban a helyi magánnyomozó, Ben nagy nőcsábász hírében áll, és úgy érzi, óvakodnia kell tőle. Közös nyomozásba kezdenek, ami Rózsakő legfelsőbb köreibe vezet, és ahogy belemélyednek, egyre veszélyesebbé válik. Közben pedig az egymás iránti érzéseikkel és vágyukkal is meg kell küzdeniük.

A kötet egy nagyon erős jelenettel, a hulla megtalálásával indul. Különösen az tetszett benne, hogy eleinte teljesen átlagos napkezdetet ír le a szerző, amiből még nem lehet gyanítani a későbbieket, hogy aztán ne csak a főszereplő Flórát, hanem az olvasót is meglepje. Közben a háttérben finoman felvázolja a nő hátterét, felvillantva részleteket a Kezdetek óta eltelt időszakban történtekről. Azonban itt még csak elhint bizonyos információmorzsákat, amiből tovább lehet következtetni, és később avatja be további részletekbe az olvasóit, kiválóan építve egymásra az információkat. Aztán az első fejezet második felében Benre, a másik főszereplőre váltunk. Ezzel nem csak a szemszögkarakter, hanem a hangulat is megváltozik, mert a baljóslatú kezdet után egy viccesen a padlón hempergő másnapos férfi képe kerül az olvasó szeme elé. Azonban a hirtelen váltás jót tesz a könyvnek, és egyben megmutatja azt is, hogy milyen a két főszereplő, miben különböznek, mennyire más a habitusuk. A fejezet harmadik részében bejön egy harmadik szemszög, Grétáé, aki a jelenben csak említés szintjén jelenlévő szereplő, de mégis kulcsfontosságúvá válik a nyomozás szempontjából. Vele idősíkot is vált a történet, mert a múltba tekint általa. Ez a hármas tagolás az összes fejezetre jellemző, ami megadja a történet alaphangulatát és kereteit, gerincét; ennek mentén bontakozik ki egy izgalmakkal teli, fordulatos, néhol tragikus vagy éppen szenvedélyes történet. A múltból felvillantott jelenetmorzsákkal párhuzamosan zajlanak a jelen történései, ahol az előbbiek sokat hozzátesznek a nyomozás aktuális állásához, és szorosan kapcsolódnak hozzá, de a szerző vigyázott, hogy soha se áruljon el olyat, ami még a jelenben nem derült ki. Ez inkább arra szolgál, hogy megmutassa a hogyant. Mindezt úgy, hogy nem szájbarágósan teszi, és az olvasóknak is hagy gondolkodnivalót.

Végig a múlt és jelen összefonódása és a kettő közötti hangulatkülönbség határozza meg a történetet. Viszont a jelen azért előtérbe kerül, ami szükséges ahhoz, hogy a szerző végig fenntartsa a figyelmet. Ez pedig kitűnően megy neki. Egy percnyi üresjárat sincs a műben, mert hol a nyomozásban következik be fordulat, hol a karaktereket mélyíti el, hol pedig a szerelmi szálban történik előrelépés. Folyamatos mozgásban van a történet, ám ez nem azt jelenti, hogy nincs benne megállás, csak annyit, hogy a nyugisabb részek se válnak unalmassá. Sőt, azok néha még az akciójeleneteknél is jobban megragadtak. Jó példa erre az mikor az egyik támadás után a két főszereplő együtt aludt. Leginkább a jelenet meghittsége ragadott meg, az, hogy összebújtak, de nem mentek ennél tovább, megtartva a fokozatosságot. Ez mind a krimiszálra, mind a szerelmi szálra áll – fokozatosan derülnek ki az indítékok, mélyül el a szereplők kapcsolata. A romantikus/erotikus jelenetek sok más hasonló történettel ellentétben nem túlzóak, sőt, teljesen természetesek. Olyanok, amik a valóságban is megtörténhetnek bármelyik párral, mert nincsenek bennük nyakatekert pózok, lehetetlen helyszínek. Egy egyszerű misszionárius pózból is olyan kiváló jelenetet hozott ki a szerző, hogy öröm volt olvasni. Kár is lett volna túltolni, mert nem lett volna hiteles. Így viszont a karakterek hétköznapi embereknek tűntek, ezért jobban bele tudtam élni magam olvasás közben. A szexpozitúrák cifrázása helyett annál több érzelmet jelenített meg, ami a testiségnél sokkal erősebb, és ez a szenvedély, féltés, aggodalom, fellángoló szerelem átsüt a lapokon. És annak ellenére erotikus, incselkedő, ingerlő, hogy sok esetben nem is történik intim együttlét. A kémia ennek ellenére kiválóan működik Ben és Flóra közt.

A két főszereplő, Flóra és Ben előéletét a szerző Rózsakő – Kezdetek című novellájából ismerhettük meg, amiben a két karakter életének egy-egy fordulópontját eleveníti meg. Flóránál az első, igazi, nagy szerelmet, Bennél pedig a Rózsakőre költözést. Előbbi, mint az a Holttest az Ambróziában elején kiderül, válással végződött, ami közvetett oka annak, hogy Flóra visszatér Rózsakőre. Ezáltal a kötet elején még egy frusztrált, csalódott nőt látunk, aki még mindig nem igazán tette túl magát a válásán. Ebből mozdítja ki a gyilkosság, majd aztán Ben, aki jó hatással van rá olyan szempontból, hogy újra élni kezd, nem pedig otthon, a négy fal között bánkódik. Alapvetően Flóra egy ambiciózus, vidám nő, akinek a férje elvette az önbizalmát azzal, hogy megcsalta, és eltiporta a magába vetett hitét, melyet fokozatosan visszaszerez a Bennel közös nyomozás során, miközben ő is pozitív hatást gyakorol Benre. Mert míg az elején a férfit egy átdorbézolt éjszaka után, másnaposan látjuk, addig Flóra közelében fokozatosan megváltozik, nem iszik annyit, és apránként lehiggad. Idomulnak egymáshoz. Ben nyugodtabb, Flóra pedig bátrabb lesz, közben pedig egymásba szeretnek. De ebben a kötetben még nincs vége a karakterfejlődésüknek, mert még csak az út elején vannak. Izgalmas volt követni a folyamat elejét, de ahogy az írónőt ismerem, még tovább fognak változni és fejlődni. Kíváncsi leszek, hogy a későbbiekben milyen irányba és meddig.

A két főszereplő mellett a mellékszereplők ugyan háttérben vannak, a jellemük sincs olyan részletesen kibontva, de Judit képes volt pár bekezdéssel bemutatni őket. Eleget megtudunk róluk, hogy érdekesek legyenek, kezdve a kávézó alkalmazottjaitól és Újvári főhadnagyon keresztül Alexig vagy éppen Saciig vagy Lizáig. Az Ambrózia alkalmazottjai közül nekem Krisz és Tibi karaktere emelkedett ki. Mindkettejüknek voltak olyan megvillantott tulajdonságai/jelenetei, ami alapján érdemesek a figyelemre. Kettőjük közül főleg Tibi nőtt a szívemhez, megmosolyogtam a gyerekfóbiáját (ami inkább volt enyhe frusztráció, csak kissé túldramatizálta), lazaságát. Alex nekem önmagában nem volt érdekes, de amikor Bennel vagy Lizával került interakcióba, akkor megvillant benne valami, ami a későbbiekben érdekessé teheti, főleg a Lizával történt befejezetlen estéje után. A mellékszereplők közül viszont határozottan kiemelkedett, és nálam még egy hajszállal a főszereplőket is lekörözte Újvári főhadnagy. Nem tudunk meg róla sokat, de azt igen, hogy helyén van a szíve, és lelkiismeretesen végzi a munkáját, amiért még a főszereplőkkel is szembeszáll, ha úgy érzi, elvetették a sulykot. Az ő múltjára, részletesebb jellemére nagyon kíváncsi leszek. De a szerző tudhat valamit, mert ilyen kevés információ alapján is a karakter rajongója lettem.

A Holttest az Ambróziában összességében egy kitűnő sorozatnyitó kötet, amiben a szerző ügyesen lezárja a történetben elindított fő cselekményszálat, ugyanakkor a szereplők érzelmi íve nyitott marad, ezáltal marad lehetőség a folytatásra. Ennek ellenére a cselekményív lezárt, így nem marad olvasás után hiányérzet, mert a kötet önállóan is megállja a helyét. Különösen tetszett benne, hogy a krimiszál és a szerelmi szál összhangban van. Előbbi van az előtérben, és utóbbi ennek hatására alakul, fejlődik. Az erotikus részek életközeliek, az író nem esett velük túlzásba. Remekül belesimulnak a szövegbe, jól megférnek a nyomozással.

Ajánlom azon olvasóknak, akik Megyeri Judit/Jud Meyrin eddigi könyveit is szerették, mert a Holttest az Ambróziában egy kiválóan sikerült kötet, sőt, jobb, mint a szerző eddigi könyvei. Továbbá ajánlom a romantikus krimik kedvelőinek, mert izgalmas fordulatos és szenvedélyes. Nem fognak csalódni benne.

A könyvet a szerző jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.

Értékelés: 5






----

Köszönöm, hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz, feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, illetve követhetsz e-mailen is, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése