2020. július 26., vasárnap

Kristin M. Furrier: Az üveggyémánt átka


Szeretem a jó ifjúsági könyveket, és Az üveggyémánt átka a fülszövege alapján annak ígérkezett. A borítója is gyönyörű, ami még egy löketet adott a kisregény beszerzése felé. Mire eldöntöttem, hogy mindenképp megrendelem, akkorra jött a szerző felkérése, hogy lenne-e kedvem írni a könyvről, ami nem is jöhetett volna jobbkor. Azt is mondhatnám, hogy ez a szerző és a blogger tökéletes találkozása volt. Ilyen előzmények után örömmel kezdtem bele a kötetbe, ami nem okozott csalódást.

Kristin M. Furrier nagy hozzáértéssel nyúlt az ifjúsági regény műfajához. Egy olyan aspektust, a testvéri kapcsolatot fogta meg, ami a jelenlegi fiataloknak szóló könyveknél annyira nem divat, mert inkább a szerelmi viszonyokat vagy éppen az iskolai életet helyezik a középpontba. Azért is üdítő változatosságot jelentett számomra ez a kisregény, mert nem egy külső helyszínen, hanem a főszereplő kamaszok otthonában játszódik, a saját közegükben mutatja be őket, ennélfogva családias hangulatú, karakterközelibb írás. Főleg a két testvér közötti interakciókra fókuszál. Az érzéseik is főleg az apró rezdülésekben nyilvánulnak meg. A kapcsolatukban sok frusztráció bújik meg, amit a szerző egy bonyodalom elébük gördítésével és annak megoldásával kíván feloldani, ami nagyrészt sikeres. Ennek hatására a testvérek jobban megismerik, elismerik és megértik egymást, mint előtte. Ebből következik a történet tanulsága, amit a szerző jól épít fel.


Héda és Ákos egy átlagos tizenhét éves ikerpár. Utolsó gimnáziumi évükre készülnek, amikor a kezükbe kerül egy régimódi, kopott üveggyémánt. Egy rossz mozdulattól véletlenül megnyílik a gyémánt átka. Emiatt egy olyan világba kerülnek, ahol már egyetlen helytelen válasz következménye is örökre kiszakítja őket eddigi életükből. Csupán akkor juthatnak ki, ha megtalálják az átok kulcsát. Ebben pedig egyetlen reményük az üveggyémánt gazdája. Vajon rálelnek?

A fülszöveg a fentebb említett testvéri kapcsolat ábrázolása mellett egy enyhébb misztikus fantasy színezetet is sejtetett, ami kiváló eszköz a konfliktus kifejtéséhez és annak megoldásához. Egy veszekedés után ugyanis a két testvér az üveggyémánt belsejében találja magát, és egy új világba csöppen, ahol egy levendulamező, a tengerpart és egy kopottas ház jelenti a díszletet. Itt kell megtalálniuk önmagukat és az egymás iránti szeretetüket, hogy visszajussanak az otthonukba. Ami nem könnyű, mert felül kell kerekedniük a saját frusztrációjukon, és el kell ismerniük egymás képességeit. Ez az igazi feladat, amihez a próbák csak katalizátorok.

A szerző elragadó, közvetlen stílusban mesél. Választékos szókinccsel tárja az eseményeket az olvasó elé, miközben finoman, légiesen, és emellett gyönyörűen fogalmaz. A leírások részletgazdagok és élettelteliek, amitől olvasás közben magam előtt láttam a helyszíneket. A történetvezetés gördülékeny, a cselekmény jól felépített, a végére nem maradt hiányérzetem. A szerző minden szálat elvarr, jól lezárja a történetet. Bár el tudnék még képzelni történetet ebben a világban, mert vannak benne lehetőségek. Akár más szereplőkkel is, amolyan antológia-jelleggel.

Az összképet kissé rontotta a kisregény-jelleg, mert ennek okán a karakterábrázolás nem megy túl mélyre. Megtudunk mindent a két testvérről vagy az üveggyémánt lakójáról, ami a történethez kell, de csak a felszínt ismerjük meg. Ezért nem mutatkozik meg igazán, hogy miért is olyan különleges az ikrek kapcsolata. Ott van köztük a szeretet, érződik az egymás felé irányuló apró rezdüléseikből, de ennél több nem igazán. Ebből adódóan nem éreztem eléggé árnyaltnak a karaktereket, csak egy bizonyos oldalukat látjuk, a többi réteg hiányzik. Nem nevezném őket egysíkúnak, mert érdekes és egyedi karakterek, akiknek megvan a saját, határozott személyiségük, de nem elég rétegeltek.

Az üveggyémánt átka összességében egy remek ifjúsági regény. Különösen tetszett, hogy a szerző nem akarja ráerőltetni az olvasójára a tanulságot, de ügyesen felépíti, így mindenki levonhatja belőle a maga végkövetkeztetését. Emellett szép a fogalmazása, a szerző nem használ szlenget és csúnya szavakat, ami kiemeli a kortárs ifjúsági művek közül.

A kötetet olyan olvasóknak ajánlom, akik szeretik az igényes megírt ifjúsági történeteket, melyek a testvéri kapcsolatot helyezik a középpontjukba, és nem zavarja őket a leheletnyi fantasy színezet. 

Az e-könyvet a szerző jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.


Értékelés: 4






----

Köszönöm, hogy végigolvastad a bejegyzést! Ha tetszik, amit itt találsz, feliratkozhatsz a blog rendszeres olvasói közé, illetve követhetsz e-mailen is, hogy ne maradj le a további bejegyzésekről. További tartalmakat találhatsz Facebookon, Instagramon és Twitteren is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése